Végelszámolás során az eszközök értékelése

Kérdés: A kft. jelentős eszközállománnyal rendelkezik, adózott eredménye évek óta nulla érték körüli, a tevékenysége, a termékei iránti kereslet jelentősen lecsökkent. Ezért a tulajdonosok a kft. végelszámolással történő megszüntetését fontolgatják. A megszüntetés gondolata során merült fel, hogyan kell értékelni a végelszámolás befejezésekor a kft. mérlegében szereplő eszközöket és kötelezettségeket. Mi történjen azokkal az eszközökkel, amelyeket a végelszámolás befejezéséig nem lehetett értékesíteni?
Részlet a válaszából: […] ...– már nem merülhetnek fel.A forintban lévő pénzeszközökön kívüli egyéb eszközök közé tartoznak a devizában meglévő eszközök. A külföldi pénzértékre szóló pénzeszközök, követelések és kötelezettségek várható árfolyamának a meghatározásánál...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 9.

Adott támogatás a társasági adónál

Kérdés: Nem a vállalkozás érdekében felmerülő költségek (tao-alap-növelő + áfa fizetendő): a visszafizetési kötelezettség nélkül adott juttatás, ha az külföldi részére történik, vagy ha a belföldi adózó nem nyilatkozik arról, hogy nem lesz veszteséges a juttatás évében. Mi a helyzet a magánszemélynek, egyéni vállalkozónak, őstermelőnek nyújtott juttatás esetén, nem kell növelni a tao-alapot? 2010/30. Adózási kérdés: ha az átvevőnél nem értelmezhető a beszámolóban kimutatott vállalkozási eredmény.
Részlet a válaszából: […] ...minősül a vállalkozásitevékenység érdekében felmerült költségnek a nyújtott támogatás miatt elszámoltráfordítás, ha a juttatás külföldi személy vagy az üzletvezetés helye alapjánkülföldi illetőségű részére történik, vagy az adózó nem rendelkezik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 2.

Külföldi konferencián való részvétel

Kérdés: Közhasznú társaság, vállalkozási tevékenységet nem folytat. Tudományos tevékenységet végez, tagjai tagdíjat fizetnek, de jelentős bevétel származik más cél szerinti tevékenységből is. 2009-ben a társaság kifizette az egyik tag utazását New Yorkba, ahol egy konferencián vett részt. A konferencia a társaság tevékenységéhez szorosan kapcsolódik, a tag kizárólag a konferenciára utazott ki, beszámolót készített az útról. Keletkezik-e a társaságnak a kifizetéssel kapcsolatban adó-, illetve járulékfizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. 3. §-ának 12-13. pontja a hivatali, üzletiutazások körében a külföldi kiküldetés fogalmát külön rögzíti, ami azt jelenti,hogy a magánszemély a Magyar Köztársaság területén kívül (külföldön)tartózkodik a jövedelme megszerzése érdekében, vagy ott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 24.

Külföldi magánszemély osztalékjövedelme utáni adó

Kérdés: Kizárólag német illetőségű magánszemélyekből álló magyarországi kft. 2000. november-december hónapban az eredménytartalék terhére jegyzett tőkeemelést hajtott végre oly módon, hogy a tőkeemelésnek megfelelő összeget átutalta a tulajdonos magánszemélyek konvertibilis forintszámlájára, majd a magánszemélyek ezt visszautalták – tőkeemelés címen – a kft. számlájára. Az eredménytartalék az 1997-1998. évek eredményéből keletkezett. A kft. a jövedelemből osztalékadót, szja-előleget nem vont le, igazolást nem adott. A tagok tulajdoni részaránya 33-67 százalék. A 67 százalék tulajdoni részesedéssel rendelkező tag a társaság ügyvezetője, a másik tag nem vesz részt a kft. munkájában. A tagok illetőségigazolással rendelkeznek, viszont a kft. nem rendelkezik az egyezmény szerinti adómértékek alkalmazására jogosító adóhatósági engedéllyel. A magánszemélyek jövedelmet nem vallottak be, adót nem fizettek. Helyesen járt-e el a kft.? Milyen bevallási és befizetési kötelezettség terheli ebben az esetben a magánszemélyeket?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben vázolt tényállás szerint a kft. 2000-ben osztalékelőleget fizetett a külföldi (német) illetőségű magánszemély tagjainak. Tekintettel arra, hogy a kft. tagjai kizárólag magánszemélyek, és így osztalékelőleg (a kifizető által az osztalékra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 6.

Évek múltán kivett osztalék

Kérdés: A több év alatt keletkezett eredménytartalék osztalékként történő kifizetésekor milyen adókötelezettség keletkezik? Van-e valamilyen kedvezmény arra tekintettel, hogy több éven át nem vettek ki osztalékot a tagok, a részvényesek?
Részlet a válaszából: […] ...érvényes jegybanki alapkamatot alapul véve kell megosztani az osztalékot 20 és 35 százalékos részre.Abban az esetben, ha a magánszemély külföldi illetőségű, az osztalék utáni személyi jövedelemadó mértékét befolyásolja a Magyar Köztársaság és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 27.

Étkezés konferencián

Kérdés: Tekinthető-e összetett szolgáltatásnak, ha a konferenciák díja magában foglalja az étkezés díját is, és ezáltal kikerül-e a természetbeni juttatás utáni adó- és járulékfizetési kötelezettség alól?
Részlet a válaszából: […] ...szóló törvény kihirdetését követő 45. naptól e juttatások után egységesen – függetlenül attól, hogy belföldi vagy külföldi illetőségű a magánszemély – egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. E rendelkezések is alkalmazhatók a 2001....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. június 28.

Tagi kölcsön adói

Kérdés: Milyen személyi jövedelemadó-, illetve társaságiadó-fizetési kötelezettség kapcsolódik a tagi kölcsönhöz, a tagi kölcsön elengedéséhez?
Részlet a válaszából: […] ...a köztestületet, az egyházat, a lakásszövetkezetet, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárat és a kockázatitőke-alapot), külföldi személy (kivéve az ellenőrzött külföldi társaságot) vagy magánszemély (függetlenül attól, hogy belföldi vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 31.