Devizás tételek elhatárolása

Kérdés: Egy 2020-ban teljesült ügylet után a külföldi ügynök csak 2023-ban állítja ki a számláját. Hogyan kell helyesen eljárni az egyes években? Ha tudjuk pl., hogy a szerződés szerint maga az ügylet 2020. 07. 15-én teljesült. Akkor mi lett volna a helyes eljárás 2020-ban? Milyen árfolyamon kellett volna elszámolni az elhatárolást? Elméletileg a teljesítéskori választott árfolyam az irányadó. Ha így van, akkor 2020. 12. 31-én át kell értékelni a passzív időbeli elhatárolást? Vagyis a 2020-as passzív időbeli elhatárolásnak van igénybe vett szolgáltatás része és árfolyam-differencia része? Mi történik 2021-ben és 2022-ben? Mindig át kell értékelni év végén, vagy meg kell szüntetni és újra képezni? Ha igen, akkor a megszüntetést mivel szemben kell könyvelni? Ha az előző évben volt jutalék-költség és átértékeléstartalma is? Hogyan kell 2023-ban eljárni? Ezekre a kérdésekre nem ad egyértelmű választ a magyar számviteli szabályozás. Ha jelentős devizatételről van szó, akkor hatalmas árfolyam-differencia jelentkezhet az évek során. Nagyon nem mindegy, hogyan kezeljük. A sok kapcsolódó könyvelésben árfolyamnyereséget is ki fogunk mutatni vagy nem?
Részlet a válaszából: […] ...a szerződés szerinti összegben, devizás tétel esetén a teljesítéskori (itt 2020. 07. 15-i) választott devizaárfolyamon a nem számlázott külföldi szolgáltatóval szemben (tehát kötelezettségként).Az Szt. 44-45. §-ai hosszan részletezik a passzív időbeli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 23.

Lízing miatti tartozás kiváltása

Kérdés:

Társaságunk EUR-alapú lízingügylet keretében ingatlanberuházást valósított meg 2011. évben. A nem realizált árfolyamveszteséget halasztott ráfordításként tartotta nyilván a futamidő alatt, melyre céltartalékot és lekötött tartalékot képezett a számviteli törvénynek megfelelően. 2022. 12. 31. dátummal az alábbi egyenlegekkel rendelkezik a társaság:
Halasztott ráfordítás: 2 026 019 143 Ft (393 számla).
Lekötött tartalék: 1 056 188 066 Ft (414200 számla).
Céltartalék: 969 831 077 Ft (423100 számla).
A lízingügylet 2023. 01. 09. napon egy másik pénzintézet által, szintén EUR-alapú beruházási hitellel kiváltásra került, a lízingügylet megszűnt, az ingatlan és a kapcsolódó eszközök a társaság tulajdonába kerültek. A halasztott ráfordításként elhatárolt nem realizált árfolyamveszteséget el kell számolni ez esetben pénzügyi műveletek ráfordításaként? Megfelelőek-e az ezzel kapcsolatos, illetve a céltartalék, lekötött tartalék alábbi könyvelési tételei?
Elhatárolt nem realizált árfolyamveszteség pénzügyi ráfordításként elszámolása: T 878 – K 393: 2 026 019 143 Ft. Lekötött tartalék visszavezetése eredménytartalékba: T 414200 – K 413: 1 056 188 066 Ft. Céltartalék visszavezetése eredménytartalékba: T 423100 – K 413: 969 831 077 Ft.
A másik kérdésem: A lízingügyletben a kiváltás előtt a lízingcég volt az ingatlan és a kapcsolódó eszközök tulajdonosa, míg a beruházási hitellel történő kiváltás után a társaság lett a tulajdonos. Jól gondoljuk-e, hogy ez a kiváltás nem érinti az 1-es számlaosztályt (bruttó érték, elszámolt értékcsökkenés, nettó érték), hiszen a lízingelt eszközök birtokbaadása a lízingügylet kezdetekor társaságunk felé megtörtént, azóta az eszközök könyveinkben szerepelnek, értékcsökkenést eddig is a társaság számolt el rájuk?

Részlet a válaszából: […] ...kérdés szerint elhatárolt nem realizált árfolyamveszteséget el kell számolni a pénzügyi műveletek ráfordításaként, mivel azt a külföldi pénzértékre szóló pénzügyi lízing miatti tartozást teljes összegében egy új hitel felvételével visszafizették, amelyhez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 27.

Fióktelepnek nyújtott eurós kölcsön átértékelése

Kérdés: Van egy magyar cég, amelynek van egy szlovákiai fióktelepe. A fióktelep kölcsönt kapott a magyar cégtől euróban, amelyet euróban is fog visszafizetni. A fióktelepen történik a tényleges munkavégzés, a bevétele euróban van, a magyar cégnél bevételszerző tevékenység nincs. Ebben az esetben a magyar cégnél át kell-e értékelni az adott kölcsönt, vagy mivel a szlovák fióktelep intézi ezt a bevételéből a magyar céggel, nem kell az árfolyam-különbözettel foglalkoznunk? Sajnos, ha átértékelem, akkor a cég nagyon veszteséges lesz, ami pályázat miatt nem szerencsés. Kötelező-e elszámolni ebben az esetben az árfolyam-különbözetet vagy sem?
Részlet a válaszából: […] ...van, hanem adott, bár a kérdésből adott is, meg kapott is lehet!A válasz előtt meg kell jegyezni, a kérdés azt tükrözi, hogy nem ismerik a külföldi fiókteleppel kapcsolatos számviteli, társasági adózási feladatokat. Ezért azokat indokolt röviden ismertetni.Főszabály!...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 13.

Árfolyamnyereség elhatárolása

Kérdés: Az év végi átértékelés során keletkezett nem realizált árfolyamnyereséget el lehet-e határolni? A helyzet leírása:
"A" cég tulajdonosa "B" cégnek. "A" cég forintban könyvel, és a Tao-tv. hatálya alá tartozik, "B" cég euróban könyvel, és kivás. "A" cég kölcsönt kapott "B" cégtől euróban, hogy "A" cég megvehesse "C" céget. Az év végi átértékelés során "A" cég nyeresége jelentősen megnőtt az euróban kapott kölcsönön keletkezett árfolyam-különbözet miatt. Így a fizetendő társasági adó mérséklése végett a keletkezett nem realizált árfolyamnyereség után a cég a nem realizált árfolyamnyereség elhatárolása mellett döntött. Szabályos-e ez a művelet? Ha igen, mi a menete? Mikor kell, lehet feloldani az elhatárolást? Ha nem, de mégis megtörtént, akkor mi a teendő?
Részlet a válaszából: […] ...időbelileg nem lehet elhatárolni. Az Szt. 60. §-a (3) bekezdése b) pontjának 2003. január 1-jétől hatályos előírása szerint: a külföldi pénzértékre szóló eszközöknek, illetve kötelezettségeknek az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozó (2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 27.

Devizaárfolyam megváltoztatása

Kérdés: Társaságunk számviteli politikája szerint 2019. 12. 31-ig a devizás tételeknél a számlavezető pénzintézet által meghirdetett devizavételi és devizaeladási árfolyamának átlagát alkalmazza. 2020. január 1-jétől az MNB által közzétett, hivatalos devizaárfolyamra térünk át. Az áttéréshez kapcsolódóan át kell-e értékelni a 2019. december 31-i devizás, devizaalapú követeléseinket, kötelezettségeinket a január 1-jétől használni szándékozott devizaárfolyamon?
Részlet a válaszából: […] ...Szt. 60. §-ának (4) bekezdése alapján a társaság a számviteli politikájában dönt arról, hogy a külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek [ideértve a (7) bekezdés szerinti devizaalapú tételeket is] forintértékének meghatározásakor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 10.

Ügyvédi iroda letéti bankszámlájának átértékelése

Kérdés: Ügyvédi iroda euróban vezetett letéti bankszámláját év végén át kell-e értékelni ugyanúgy, mint a "normál" devizabankszámlát?
Részlet a válaszából: […] ...őrzésre átvett pénzt az ügyfél részére vissza nem utalják. Valójában az ügyvéd devizaszámláján meglévő devizakészlettel fedezett, külföldi pénzértékre szóló tartozásról van szó, és ez hasonló az Szt. 33. §-ának (2) bekezdésében megfogalmazott tartozáshoz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 30.

Külföldi pénzértékre szóló tulajdoni részesedés értékelése

Kérdés: Hogyan kell értékelni a külföldi pénzértékre szóló tulajdoni részesedést jelentő, külföldi befektetéseket? A mérlegfordulónapi értékeléskor kimutatott árfolyamveszteséggel csökkenthető-e a már korábban devizában kimutatott értékhelyesbítés, illetve az árfolyamnyereség összegével az értékvesztésként elszámolt összeg?
Részlet a válaszából: […] ...külföldi pénzértékre szóló, tulajdoni részesedést jelentő befektetések mérlegfordulónapi értékelésekor az Szt. 54. §-a (1)-(3) bekezdésében leírtak szerint kell eljárni azzal, hogy az értékvesztés összegét devizában kell megállapítani, és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 8.

Rövid vagy hosszú lejáratú kölcsön

Kérdés: A társaság külföldi magánszemélytől kap kölcsönt euróban. Abban állapodtak meg, hogy a kölcsön kamataival együtt esedékes a kölcsönt nyújtó írásbeli felszólítását követő 90 napon belül, azzal, hogy ez az időpont legkorábban 2013. 12. 31. napja lehet. Ezt a kölcsönt rövid vagy hosszú lejáratú kötelezettségként kell kimutatni? Amennyiben hosszú lejáratú, akkor a társaság érvényesítheti-e ezen kötelezettségével kapcsolatban elszámolt, nem realizált árfolyam-különbözetek miatti adóalap-korrekciót az egyéb tényezők figyelembevételével?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből nem derül ki, hogy a társaság a magánszemélytől az eurókölcsönt melyik évben kapja. Feltételezzük, hogy 2012-ben. Ez esetben valójában a kapott kölcsönnek a mérlegben való bemutatási helyéről kell dönteni, ennek érdekében kell a minősítést elvégezni.Az Szt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 13.

Devizaárfolyam megváltoztatása

Kérdés: Társaságunk számviteli politikája szerint 2010. 12. 31-ig a devizás tételeknél a számlavezető pénzintézet kereskedelmi középárfolyamát alkalmazta. A számviteli politika 2011. 01. 01-től módosult, az MNB-középárfolyam szerinti értékelésre tértünk át. A 2010. 12. 31-én a számlavezető pénzintézet középárfolyamán nyilvántartott devizaalapú kötelezettségeinket, követeléseinket át kell-e értékelni az MNB-középárfolyamnak megfelelően, vagy csak 2011. év végén történjen meg az átértékelés, és addig a számlavezető pénzintézet közép­árfolyama szerint könyveljünk? Ha az év elején át kell értékelnünk, a különbözet pénzügyi bevételként vagy ráfordításként számolandó el?
Részlet a válaszából: […] ...hogy – ha lehet – a számviteli törvény szerinti meghatározásokat,fogalmakat használjuk. Így például devizás tételek helyett külföldi pénzértékreszóló eszközök (valuta, deviza, befektetett pénzügyi eszköz, értékpapír) és kötelezettségeka...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 7.

Devizás beruházási hitel más devizára váltása

Kérdés: Ügyfelünk CHF beruházási bankhitelt vett fel. A devizás tételek év végi átértékelése során keletkező árfolyam-különbözet jelentősnek minősült. A CHF-hitelnél keletkező nem realizált árfolyamveszteséget a társaság halasztott ráfordításként elhatárolta, céltartalékot képezett, lekötött tartalékba helyezett. A következő üzleti évben a bank a hitel pénznemét CHF-ről euróra módosította, a szerződés egyéb feltételei változatlanok maradtak. Pénzmozgás nem történt. Hogyan számoljuk el a fenti gazdasági eseményt? A CHF-hitelre elszámolt halasztott ráfordítást meg kell szüntetni?
Részlet a válaszából: […] ...a beruházási hitel amérlegfordulónapon aktivált tárgyi eszközhöz kapcsolódott. A mérleg-fordulónapiértékelés során a cég valamennyi külföldi pénzértékre szóló eszközét éskötelezettségét a mérleg-fordulónapi devizaárfolyamon átszámították, és az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 15.
1
2