49 cikk rendezése:
21. cikk / 49 Kereskedelmi képviselet
Kérdés: Az Oroszországban nyitott kereskedelmi képviselet orosz adószámmal, cégjegyzékszámmal, irodával, képviselővel rendelkezik, a képviselet nem folytat üzleti/vállalkozási tevékenységet. A társasági szerződést kell-e módosítani, a magyarországi cégjegyzékbe be kell-e jegyezni? A képviselet költségeit a magyar társaság finanszírozza, meghatározott összeg előre történő átutalásával. A hónap lezártával a képviselő elszámolást készít, és azt számlamásolatokkal küldi meg (az eredeti számlákat nem). Elfogadható a számlamásolat, annak érdekében, hogy az így elszámolt költség a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költség legyen? A számlák a magyar cég székhelyére szóljanak, vagy elegendő, ha azokon a képviselet címe szerepel? (A név megegyezik!) A jövedelemkifizetés az orosz szabályok szerint adózik. Milyen bizonylat szükséges ezen költségek könyveléséhez?
22. cikk / 49 Külföldi fióktelep könyvelése
Kérdés: Partnerünk Romániában fióktelepet nyitott. A fióktelep rezsiköltségeit, az ott dolgozók bérét és járulékait, az ott használt eszközök amortizációját a számviteli politikában rögzített MNB-középárfolyamon kell a magyarországi könyvelésben szerepeltetni? A fióktelep nyeresége után Romániában kell adózni? Partnerünknek összevont beszámolót kell készítenie és közzétennie?
23. cikk / 49 Külföldi telephely könyvelése
Kérdés: Belföldi illetőségű társaság részlege tartósan külföldön végez tevékenységet. Külföldön önállóan adózik. Hogyan történik a külföldön végzett tevékenységének az elszámolása a hazai könyvelésben, illetve a belföldi adókötelezettség megállapításánál?
24. cikk / 49 Képzés, továbbképzés elszámolása, adózása
Kérdés: A kft. két tagja tagi jogviszonyuk alapján biztosítottak. Asztalos végzettséggel rendelkezik az egyik, új tevékenységéhez azonban ács végzettség az előírás. Ha elvégzik a tanfolyamot, a tanfolyam díja, a vizsgadíj elszámolható-e a vállalkozás érdekében felmerülő költségként? Áfája levonható? Ha nyelvtanfolyamra kell járniuk külföldi munkájuk miatt, annak díja elszámolható, áfája visszakérhető? Kérdéseim más cégekre is vonatkoznak, azok tagjaira, illetve munkavállalóira is!
25. cikk / 49 Csoportos adóalanyiság
Kérdés: Az Áfa-tv. 8. §-a rendelkezik a csoportos adóalanyiságról, melynek feltétele, hogy a csoporttagok gazdasági célú letelepedési helye belföldön legyen, és a tagok kapcsolt vállalkozások legyenek. Ha a kapcsolt vállalkozási kört A, B, C, D társaság alkotja, de ebből A-nak mind a gazdasági célú letelepedési helye, mind lakóhelye és szokásos tartózkodási helye külföldön van, a B, C, D társaság létrehozhat-e csoportos adóalanyisági kört? Kell-e nyilatkoznia A-nak arról, ha nem akar részt venni a csoportban? Ha létrejön a csoport, akkor a csoporttagok által egymásnak számlázott termékértékesítéshez, szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódó harmadik féltől származó beszerzések áfatartalma levonásba helyezhető-e?
26. cikk / 49 Külföldi utazási csomag értékesítése
Kérdés: A magyar utazási iroda egy uniós gazdasági társaság utazási csomagjait értékesíti, szervezi, erről számlát kap, jellemzően egy évben egyszer az üzleti év végén! (Az utazási iroda az utazásszervezési szolgáltatásra vonatkozóan a pozíciószámonkénti nyilvántartást, illetve az árrés szerinti adózást választotta.) Kérdéseink: A) A 2010. évi áfabevallásban szerepeltetni kell-e, és ha igen, milyen módon azt a külföldi (EU-tagországbeli) utazási irodától vásárolt utazásszervezési szolgáltatást (vásárolt utat), melyet magánszemély (magyar) utas felé értékesít a magyar utazási iroda? A magyar utasok EU-tagállambeli turisztikai jellegű utakat vásárolnak katalógusból, internetről. A magyar utasok árrés + áfás számlát kapnak a szolgáltatásról! A cégnek fizetendő és levonható, vagy csak fizetendő áfája keletkezik a leírt esetben? B) Mi a helyzet a fent leírtakkal kapcsolatban a 2009-es adóévben? Mi a teljesítési dátuma a magyar utas által igénybe vett külföldi (EU-s) utazásoknak? Az utazási iroda mely teljesítési dátummal kell, hogy kiállítsa a számlát, illetve mely dátummal kell, hogy beállítsa az áfabevallásában?
27. cikk / 49 K+F és a támogatások elszámolása
Kérdés: Egy kutatás-fejlesztéssel foglalkozó kft. egy 78 millió Ft összköltségvetésű projekten dolgozik (műszerfejlesztés). Ehhez a 2006. évben aláírt szerződésük alapján mintegy 42 millió Ft értékben vissza nem térítendő GVOP-támogatásban részesülnek. A támogatás "minőségének" egy része K+F, másik része de minimis jellegű. Az eddigi előlegfolyósítás 13 millió Ft volt (2006-ban). Kérdéseink: a) A szerződés aláírásának napja a mérvadó a tekintetben, hogy a társaságiadó-alapot csökkenteni lehessen a támogatás összegével? b) Milyen jogszabályok (törvények, kormányrendeletek) vonatkoznak a kapott támogatások számviteli elszámolásaira? c) Van-e jelentősége a számviteli és adójogi elszámolásban annak, hogy mi a forrása egy támogatásnak (pl. GVOP vagy különböző Alapok)? d) Mi a pontos könyvelés (kontírozás) a projekttel kapcsolatos költségekről, kiadásokról és a kapott előlegekről, támogatásról? Hogyan kell az elhatárolást és annak megszüntetését könyvelni? Milyen kimutatást(okat) kell készíteni a támogatás de minimis részéről?
28. cikk / 49 Gépkocsihasználat, kiküldetés
Kérdés: Családi, kettős könyvvitelű bt.-ben főként a kültag végzi az esetleges munkákat, melyhez időnként a saját személygépkocsiját használja. (A bt.-ben nincs jövedelemkifizetés, mert a kül- és beltagnak van főállása!). 1. Útnyilvántartás alapján hivatalos célú személygépkocsi-használat címén a kültagnak kifizethető-e a megtett kilométerek után a gépkocsihasználat? 2. A kültagnak az szja-bevallásában kell-e szerepeltetnie a hivatalos célú gépkocsihasználat címén kapott költségtérítést? 3. A tagok külföldi szakkiállításra (EU-s országba) szeretnének utazni (a bt. életében ilyen esemény még nem volt!). Milyen útiköltségeket (repülőjegy ára/hivatalos célú szgk.-használat stb.), szállás- és egyéb költségeket/kiadásokat lehet költségként elszámolni? Milyen dokumentációkkal kell bizonyítani a szakmai utazás megtörtént tényét és az ahhoz kapcsolódó költségeket? Fizethető-e adómentes napidíj (s ha igen, mennyi) a tagoknak? Az elszámolt költségek után kell-e járulékokat fizetni?
29. cikk / 49 Magyarországi cég által foglalkoztatott német állampolgár
Kérdés: Német állampolgár a német testvérvállalat alkalmazottjaként a cégcsoport magyarországi leányvállalatánál dolgozik. Munkabérét, valamint az azt terhelő járulékokat, adókat a német leányvállalat a magyar leányvállalatra átterheli számlában. A német leányvállalat bérel lakást az alkalmazott számára Magyarországon, és a bérleti díjat is továbbszámlázza a magyar leányvállalatnak. Mi a teendője a magyar vállalatnak a német vállalat által kiállított számlán feltüntetett munkabérrel, valamint a bérterhekkel áfa szempontjából? Mi a teendője a magyar társaságnak a német vállalat által kiállított számlán feltüntetett bérleti díj áfájával? A német alkalmazott köteles Magyarországon személyijövedelemadó-bevallást benyújtani, mivel 183 napnál többet tartózkodik Magyarországon? A magyar leányvállalat által viselt lakásbérleti díjat hogyan kell kezelni a személyi jövedelemadó szempontjából?
30. cikk / 49 Német cég magyar képviseletének adózása (áfa)
Kérdés: Egy német cég magyarországi képviselete vagyunk magyar tulajdonosokkal (nem leányvállalat). Évek óta bonyolítunk le egymás között ügyleteket. Importálunk anyagot (a közösségi beszerzés szabályai szerint itthon számítjuk fel és vonjuk le az áfát), szolgáltatásimportot veszünk igénybe (gépjavítás), kifelé számlázunk ügynöki jutalékot a gépeik eladása után, közvetítünk részükre magyarországi hirdetési szolgáltatást, melyek az áfa területi hatályán kívüli értékesítések. A napokban véletlenül szereztünk róla tudomást, hogy a fenti német cégnek van Magyarországon adószáma (az APEH felszólította áfabevallás benyújtására), be van jelentkezve nálunk. Kérdésünk az, hogy változik-e emiatt a fent vázolt áfaelszámolási és számlázási gyakorlatunk? Különösen a szolgáltatások tekintetében?