Külföldinek adott előleg

Kérdés: Adott előleggel kapcsolatban kérek tájékoztatást. Egy magyarországi bejegyzésű, külföldi tulajdonú kft. egyre gyakrabban és nagyobb összegben ad külföldi cégeknek áruvásárlási előleget. Az adósok az összegeket év végén ugyan visszaigazolják, de – úgy gondolom – ezek inkább kölcsönök lehetnek, esetleg a pénzkivétel egy módja. Ilyen esetekre nem találtam semmilyen korlátozást vagy előírást a szakirodalomban. Meddig lehet ezt elhúzni, illetve mit lehet tenni ebben az esetben? Nem tartom célszerűnek, hogy egy vállalkozás éveken át előleg címén sokmilliós követelésekkel rendelkezik, és semmit nem tesz a rendezésükkel kapcsolatban.
Részlet a válaszából: […] ...beszámíthatóan mikor, milyen összegű előleget ad.Ha nincs írásban kötött adásvételi, vállalkozási, illetve egyéb szerződés a külföldi cégekkel, akkor a részükre juttatott pénzeszközöket nem lehet előlegnek tekinteni (hiányzik az ehhez szükséges bizonylat)....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 11.

Devizaárfolyam harmadik országból importált áru esetében

Kérdés: Harmadik országból (Kína) importált áru esetében nem kötnek adásvételi szerződést, nagyon kevés dokumentumot kapunk. Megrendeljük az árut, amelyről a vámhivatal határozatot ad ki. Eddigi eljárásunk úgy alakult, hogy a teljesítés helyét és idejét a vámhatározat kiadására határoztuk meg. Az árfolyamot pedig a határozatban szereplő árfolyamra tettük. A kft. az MNB-árfolyamra is bejelentkezett. Több fórumon olvastuk, hogy nem megfelelő az átváltás a határozatban megállapított árfolyamon, hanem az MNB-árfolyamon kellene, amennyiben azt választotta a cég. Maradhat-e így, ebben a formában ez évben az eljárásunk, és a jövőben térjünk át az MNB-árfolyamra, vagy pedig módosítsuk már a 2020. évet is?
Részlet a válaszából: […] ...Szt. 60. §-ának (1) bekezdése szerint a külföldi pénzértékre szóló kötelezettséget (és ezzel az importált áru értékét) a bekerülés napjára, illetve a szerződés szerinti teljesítés napjára vonatkozó – a (4)–(6) bekezdés szerinti –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 25.

Portfólió kezelésbeadás könyvelése

Kérdés: Portfóliókezelés könyvelésében kérem a segítségüket a befektető cég (a pénz átadója) szempontjából. A társaság határozatlan idejű portfóliókezelési szerződés keretében jelentős összeget adott át euróban magyar és külföldi portfóliókezelőknek. A portfóliókezelők döntenek a megvásárolandó értékpapírokról, a vásárlások időpontjáról, az értékpapírok értékesítéséről és újrabefektetéséről is. A portfóliókezelők minden hónapban küldenek kimutatást a társaság részére a portfólióban történt mozgásokról és a hó végén fennálló értékpapír-állományról.
1. A pénz átadásakor tartós kölcsönkövetelés keletkezik? Mivel euróban történt a pénz átadása, a devizás tételek értékelési szabályait kell-e alkalmazni a pénz átutalásakor a portfólió bekerülési értékére és az év végi választott árfolyamra történő átértékelésre is?
2. Kell-e könyvelni a portfólión belüli értékpapírok mozgását, az esetleges értékesítésen keletkezett nyereséget/veszteséget? Ha igen, egyéb vagy pénzügyi bevételnek/ráfordításnak számít-e? A portfóliókezelőktől semmiféle "hozamot" nem kapott vissza a társaság a saját bankszámlájára, az értékpapírok esetleges értékesítéséből származó nyereség/veszteség a portfóliókezelőnél vezetett pénzszámlán/értékpapírszámlán került kimutatásra.
3. Kell-e könyvelni az értékpapír adásvételének jutalékát? A jutalékok is csak a portfóliókezelőknél vezetett pénzszámlán/értékpapírszámlán kerültek kimutatásra.
4. Kell-e könyvelni a portfóliókezelésért járó díjat vagy a sikerdíjat? Van olyan portfóliókezelő, amely áfás számlát állít ki a sikerdíjáról, míg mások a pénzszámlán (értékpapírszámlán) jelentkező nyereségből vonják le a sikerdíjukat. Ez utóbbi különösen áfa szempontjából érdekes, a külföldi portfóliókezelők díja után a társaságnak kell-e adóznia az EU-s szolgáltatások szabályai szerint?
5. Kell-e és ha igen, milyen analitikát vezetni a portfólióban szereplő értékpapírokról és azok változásáról?
6. Van-e annak jelentősége a számviteli elszámolás szempontjából, hogy a portfóliókezelő milyen (pl. határidős, opciós, futures) ügyleteket is végez a portfólión belül?
7. Milyen teendők vannak az év végén a portfólió értékelésével és leltározásával kapcsolatban?
8. Mit kell könyvelni a portfóliókezelési szerződés megszűnésekor, amikor a portfóliókezelő visszaadja a befektetett pénzt és a nyereséget/veszteséget?
Részlet a válaszából: […] ...banki szolgáltatásokat. Ezek között a befektetési szolgáltatásnak minősülő portfóliókezelés nem szerepel. Ez természetesen a külföldi portfóliókezelőkre is érvényes, tehát a portfóliókezelésbe adónak kell az igénybe vett szolgáltatásokra az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 19.

Importált termék árfolyama

Kérdés: Cégünk terméket importál Kínából. A vámkezelés Magyarországon történik. Helyesen járunk-e el, ha az USD-ben kiállított számla forintértékét a vámhatározat dátumával határozzuk meg (a számviteli politikában meghatározott árfolyamon)? Ha például Szlovéniában vámkezelik, akkor a fuvarparitásnak megfelelő árfolyamot kell alkalmazni? Pl. CIF- vagy CFR-paritás esetén azzal a dátummal könyvelem (teljesítés napja), amikor a hajóból kirakodnak (amikor az áru áthalad a hajókorlát fölött)?
Részlet a válaszából: […] ...termékimport bekerülési (beszerzési) értéke meghatározására is az Szt. előírásait kell alkalmazni. A termékimport jellemzően külfölditől történő beszerzést jelent, amelyet a külföldivel kötött adásvételi szerződés támaszt alá. Ennek a külföldivel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 13.

Használtgépkocsi-értékesítés feltételei

Kérdés: Cégünk szakszerviz. Emellett használt személygépkocsik értékesítésével is foglalkozik, amelyre a különbözeti (árrés-) adózási módot alkalmaznák. Az új közlekedési eszköz fogalmi meghatározása között az alábbi két dolog vagylagos teljesülése is szerepel: "az értékesítés teljesítésekor legfeljebb 6000 km-t futott, vagy amelynek első forgalomba helyezésétől legfeljebb 6 hónap telt el". A 6 hónap a külföldi első forgalomba helyezés és az adásvételi szerződés időpontja közötti időszakra, vagy a külföldi első forgalomba helyezés és az első magyarországi forgalomba helyezés közötti időszakra értendő? A 6000 km-es korlát is az adásvétel pillanatában, vagy a magyarországi forgalomba helyezés pillanatában vizsgálandó?
Részlet a válaszából: […] ...is forgalomba helyezték. Így külföldről beszerzett – már használatba vett – gépkocsi esetében első forgalomba helyezés csak a külföldi lehet. Az értékesítés teljesítésekor pedig az adásvételi szerződés szerinti eladás/vétel időpontjáig terjedő időtartam...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 11.

Számlázás euróban, fordított adózással, engedményezéssel

Kérdés:

Számlázni szeretnénk euróban, fordított adózású terméket. Tudom, hogy az áfát forintban is fel kell tüntetni az általam használt árfolyammal. Az áfaalapot is fel kell tüntetni? Milyen árfolyammal? A számlázott eurót engedményeznénk egy harmadik félnek, a beruházási szállítónak, akivel a vállalkozási szerződést forintban kötöttük meg. A vevő által a szállítónak átutalt eurót milyen árfolyamon lehet a vállalkozási szerződés forintösszegébe beszámítani?

Részlet a válaszából: […] ...olvasói észrevételreÉszrevétel:Olvasónk az 5958. számú kérdéshez kapcsolódóan megjegyzi, hogy az Áfa-tv. 172. §-a előírja a külföldi devizában kiállított számlák áfatartalmának forintban történő feltüntetésének kötelezettségét.Válasz:Tisztelt Olvasónk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 25.

Meghiúsult ingatlanvásárlás

Kérdés: A kft. 2009-ben ingatlant vásárolt, saját hasznosítási céllal, amely adásvételt az ingatlan-nyilvántartásba is bejegyezték. Az ingatlan bekerülési értéke 2009-ben aktiválásra került. 2010 júliusában az adásvételi szerződést felbontották. A volt eladók ennek megfelelően kiállították az átvett foglaló-, előleg- és végszámlákra vonatkozó helyesbítő számlát, teljesítés 2009. (az eredeti adásvétel napja), a kiállítás 2010. 07. hó, a felbontás napja. Számvitelileg helyesen járunk-e el, ha a cég életében 2009-től 2010. I. félévre történő ingatlanhasznosítást lezártnak tekintjük, nem visszamenőlegesen módosítunk a kft. könyveiben? Hogyan történjen az ingatlannal kapcsolatos helyesbítő számlák könyvelése? A keletkezett árfolyam-különbözetet átvezethetjük-e a pénzügyi műveletek ráfordításai közé?
Részlet a válaszából: […] ...kell alkalmazni, a helyesbítés könyvelésekorárfolyam-különbözet nem keletkezhet. Az Szt. 60. §-ának (1) bekezdése alapján akülföldi pénzértékre szóló követeléseket, kötelezettségeket a bekerülésnapjára, a szerződés szerinti teljesítés napjára...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 2.

Ügynöki vagy kereskedelmi tevékenység?

Kérdés: Cégünk ("A" cég) egy külföldi cég ("B" cég) megbízásából ügynöki szerződés keretében Oroszország területén vesz árut orosz cégtől ("C" cég), és azt Ukrajnában és Kínában adja el az ottani illetőségű "D" cégnek. Ezért az árrésből az "A" cég 4% ügynöki jutalékban részesül, a maradék 96% a "B" céget illeti meg. A "B" cég látja el az "A" céget a szükséges információkkal és pénzeszközökkel. Az "A" cég saját nevében köti meg az adásvételi szerződéseket a "C", illetve a "D" cégekkel, a számlázás az "A" cég és ezen cégek között történik. Az áru Magyarországon csak vámszabad területre lép be, és rögtön tovább is szállítják, az áru beszerzési árában benne van a szállítási költség is a vevőkig. Kérdésünk, hogyan kell a fenti ügyletet elszámolni, és milyen adóvonzata van, figyelemmel a 2010. évi változásokra is?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kezdjük, hogy a számviteli elszámolásalapvetően az adott ügyletet alátámasztó szerződéses kapcsolatokra épül. AzSzt. 72. §-a (2) bekezdésének a) pontja ezt a követelményt a következőképpenfogalmazza meg: a teljesítés időszakában elszámolt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 4.

Exportértékesítés

Kérdés: 2005. januártól újból meghatározásra került az Szt.-ben a belföldi és az exportértékesítés fogalma. Valóban exportértékesítésként kell kimutatni, ha a saját kereskedelmi, vendéglátóegységükben külföldi illetőségű személynek értékesítünk, illetve nyújtunk szolgáltatást? Hány pénztárgépet kell üzemeltetni a helyes nyilvántartáshoz? Mi indokolta a változtatást?
Részlet a válaszából: […] ...az exportértékesítést, illetve az importbeszerzést -tartalmában – azonosan kell kezelni. A változás (a módosulás) csak a külföldiigénybevevő részére teljesített szolgáltatást érinti azzal, hogy azexportszolgáltatás akkor is, ha azt belföldön nyújtják...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 1.

MNB-árfolyamok használata

Kérdés: Fel kell-e tüntetni – belföldiek egymás közötti kapcsolatában – a számlán a számla kiállítójának az általa alkalmazott MNB-árfolyamot, vagy elvárható a vevőtől, hogy a dátum alapján képes legyen az MNB-árfolyam megkeresésére? A vevőnk azt kéri, hogy a szállítólevélen is tüntessük fel az alkalmazott árfolyamot. Ez azonban sok esetben lehetetlen, hiszen a szállítólevél kiállításakor még nem ismert az aznapi árfolyam. Nem lesz abból probléma, ha az előző napi – már ismert – árfolyamot alkalmazzuk a szállítólevélben és a számlán is?
Részlet a válaszából: […] ...bekezdése csak arról rendelkezik,"Ha az általános forgalmi adó és a fogyasztási adó alapjának megállapításához szükséges értéket külföldi fizetőeszközben fejezték ki, akkor az adó alapjának megállapításakora) az Áfa-tv. 19. §-a szerinti halasztásra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 7.
1
2