Külföldi kiküldetés előlegével való elszámolás

Kérdés: Külföldi kiküldetéskor a munkavállaló előleget kap a felmerülő költségek fedezetére. Kiküldetés után ezzel elszámol (30 napon belül), a fennmaradó összeg lesz a napidíja összesen a cég belső szabályzata szerint. A külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségtérítés a 285/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet szerint naponta elszámolható összeg, mely a bevétel 30%-a, de legfeljebb napi 15 eurónak megfelelő forint lesz az adómentes napidíj. Az adómentes összegen felüli rész úgy adózik, mint a munkabér, tehát a jelenlegi szabályok szerint 15% szja és 18,5% társadalombiztosítási járulék kerül levonásra. Jól értem-e a következőket? A cég belső szabályzata szerint meghatározott külföldi kiküldetés összege – adómentes és adóköteles rész – képezi a munkavállaló ebből szerzett jövedelmét, a levont adókat a munkáltatónak megtéríti? Kérem szakmai segítségüket a fent leírtak helyes értelmezéséhez, elszámolásához!
Részlet a válaszából: […] ...külföldi kiküldetésre tekintettel fizetett napidíj teljes összege munkaviszonyból származó bevételnek minősül. A napidíj 30 százaléka, de legfeljebb naponta elszámolható 15 eurónak megfelelő forintösszeg igazolás nélkül elszámolható költségnek minősül [Szja-tv. 3...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 27.

Munkavállalókkal kapcsolatos nyitott elszámolások

Kérdés: A közhasznú szervezet külföldi bankkártyás vásárlásai reprezentációval kapcsolatosak. A vásárlásokról számlák nem állnak rendelkezésre. Ezek egy része már 4-5 éve történt, nincs remény a külföldi partnertől a számla beszerzésére. Emiatt a munkavállalókkal kapcsolatos elszámolások a könyvelésben nyitottak. Helyes eljárás-e, hogy ha az adózás rendben megtörtént, akkor jegyzőkönyvben történő dokumentálást követően ezeket a tételeket kivezetjük az egyéb ráfordításokkal szemben?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésből nem derül ki, hogy a munkavállaló a saját bankkártyáját vagy a közhasznú szervezet nevére szóló bankkártyát használta a külföldi vásárlás során. Ha a saját bankkártyát használta, akkor a bizonylat nélkül történt vásárlások ellenértékét részére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 8.

Anyavállalat által juttatott részvényopció (szja)

Kérdés: Terheli-e a magyar céget adó-, járulékfizetési kötelezettség a vele munkaviszonyban álló (magyar magánszemély) vezető tisztségviselő részére a külföldi anyavállalat által juttatott részvényopció miatt? A magánszemély az anyacég részvényeiből kaphat majd, de csak meghatározott idő elteltével. Jelenleg még az sem tudható, hogy pontosan hány db részvényre lesz jogosult, mert a darabszám a cég jövőbeli teljesítményétől függ. Árnyalja a képet az is, hogy ez a "juttatás" nincs kiszámlázva a magyar cég felé, csupán a magánszemély kap róla értesítést, semmilyen más bizonylat nem születik róla. Esetleg köteles-e a magánszemély ez után adót, járulékot fizetni? Vagy esetleg köteles-e a külföldi anyavállalat valamiféle adatszolgáltatásra, fizetésre a juttatás miatt?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. szerint a magánszemély által értékpapírformájában megszerzett vagyoni érték esetében a bevétel adókötelezettségénekjogcímét a felek (a magánszemély és az értékpapírt juttató személy, valamint azemlített személyek és más személy) között egyébként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 14.