Forintban jóváhagyott osztalék kifizetése euróban

Kérdés:

A Számviteli Levelek többször foglalkozott a forintban jóváhagyott osztalék euróban történő kifizetése esetén, az osztalék utáni szja forintra történő átszámításának szabályaival. A forintban jóváhagyott, de utóbb euróban kifizetett osztalékot terhelő személyi jövedelemadó – Szja-tv. 5–6. §-ai szerint forintra történő átszámítási szabályainak alkalmazásához – két eltérő tartalmú szakmai vélemény is megjelent.
A 8583. szakmai kérdés szerint: "A választ azzal kell kezdeni, hogy a kérdés szerinti két tulajdonosnak a bevétele nem külföldi pénznemben (euróban) keletkezett, hanem forintban, a beszámolót elfogadó taggyűlésen 141.216 E Ft osztalékról döntöttek. Így feleslegesen hivatkoznak az Szja-tv. 5. §-ának (7) bekezdésére. Az már más téma, hogy a tulajdonosok a forintban megszerzett osztalékot euróban kívánják átutalni a devizaszámlájukra."
A 9061. kérdésre adott válasz szerint: "Ha a forintban jóváhagyott osztalékot a tulajdonosok euróban kívánják kifizetni, akkor az Szja-tv. 5–6. §-a szerint külföldi pénznemben megszerzett jövedelemről van szó, amelynél az adóalap meghatározásakor a hivatkozott törvényi előírásokat kell figyelembe venni, az adókat is külföldi pénznemben kell megállapítani (ami valószínű, hogy eltér a forintban meghatározottól), garantált az adóhiány."
Abban kérjük szakmai véleményüket, hogy ha a tulajdonosok forint pénznemben jóváhagyott osztalékot külföldi pénznemben (euróban) szeretnék kifizetni, akkor a forintban jóváhagyott osztalék az Szja-tv. 5. §-a (7) bekezdése által szabályozott külföldi pénznemben keletkezett bevételnek minősül-e? Amennyiben az osztalék külföldi pénznemben keletkezett bevételnek minősül, akkor a személyi jövedelemadó forintosítását az Szja-tv. 6. § (2) bekezdés szerint, az osztalékból (az osztalékelőlegből) a megszerzés időpontjában érvényes árfolyamon kell forintra átszámítani, vagy pedig az Szja-tv. 6. § (4) bekezdés b) pont szerint a bevétel megszerzése napját megelőző hónap 15. napján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyam alapján?

Részlet a válaszából: […] ...kerül kifizetésre, akkor sem kell az Szja-tv. 5–6. §-át alkalmazni, mivel a magánszemély adózás előtti bevétele forintban és nem külföldi pénznemben keletkezett.(Kéziratzárás: 2023. 11....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 23.

Igénybe vett szolgáltatások részletezése

Kérdés: Külföldi EU-s partnerünk szervizszolgáltatást végez részünkre. A számlában részletesen felsorolva, külön-külön részletezve a partnernél felmerült költségek: repülőjegy, taxi, parkolás, autóbérlés, étel-ital. A számlát egy összegben könyvelem, mint igénybe vett szolgáltatást, és megállapítom a fizetendő áfát, ami egyben levonható is. Vagy az egyes sorokat külön-külön kell minősíteni, így pl. az étel-ital áfáját felszámítom, de nem vonom le? Az étel-italnál, mint egyes meghatározott juttatás után, szja- és szochofizetés is felmerül?
Részlet a válaszából: […] ...alátámasztásához is szükséges a részletezés, ha a szolgáltatás áfaköteles, és az áfa nem minden tételnél vonható le.Csak a külföldi partnerrel szembeni kötelezettségek között könyvelhető egy összegben, ha a külföldi partner teljesítését a cég...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 23.

Kosárlabdapálya létrehozása, működtetése

Kérdés: Egy külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe, a saját tulajdonú munkásszállásának területén létrehoz egy kosárlabdapályát. A kosárlabdapályát a munkásszálláson megszálló, a fióktelep munkavállalói, a fióktelep anyavállalatának (külföldi cég) kiküldetésben lévő munkavállalói, illetve a fióktelep alvállalkozóinak munkavállalói használhatják térítésmentesen. Kérem segítségüket a számviteli és adózási (tao, áfa, szja, szocho) elszámolás vonatkozásában!
Részlet a válaszából: […] ...terhelő szociális hozzájárulási adóval és szakképzési hozzájárulással együtt kell bevallani és megfizetni. Az anyavállalat (külföldi cég) kiküldetésben lévő munkavállalói, illetve a fióktelep alvállalkozóinak munkavállalói esetében személyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 9.

Építési-szerelési tevékenység végzése külföldi alvállalkozóval

Kérdés: Egy magyar kft. szerződést kötött egy magyar építési konzorciummal magyarországi építkezésen végzendő szerelési munkára. Az áfaelszámolás a fordított adózás szerint történik. Az építkezésen végzett szerelési munkára a magyar kft. alvállalkozási szerződést kötött egy lengyel céggel, amely a szerelési munkák nagy részét elvégezte, amit 0% áfával számlázott. A lengyel cégnek szállítási szerződése is van az építési konzorciummal. A lengyel cég az építkezéshez szükséges termékeket leszállítja Magyarországra, 0%-kal számlázza. A magyar cég az építkezésen elvégzi a teljes projektmenedzseri feladatokat, irányítást, ellenőrzést. A magyar cég az építkezésen igénybe vett gépek és konténerek bérleti díját továbbszámlázza a lengyel cég részére. Milyen módon, milyen áfával kell számlázni, hogyan kell könyvelni a befogadott számlát? Visszaigényelhető az áfa? A szállításhoz szükséges kamion behajtási engedélyét a magyar cég intézi, és ő kapja az áfás számlát, amelyet átszámláz a lengyel cégnek. Milyen módon, milyen áfával kell számlázni, hogyan kell könyvelni a befogadott számlát? Visszaigényelhető az áfa? A lengyel cég alkalmazottainak, vezetőinek esetenként a magyar cég intézi a szállásfoglalást, az étkeztetést Magyarországon, és fizeti ennek a számláját, amelyet továbbszámláz a lengyel cégnek. Kérdése mint az előbbieknél! A magyar cég végzi a szereléshez esetenként felmerülő anyag- és szerszámbeszerzéseket, amelyet számláz a lengyel cég részére. Milyen módon, milyen áfával kell ezt számlázni, a befogadott számlát hogyan kell könyvelni? Visszaigényelhető az áfa?
Részlet a válaszából: […] Hosszúra nyúlt a kérdés, bár az alapvető probléma mindegyik esetben az, hogy a továbbterhelt tételeket milyen áfával kell számlázni, hogyan kell könyvelni a befogadott számlákat, azok áfája visszaigényelhető-e. A válasz valójában attól függően lehet (esetleg) más, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 30.

Továbbképzés külföldön felmerült költségeinek terhei

Kérdés: Biztosítási alkusz cég – MNB-regiszterben rögzített, kizárólag vele együttműködő – vállalkozások (kft., bt., egyéni vállalkozó) nagyobb és sikeresebb üzletkötése érdekében külföldi biztosítótársaság székhelyén lefolytatott továbbképzések és az ehhez szorosan kapcsolódó szolgáltatások értékét megfizeti számla ellenében. Ilyen esetben felmerül-e, és ha igen, akkor milyen adó- és/vagy járulékfizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] Biztosítási alkusz cégnél a továbbképzések költségeivel kapcsolatban mint reprezentációnak minősülő juttatás merül fel adó- és járulékfizetési kötelezettség. A továbbképzés szakmai eseménynek és így reprezentációnak tekinthető, ha a juttatásra vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 25.

Megbízott munkavállalóinak a költségei a megbízónál

Kérdés: A magyar cég két külföldi fiókteleppel rendelkezik, és további átalakításokat terveznek a cég struktúrájában. Ehhez a már meglévő és leendő vezetők képzését a magyar cég bonyolítaná le, amihez egy magyar tanácsadó vállalkozó szolgáltatását venné igénybe. A cég sajátosságaiból adódik, hogy a szolgáltatónak több esetben kell külföldre utaznia az oktatások időpontjában, de a megállapodás alapján ezen utazási és szállásköltségekről a számlák a magyar cég nevére érkeznek majd, a magyar cég téríti meg ezeket, azok nem épülnek be a vállalkozó szolgáltatási díjába. A magyar cég nevére készül majd a repülőjegyszámla a vállalkozónál munkaviszonyban álló dolgozók utazásairól. Megállapodhatnak-e a felek abban, hogy a vállalkozó díja nem tartalmazza ezeket az utazási költségeket, azokról a megbízó gondoskodik közvetlenül a számára kiállított számla ellenében? E költségtérítések személyijövedelemadó- és járulékmentesek lesznek? Szükséges-e kiküldetési rendelvénnyel is alátámasztani?
Részlet a válaszából: […] ...számlák, bizonylatok alapján kell a szolgáltatónál is könyvelni.Az Szja-tv. 3. §-ának 11. és 12. pontja tartalmazza a kiküldetés, a külföldi kiküldetés értelmező rendelkezését. Kiküldetés a munkáltató által elrendelt, a munkaszerződésben rögzített...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 19.

Külföldi kiküldetés napidíjának elszámolása

Kérdés: A dolgozók részére szabályzat alapján biztosított napidíj és dologi kiadás előleg devizában, a valuta, deviza növekedése MNB-árfolyamon, csökkenése átlagárfolyamon kerül meghatározásra. A kérdés ezzel kapcsolatosan tartalmazza az elszámolás módját, valutapénztárból történő kifizetés esetén, illetve a valutapénztár megszüntetése mellett, kétfajta megoldási lehetőséggel. Mivel a kérdésben leírt elszámolási mód nem minden esetben helyes, így azt itt nem mutatjuk be, a válaszban térünk vissza arra.
Részlet a válaszából: […] ...napidíjának elszámolása valutapénztár esetén:Az elszámolás követhetősége, átláthatósága érdekében néhány főkönyvi számla számát és elnevezését mutatjuk be:3613. Egyéb elszámolások a munkavállalókkal (felesleges a külföldi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 10.

Képzés, továbbképzés elszámolása, adózása

Kérdés: A kft. két tagja tagi jogviszonyuk alapján biztosítottak. Asztalos végzettséggel rendelkezik az egyik, új tevékenységéhez azonban ács végzettség az előírás. Ha elvégzik a tanfolyamot, a tanfolyam díja, a vizsgadíj elszámolható-e a vállalkozás érdekében felmerülő költségként? Áfája levonható? Ha nyelvtanfolyamra kell járniuk külföldi munkájuk miatt, annak díja elszámolható, áfája visszakérhető? Kérdéseim más cégekre is vonatkoznak, azok tagjaira, illetve munkavállalóira is!
Részlet a válaszából: […]  Az Szja-tv. 71. §-a (1) bekezdésének g) pontja alapján bérenkívüli juttatásnak minősül – ha a juttató a munkáltató – a munkavállalónak aziskolarendszerű képzés költsége munkáltató által történő átvállalása révénjuttatott jövedelemből a minimálbér...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 8.

Adott támogatás a társasági adónál

Kérdés: Nem a vállalkozás érdekében felmerülő költségek (tao-alap-növelő + áfa fizetendő): a visszafizetési kötelezettség nélkül adott juttatás, ha az külföldi részére történik, vagy ha a belföldi adózó nem nyilatkozik arról, hogy nem lesz veszteséges a juttatás évében. Mi a helyzet a magánszemélynek, egyéni vállalkozónak, őstermelőnek nyújtott juttatás esetén, nem kell növelni a tao-alapot? 2010/30. Adózási kérdés: ha az átvevőnél nem értelmezhető a beszámolóban kimutatott vállalkozási eredmény.
Részlet a válaszából: […] ...minősül a vállalkozásitevékenység érdekében felmerült költségnek a nyújtott támogatás miatt elszámoltráfordítás, ha a juttatás külföldi személy vagy az üzletvezetés helye alapjánkülföldi illetőségű részére történik, vagy az adózó nem rendelkezik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 2.

Magyarországi cég által foglalkoztatott német állampolgár

Kérdés: Német állampolgár a német testvérvállalat alkalmazottjaként a cégcsoport magyarországi leányvállalatánál dolgozik. Munkabérét, valamint az azt terhelő járulékokat, adókat a német leányvállalat a magyar leányvállalatra átterheli számlában. A német leányvállalat bérel lakást az alkalmazott számára Magyarországon, és a bérleti díjat is továbbszámlázza a magyar leányvállalatnak. Mi a teendője a magyar vállalatnak a német vállalat által kiállított számlán feltüntetett munkabérrel, valamint a bérterhekkel áfa szempontjából? Mi a teendője a magyar társaságnak a német vállalat által kiállított számlán feltüntetett bérleti díj áfájával? A német alkalmazott köteles Magyarországon személyijövedelemadó-bevallást benyújtani, mivel 183 napnál többet tartózkodik Magyarországon? A magyar leányvállalat által viselt lakásbérleti díjat hogyan kell kezelni a személyi jövedelemadó szempontjából?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtakból az következik, hogy a német vállalatfizeti ki a német állampolgár részére járó munkabért, az azt terhelőjárulékokat, adókat, bár a német állampolgárt a magyar leányvállalatnálfoglalkoztatják. Ez valójában munkaerő-kölcsönzés, amely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 6.
1
2