Külföldi rendezvényen való részvétel

Kérdés: A magyar kft. négynapos szlovákiai rendezvényen – mint sátras vendéglátó – vett részt. Ehhez a tevékenységhez bejelentkezett, kapott adóazonosító számot. Területet bérelt, ahol a sátrat felállította, bérleti szerződés van. Pénztárt bérelt, a pénztárgépet az adóhatósághoz bejelentette. Most kaptam adóbevallást, mérleget, haszon- és veszteségkimutatást. Meg kell jelenítenem ezeket az adatokat a magyarországi könyvelésben? Kell emiatt eltérő beszámolót készítenem?
Részlet a válaszából: […] ...törvény előírásai alapján – a gazdasági esemény megtörténtekor – könyvelni kell, függetlenül attól, hogy az belföldi, illetve külföldi eseményhez kapcsolódik. Természetesen bizonylatok alapján, és elkülönítetten.A kapott adóbevallásból bizonyára kitűnik,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 25.

Osztrák cég magyar munkavállalója

Kérdés: Magyar magánszemély osztrák cégnél munkaviszony keretében ügynöki munkát vállal. Ideje nagy részét Magyarországon fogja tölteni, de más EU-s országba is gyakran fog utazni. Ezen munkaviszonyból származó keresete melyik országban fog adózni, ha Magyarországon, akkor technikailag hogyan kell intézni? Társadalombiztosítása tekintetében hol lesz biztosított, ha Magyarországon, akkor milyen gyakorisággal, hova, milyen összegű nyugdíj-, egészségbiztosítási járulékot kell fizetni? Amennyiben Ausztriában tartózkodik, akkor a magyar EU-s kártya szükséges?
Részlet a válaszából: […] A Magyarország és Ausztria között kötött, a kettős adóztatáselkerüléséről szóló 1976. évi 2. törvényerejű rendelet 15. cikke rendelkezik anem önálló munkából származó jövedelem adózásáról. E szerint a bér és máshasonló térítés, amelyet az egyik szerződő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 3.

Kutatás-fejlesztési kedvezmények

Kérdés: Társaságunk (K+F) kutatási tevékenységet végez. Tevékenységünket az egyetem területén (bérleti szerződés) végezzük. Kutatásaink önálló projektek. Nyertes pályázataink elszámolását követően támogatásban részesülünk. A pénzügyileg beérkezett pályázati támogatásokat elhatároljuk. Adózás előtti eredményünk javára év végén a támogatási jóváírásokból (amely időbelileg elhatárolt) egyéb és rendkívüli bevételeket számolunk el az alábbi költségek összegével megegyezően: - Tárgyi eszköz tekintetében az adott évre elszámolt értékcsökkenés összegével megegyezően engedjük fel az időbeli elhatárolást. - Munkabér és egyéb forgóeszközök között elszámolt költségeinket pedig 100%-os összegben. K+F tevékenységünk eredményeként született szellemi termékeket aktiváljuk (közvetlen önköltségen). a) A Tao-tv. adóalap-csökkentő tételként sorolja fel a visszafizetési kötelezettség nélkül kapott, pénzügyileg rendezett támogatást. A (8) bekezdésben konkrétan felsorolja, mikor csökkentheti az adózás előtti eredményét a társaság. Helytálló-e az álláspontunk, miszerint társaságunk ezen adóalap-csökkentő jogcímmel nem élhet a pályázati támogatás tekintetében? b) A 22. § (9) bekezdése szerint az alapkutatás és a kísérleti fejlesztés közvetlen költségei között elszámolt bérköltség 10%-át lehet figyelembe venni adókedvezményként. Milyen feltételei vannak a kedvezmény érvényesítésének, és hogyan lehet ezen adócsökkentő tételt igénybe venni? Cégünk élhet-e vele? c Adóalap-csökkentő tételek között sorolja fel a K+F közvetlen önköltséget. Társaságunk igénybe veheti-e ezt az adóalap-csökkentő tételt? Cégünk melyik csökkentő tételt veheti igénybe (párhuzamosan)?
Részlet a válaszából: […] ...ha kutatási szolgáltatást is igénybe vesz a társaság. Ilyenkoraz a kutatási költség nem vonható le, amely belföldi illetőségű adózó, külföldivállalkozó belföldi telephelye, vagy a személyi jövedelemadóról szóló törvényszerinti egyéni vállalkozó által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 17.

Osztalék és kamat utáni adó

Kérdés: Betéti társaság beltagja német illetőségű magánszemély, kültagja német társaság. Eddig – bár nyereséges volt a társaság – osztalékfizetés nem történt. Helyesen jár-e el a társaság, ha a 2004. évi mérleg alapján történő osztalékfizetés esetén a társaság részére fizetett osztalékból adót nem állapít meg, a magánszemélynek fizetett osztalékból pedig 15 százalék adót von le? A külföldi szervezet által nyújtott tagi kölcsön után 2000. és 2004. években kamat került, illetve kerül elszámolásra. Helyesen értelmezzük-e a jogszabályt, amely szerint a 2000. évi kamat után 15 százalék adót kellett fizetni, a 2004. évi kamat után pedig nem kell megállapítani adót?
Részlet a válaszából: […] ...20 százalék. (A részesedési követelmény 2004. évi -május 1. napját követő – kifizetés esetén 25 százalék volt.) Társaságnak az akülföldi személy minősül, amely az Európai Unió tagállamának adóra vonatkozójogszabályai szerint ott belföldi illetőséggel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 21.

Devizahitel elszámolása és kamatának adóztatása

Kérdés: Társaságunk 55 százalékos tulajdonosa (USA-ban élő magánember) 200 E USD devizahitelt folyósított új telephely kialakítására a tárgyévben. A visszafizetés feltételei: - évi 8,5 százalék kamat, - kamat- és tőketörlesztés fizetésének kezdete: 2002. 01. 01. A felvett devizahitel tárgyévi kamatát a létesítendő telephely értékét növelő tételként kell-e elszámolni? A külföldi magánszemélynek kifizetendő kamatot milyen adófizetési kötelezettség terheli, s az esetleges adót kinek (társaság vagy magánember) és mikor kell fizetnie?
Részlet a válaszából: […] ...saját rendelkezéseinek hatályát alárendeli a nemzetközi szerződéseknek. A kettős adóztatás tilalmát tartja be a törvény azzal, hogy a külföldi illetőségű magánszemélyre, illetőleg a belföldi illetőségű magánszemély esetében a külföldről származó jövedelmére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 5.

Kiküldetés és külszolgálat

Kérdés: Rendelet szabályozza-e a kiküldetés éves időtartamát? Értelmezés szerint van-e különbség a kiküldetés és külszolgálat között?
Részlet a válaszából: […] ...(kirendelés): a munkáltató által elrendelt, a munkaszerződésben rögzített munkahelytől eltérő helyen történő munkavégzés. A külföldi kiküldetés a belföldi illetőségű magánszemélynek a jövedelme megszerzése érdekében, a kifizető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Külföldről kapott osztalék

Kérdés: Részvénytársaságunknak van egy londoni cége. Ebben az évben hazautaltattuk az évek alatt összegyűlt nyereséget, amit természetesen az ottani nyereségadó szabályai szerint leadóztunk. A kettős adózás elkerülése céljából mi itthon a teendő?
Részlet a válaszából: […] ...címén az adóévben elszámolt bevétel (egyszeres könyvvitelt vezetőnél az ennek megfelelő adóköteles bevétel), kivéve az ellenőrzött külföldi társaságtól kapott (járó) osztalék és részesedés következtében elszámolt bevételt (adóköteles bevételt).A kapott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 1.

Német állampolgárok munkavállalása: tb és szja

Kérdés: Német állampolgárok magyarországi munkavállalásának milyen tb- és szja-feltételei vannak?
Részlet a válaszából: […] ...rövid kérdésre a megszokottnál sokkal részletesebben válaszolunk. Tesszük ezt azért, mert ma már Magyarországon mások is foglalkoztatnak külföldieket, és számukra is fontos lehet annak ismerete, hogy egyrészt mit tartalmaznak a kettős adóztatás elkerüléséről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 6.