14 cikk rendezése:
1. cikk / 14 Tagi kölcsön kamata külföldi magánszemélynek
Kérdés: Egy montenegrói adóügyi illetőségű holland állampolgár (a továbbiakban: Magánszemély), aki Magyarországon nem rendelkezik lakcímmel, tagi kölcsönt nyújt egy Magyarországon bejegyzett korlátolt felelősségű társaságnak (a továbbiakban: Társaság). A Magánszemély a Társaság egyedüli tulajdonosa és ügyvezetője is. A Társaság a tagi kölcsön után a Magánszemélynek kamatot fizet. A Magánszemélynek biztosítási jogviszonya sem Montenegróban, sem Hollandiában nincsen. Társas vállalkozói jövedelme után a 15%-os szja-t és a járulékokat megfizeti. A kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény rendelkezéseit figyelembe véve milyen adókötelezettség keletkezik a Társaság által a Magánszemély részére kifizetett kamat után? Szja, szocho, egyéb járulékfizetési kötelezettség felmerül-e, mivel nem minősül belföldinek? A kamat nem a cégben végzett tevékenységének ellenértékét takarja. Ez a kettős adóztatásról szóló törvény szerint kamatjövedelemnek, az Szja-tv. szerint pedig egyéb jövedelemnek minősül? A kamatot kifizető magyar Társaságot milyen kifizetői feladatok terhelik? A kamatkifizetést a Társaság pénzügyileg rendezheti-e úgy, hogy ha a Társaságnak szüksége van újabb tagi kölcsönre, hogy átutalás nem történik, hanem kompenzációs megállapodást kötnek arra vonatkozólag, hogy a Társaságnak kamatot kellene kifizetni, a Magánszemély újabb tagi kölcsönt nyújtana, így pénzmozgás nem történik? Vagy a kamatkifizetésnek mindenképpen pénzmozgással kell járnia, tehát kifizeti a kamatot banki átutalással, utána tagi kölcsönt nyújt a Magánszemély szintén banki átutalással?
2. cikk / 14 Részesedés értékesítése ellenérték nélkül
Kérdés: A társaság tartós részesedését ellenérték nélkül kívánja értékesíteni. Az értékesítést követően árfolyamvesztesége keletkezik. A pénzügyi műveletek egyéb ráfordításain belül elszámolt árfolyamveszteségen kívül van-e adóalap-módosító hatása az ügyletnek?
3. cikk / 14 Rendezvényszervezés költségei
Kérdés: Kft.-nk rendezvényszervezéssel foglalkozik. A rendezvényeken fellépő csoportoknak biztosított szállás, étkezés, helyi utaztatás során keletkezik-e a kft.-nek adófizetési kötelezettsége? A csoportok nevezési díjat fizetnek, de az nem fedezi a szállás, étkezés tényleges költségeit. A rendezvényekhez kapcsolódóan külföldi-belföldi magánszemélyek részére bizonyos ügy ellátásáért megbízási díjat fizetünk, szállást, étkezést biztosítunk, utazási költségtérítést fizetünk. A díjazás nélküli, illetve önkéntes megbízási szerződés alapján megbízottaknak étkezést, egyéni vállalkozóval kötött megbízási szerződés alapján részére szállást és étkezést biztosítunk. A vállalkozó csak a tiszteletdíját számlázza. A felsorolt esetekben keletkezik-e a kft.-nek adófizetési kötelezettsége?
4. cikk / 14 Internetes vásárlás
Kérdés: Weblapok karbantartásával, fejlesztésével, készítésével foglalkozó cég az internetről vásárolja a tevékenysége végzéséhez szükséges programokat. A programok eladói általában külföldi magánszemélyek. A beszerzésről számlát nem állítanak ki, a fizetés bankkártyával történik. Milyen adó-, járulékfizetési kötelezettség terheli a beszerző céget?
5. cikk / 14 Külföldi konferencián való részvétel
Kérdés: Közhasznú társaság, vállalkozási tevékenységet nem folytat. Tudományos tevékenységet végez, tagjai tagdíjat fizetnek, de jelentős bevétel származik más cél szerinti tevékenységből is. 2009-ben a társaság kifizette az egyik tag utazását New Yorkba, ahol egy konferencián vett részt. A konferencia a társaság tevékenységéhez szorosan kapcsolódik, a tag kizárólag a konferenciára utazott ki, beszámolót készített az útról. Keletkezik-e a társaságnak a kifizetéssel kapcsolatban adó-, illetve járulékfizetési kötelezettsége?
6. cikk / 14 Közhasznú alapítványi támogatás
Kérdés: Közhasznú alapítványunk céljai között szerepel anyagi támogatás nyújtása háziorvosok tevékenységéhez, eszközbeszerzéseihez. Ha alapítványunk informatikai eszközöket szerez be a saját nevére, és ezeket ingyenesen használatba adja a háziorvosnak (esetenként ez bt.-t, kft.-t jelent), akkor keletkezik-e az alapítványnak bármiféle adó-, illetve járulékfizetési kötelezettsége? A beszerzéshez kapcsolódó áfát az alapítvány nem vonja le. Mennyiben más a helyzet, ha pénzbeli támogatást ad az alapítvány?
7. cikk / 14 Külföldön szerzett jövedelem a különadónál
Kérdés: Egyik munkavállalónk 2008. 07. 31-ig Ausztriában dolgozott egy osztrák cég alkalmazásában, adóit, járulékait ott vonták le, jövedelmét euróban kapta. 2008. 08. 01. óta létesítettünk vele munkaviszonyt itt Magyarországon. Az itthoni jövedelem elszámolásakor hogyan kezeljük az Ausztriában megszerzett jövedelmét adó (szja, különadó) és járulék szempontjából? Az időarányos belföldi jövedelme nem érné el a különadó-kötelezettséget. A járulék esetében pedig nem tudjuk, hogyan kezeljük a járulék felső határát, időarányosan meghaladná, nem tudjuk, hogy figyelembe kell-e venni, vagy majd év végén rendeződik? Az éves szja-bevallásában figyelembe kell-e venni a külföldről származó jövedelmét és az ott megfizetett adót, vagy adóbevallást készít Ausztriában is és Magyarországon is külön-külön a megszerzett jövedelmeiről?
8. cikk / 14 Anyavállalat által juttatott részvényopció (szja)
Kérdés: Terheli-e a magyar céget adó-, járulékfizetési kötelezettség a vele munkaviszonyban álló (magyar magánszemély) vezető tisztségviselő részére a külföldi anyavállalat által juttatott részvényopció miatt? A magánszemély az anyacég részvényeiből kaphat majd, de csak meghatározott idő elteltével. Jelenleg még az sem tudható, hogy pontosan hány db részvényre lesz jogosult, mert a darabszám a cég jövőbeli teljesítményétől függ. Árnyalja a képet az is, hogy ez a "juttatás" nincs kiszámlázva a magyar cég felé, csupán a magánszemély kap róla értesítést, semmilyen más bizonylat nem születik róla. Esetleg köteles-e a magánszemély ez után adót, járulékot fizetni? Vagy esetleg köteles-e a külföldi anyavállalat valamiféle adatszolgáltatásra, fizetésre a juttatás miatt?
9. cikk / 14 Rendezvényen felszolgált étel-ital elszámolása
Kérdés: Egy szakmai szervezet nemzetközi konferenciát rendez a brüsszeli szakmai szövetséggel közösen Budapesten. A belföldi és külföldi résztvevők részvételi díjat fizetnek. A szervezet által kiállított számlán a részvételi díjtól elkülönítetten szerepel a konferencia ideje alatti vendéglátás – étel-ital – értéke. Mivel a teljesítés helye belföld, az Áfa-tv. 15. §-ának (4) bekezdése alapján a társaság 2005-ben 25 százalékos mértékű áfával számolt. Levonásba helyezheti-e a szervezet a konferencián történő vendéglátás érdekében beszerzett étkezési számlákon felszámított áfát, mivel az étkezési költségeket továbbszámlázza? A szervezet a felmerült reprezentáció teljes értékét egységesen számlázza tovább, mivel nem állapítható meg a személyes fogyasztás mennyisége és értéke. Ez esetben lesz-e az Szja-tv. 69. §-a szerinti természetbeni juttatás a társaságnál, terheli-e adó- és járulékfizetési kötelezettség a rendezvényt szervező céget? A brüsszeli szövetség a felmerült költségekre utólagos elszámolási kötelezettséggel meghatározott összeget átutal. Kell-e erről a pénzmozgást megelőzően számlát kiállítani?
10. cikk / 14 Természetbeni juttatás: lakásbérlet, utazási költség
Kérdés: 100 százalékban német tulajdonú kft. vagyunk, 2 német ügyvezető igazgatóval. Mindkét ügyvezető az anyavállalatnál áll munkaviszonyban. Az egyik ügyvezető folyamatosan itt tartózkodik. A kft. lakást bérel neki. A lakásbérleti díj ilyen esetben természetbeni juttatásnak minősül-e, meg kell fizetni után a 44 százalék szja-t? A másik ügyvezető időnként tartózkodik itt. Az utazási költsége (repülőjegy, taxi stb.) milyen költségként számolható el? Szintén anyavállalat alkalmazásában álló német állampolgárt az anyacég a kft.-hez küldi tanácsadóként 2 évre. A fizetését az anyacégtől kapja. A tanácsadónak bérelt lakás díja, a hazautazási költsége természetbeni juttatásnak minősül-e?
