4 cikk rendezése:
1. cikk / 4 Életbiztosítás biztosítási díjának adózása, elszámolása
Kérdés: Adott egy kft., amely az életbiztosításnál díjfizetőként jelenik a szerződésben. A felépítés a következő: díjfizető: cég, szerződő: magánszemély (ügyvezető), biztosított: magánszemély alkalmazott (ügyvezető). Ebben az esetben a vállalkozásnak milyen adófizetési kötelezettsége merül fel? Amikor a magánszemély megkapja a biztosítási összeget, a vállalkozás részéről keletkezik-e adófizetési kötelezettsége?
2. cikk / 4 Ingatlan bérbeadása: közüzemi díjak elszámolása
Kérdés: Ingatlan bérbeadása esetén, ha a számla a közüzemi díjakról nem a bérbevevő nevére szól, a szerződés alapján elszámolhatja-e költségként, illetve helyes-e, ha a bérleti díj esetében a 20 százalék személyi jövedelemadó-elszámolást, a közüzemi díjak esetében pedig a tételes költségelszámolást alkalmazza a bérbeadó a személyi jövedelemadóban?
3. cikk / 4 Bérleti díj árfolyama
Kérdés: A kft. saját devizaszámlájáról egyenlíti ki a belföldi magánszemély részére DEM-ben meghatározott bérleti díjat. Ennek milyen árfolyamon átszámított értékéből kell a kifizetőnek levonnia és befizetnie az szja-t? Lehet-e azt a valuta vételi árfolyamán számított érték után fizetni?
4. cikk / 4 Licencdíj elszámolása és társasági adója
Kérdés: Gyártási eljárásért – amelyet a használatbaadó 5 éves szerződés alapján továbbfejleszt, aktualizál az éves licencdíj ellenében – a társaság licencdíjat fizet 1998-tól. A társaság az 1998-ban fizetett licencdíjat szellemi termékként vette állományba, és 3 éves használati időt tervezve számolja el az értékcsökkenést. 1999-től az éves licencdíjat költségként számolja el. Helyes-e az eljárás, illetve jogdíjnak minősül-e a licencdíj, és meg kell-e utána állapítani a társasági adót, ha a használatbaadó külföldi illetőségű?