Építési-szerelési tevékenység végzése külföldi alvállalkozóval

Kérdés: Egy magyar kft. szerződést kötött egy magyar építési konzorciummal magyarországi építkezésen végzendő szerelési munkára. Az áfaelszámolás a fordított adózás szerint történik. Az építkezésen végzett szerelési munkára a magyar kft. alvállalkozási szerződést kötött egy lengyel céggel, amely a szerelési munkák nagy részét elvégezte, amit 0% áfával számlázott. A lengyel cégnek szállítási szerződése is van az építési konzorciummal. A lengyel cég az építkezéshez szükséges termékeket leszállítja Magyarországra, 0%-kal számlázza. A magyar cég az építkezésen elvégzi a teljes projektmenedzseri feladatokat, irányítást, ellenőrzést. A magyar cég az építkezésen igénybe vett gépek és konténerek bérleti díját továbbszámlázza a lengyel cég részére. Milyen módon, milyen áfával kell számlázni, hogyan kell könyvelni a befogadott számlát? Visszaigényelhető az áfa? A szállításhoz szükséges kamion behajtási engedélyét a magyar cég intézi, és ő kapja az áfás számlát, amelyet átszámláz a lengyel cégnek. Milyen módon, milyen áfával kell számlázni, hogyan kell könyvelni a befogadott számlát? Visszaigényelhető az áfa? A lengyel cég alkalmazottainak, vezetőinek esetenként a magyar cég intézi a szállásfoglalást, az étkeztetést Magyarországon, és fizeti ennek a számláját, amelyet továbbszámláz a lengyel cégnek. Kérdése mint az előbbieknél! A magyar cég végzi a szereléshez esetenként felmerülő anyag- és szerszámbeszerzéseket, amelyet számláz a lengyel cég részére. Milyen módon, milyen áfával kell ezt számlázni, a befogadott számlát hogyan kell könyvelni? Visszaigényelhető az áfa?
Részlet a válaszából: […] Hosszúra nyúlt a kérdés, bár az alapvető probléma mindegyik esetben az, hogy a továbbterhelt tételeket milyen áfával kell számlázni, hogyan kell könyvelni a befogadott számlákat, azok áfája visszaigényelhető-e. A válasz valójában attól függően lehet (esetleg) más, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 30.

Bekerülési érték része az áfa?

Kérdés: A tárgyi eszköz bekerülési értékének részét képezi-e az áfa, vagy egyéb ráfordításként könyvelendő a következő esetben? A kft. adóköteles és adómentes tevékenységet is folytat. A kft. Közösségen belülről az adómentes tevékenységéhez tárgyi eszközt vásárolt. A beszerzési értéket a könyvelőiroda T 164 – K 4542 könyvelési tétellel számolta el a teljesítés napján érvényes árfolyamon, a fizetendő áfát T 8673 – K 4674 könyvelési tétellel. Helyes-e a könyvelőiroda elszámolása?
Részlet a válaszából: […] ...ráfordításként kell elszámolni, hanem az eszköz értékét növelő tételként (T 164 – K 4674).Közösségen belüli beszerzés esetén a külföldi pénzértékben meghatározott áfaalap forintra történő átszámítása során az Áfa-tv. 80. §-a (2) bekezdésének b) pontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 15.

Másodfokú határozat könyvelése

Kérdés: Az adóhatóság másodfokú határozatában milliárdos nagyságrendű áfahiányt állapított meg. Az adózó bizományosi konstrukcióban vásárolt különféle árukat, amelyeket adómentes közösségi értékesítésként adott el. Az adóhatóság a beszerzési számlákat nem fogadta el adólevonási jogot keletkeztető dokumentumként, az ügylet egészét fiktívnek minősítette. A felszámolás alatt álló adózó bírósági felülvizsgálatot kér. Jelen kérdésünk a következményekre vonatkozik: a jogerős határozat birtokában hogyan kell kezelni a határozat megállapításait? A bejövő, a kimenő számlákat sztornírozni kell? Ha igen, akkor fontos, hogy az érintett partner megkapja a sztornószámlát? A könyvelés során változik az adózás előtti eredmény és így az adófizetési kötelezettség is? Ha lényeges a saját tőkére gyakorolt hatása, akkor a beszámolót ismételten közzé kell tenni? Mi lesz majd a számviteli teendő, ha a bíróság – részben vagy egészében – helyt ad az adózó keresetének? Az adóhatóság az áfavizsgálatok után átfogó vizsgálatot is indított. Kötelező-e figyelembe vennie az átfogó vizsgálat során az áfavizsgálatok fent említett jogerős megállapításainak a következményeit?
Részlet a válaszából: […] ...megkapott ellenérték a vevőnek visszajár, azt a társaságnak a vevőrészére vissza kell fizetnie. Ha viszont valós volt a teljesítés a külföldivevő szerint is, akkor nyilvánvalóan a helyesbítő számlát nem fogadja be,visszaküldi. Ha a külföldi vevő nem fogadja be...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 1.

K+F és a támogatások elszámolása

Kérdés: Egy kutatás-fejlesztéssel foglalkozó kft. egy 78 millió Ft összköltségvetésű projekten dolgozik (műszerfejlesztés). Ehhez a 2006. évben aláírt szerződésük alapján mintegy 42 millió Ft értékben vissza nem térítendő GVOP-támogatásban részesülnek. A támogatás "minőségének" egy része K+F, másik része de minimis jellegű. Az eddigi előlegfolyósítás 13 millió Ft volt (2006-ban). Kérdéseink: a) A szerződés aláírásának napja a mérvadó a tekintetben, hogy a társaságiadó-alapot csökkenteni lehessen a támogatás összegével? b) Milyen jogszabályok (törvények, kormányrendeletek) vonatkoznak a kapott támogatások számviteli elszámolásaira? c) Van-e jelentősége a számviteli és adójogi elszámolásban annak, hogy mi a forrása egy támogatásnak (pl. GVOP vagy különböző Alapok)? d) Mi a pontos könyvelés (kontírozás) a projekttel kapcsolatos költségekről, kiadásokról és a kapott előlegekről, támogatásról? Hogyan kell az elhatárolást és annak megszüntetését könyvelni? Milyen kimutatást(okat) kell készíteni a támogatás de minimis részéről?
Részlet a válaszából: […] ...között kell elszámolni– a költségek (a ráfordítások) ellentételezésére – visszafizetésikötelezettség nélkül – belföldi vagy külföldi gazdálkodótól, illetvetermészetes személytől, valamint államközi szerződés vagy egyéb szerződésalapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 30.