Külföldi utazás, szállás, étkezés elszámolása számla nélkül

Kérdés: Az adott vállalkozó magyar társaság, de külföldi az ügyvezető, külföldi tulajdonosok. A cég ügyvezetőjének az a feladata, hogy Európában utazva, ingatlanok felkutatásával foglalkozzon, azokat – ha olyan – megvásárolja. Emiatt sokat utazik, és ezzel kapcsolatban különböző költségek merülnek fel. Szálloda, utazás, étkezés stb. Az ügyvezető ezekről a szolgáltatásokról számlát, bizonylatot nem kért, de a cég bankkártyájával fizetett, így minden költése a bankkivonaton látszódik, beazonosítható. Ezek a költségek, ráfordítások a bankkivonat alapján számviteli szempontból elszámolhatók költségként, ráfordításként? Ha igen, akkor ezek a társasági adóban is érvényesíthető kiadások, nem kell az adóalapot ezekkel az összegekkel megemelni? Még az is felmerült, hogy esetleg áfát is kell fizetni (bár véleményem szerint nem kell, mert nincs számla)?
Részlet a válaszából: […] ...a bankkivonat alapján a kifizetést, a bankszámla csökkenését (kapcsolódóan a bankköltséget) lehet elszámolni, amelyet a könyvvitelben a külföldi cégekkel szembeni követelésként kell kimutatni. A külföldi utazással, szállásfoglalással, étkezéssel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 7.

Forintban jóváhagyott osztalék kifizetése euróban

Kérdés:

A Számviteli Levelek többször foglalkozott a forintban jóváhagyott osztalék euróban történő kifizetése esetén, az osztalék utáni szja forintra történő átszámításának szabályaival. A forintban jóváhagyott, de utóbb euróban kifizetett osztalékot terhelő személyi jövedelemadó – Szja-tv. 5–6. §-ai szerint forintra történő átszámítási szabályainak alkalmazásához – két eltérő tartalmú szakmai vélemény is megjelent.
A 8583. szakmai kérdés szerint: "A választ azzal kell kezdeni, hogy a kérdés szerinti két tulajdonosnak a bevétele nem külföldi pénznemben (euróban) keletkezett, hanem forintban, a beszámolót elfogadó taggyűlésen 141.216 E Ft osztalékról döntöttek. Így feleslegesen hivatkoznak az Szja-tv. 5. §-ának (7) bekezdésére. Az már más téma, hogy a tulajdonosok a forintban megszerzett osztalékot euróban kívánják átutalni a devizaszámlájukra."
A 9061. kérdésre adott válasz szerint: "Ha a forintban jóváhagyott osztalékot a tulajdonosok euróban kívánják kifizetni, akkor az Szja-tv. 5–6. §-a szerint külföldi pénznemben megszerzett jövedelemről van szó, amelynél az adóalap meghatározásakor a hivatkozott törvényi előírásokat kell figyelembe venni, az adókat is külföldi pénznemben kell megállapítani (ami valószínű, hogy eltér a forintban meghatározottól), garantált az adóhiány."
Abban kérjük szakmai véleményüket, hogy ha a tulajdonosok forint pénznemben jóváhagyott osztalékot külföldi pénznemben (euróban) szeretnék kifizetni, akkor a forintban jóváhagyott osztalék az Szja-tv. 5. §-a (7) bekezdése által szabályozott külföldi pénznemben keletkezett bevételnek minősül-e? Amennyiben az osztalék külföldi pénznemben keletkezett bevételnek minősül, akkor a személyi jövedelemadó forintosítását az Szja-tv. 6. § (2) bekezdés szerint, az osztalékból (az osztalékelőlegből) a megszerzés időpontjában érvényes árfolyamon kell forintra átszámítani, vagy pedig az Szja-tv. 6. § (4) bekezdés b) pont szerint a bevétel megszerzése napját megelőző hónap 15. napján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyam alapján?

Részlet a válaszából: […] ...kerül kifizetésre, akkor sem kell az Szja-tv. 5–6. §-át alkalmazni, mivel a magánszemély adózás előtti bevétele forintban és nem külföldi pénznemben keletkezett.(Kéziratzárás: 2023. 11....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 23.

Ügynöki szolgáltatás tartalma

Kérdés: Egy katás egyéni vállalkozó ügynöki szolgáltatásként a gépjármű tulajdonosának segít vevőt keresni, szerződés megkötését segíti elő a vevő és az eladó között, így ügynöki jutalékot számláz az eladó felé; ez az összeg képezi a katás bevételt. Ha egy külföldi gépjármű-tulajdonos bízza meg az ügynöki munkával, és a külföldi tulajdonos az autót az egyéni vállalkozó telephelyére hozza – azért, hogy a vevők meg tudják nézni, illetve a külföldi tulajdonos személyesen nem, csak telefonon tud részt venni az eladáskor –, ez még belefér az ügynöki szolgáltatás keretébe, mely során csak ügynöki jutalékot számláz az egyéni vállalkozó a külföldi tulajdonos felé? Ilyen esetben vehet-e át a vevőtől pénzt, vagy az már bizományosi szerződés lesz? A cél mindenképp ügynöki szolgáltatás nyújtása, a bizományosi értékesítést nem szeretné.
Részlet a válaszából: […] A KSH Tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere és a tevékenységek tartalmi meghatározása (TEÁOR '03) szerint:51.1 Ügynöki nagykereskedelem: Ebbe az alágazatba tartozik– a más nevében és javára végzett bizományosi ügylet, ügynöki, árubrókeri tevékenység és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 10.

Hitelkártya használata

Kérdés: A bankkártya használatával kapcsolatos követelményeket a Számviteli Levelek 412. számában a 8020. kérdésre adott válaszban részletezték. Kérem, hogy a hitelkártya használatával kapcsolatos könyvelési tételeket is mutassák be.
Részlet a válaszából: […] ...külföldön felvett napidíj is, a valuta felvételekor érvényes választott devizaárfolyamon: T 559 – K 36132 (természetesen a külföldi napidíj adóit és járulékait is).A bizonylatok, a napidíj könyvelésével dokumentált valutafelhasználás után...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 28.

Interneten közzétett reklámszlogen

Kérdés: Ügyfelem egy külföldi tulajdonosi hátterű társaság, melynek magyar leányvállalata más magyarországi vállalkozásokkal (partnervállalatokkal) köt az anyavállalat nevében szerződést arra, hogy a partnervállalkozásokról információkat – valamint azok logóját, reklámszlogenjét – az ügyfelem magyar nyelvű honlapján jelenítse meg. A partnervállalkozás hirdetése az anyavállalat honlapján saját felhasználói fiók létrehozatalával történik. Az anyavállalat számára – a magyar leányvállalattal való elszámolás alapján – a partnervállalkozás online boltjában való vásárlás után forgalmi jutalék jár, amellett, hogy a partnervállalkozásnak egyszeri csatlakozási díjat is kell fizetnie. Ebben a konstrukcióban megvalósul-e a reklámadótörvény szerinti adókötelezettség, és ha igen, akkor ki minősül az adó alanyának (ügyfelem, annak leányvállalata vagy a partnervállalkozások), továbbá mely ellenérték után kell fizetni az adót?
Részlet a válaszából: […] A reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Rtv.) értelmében reklámadó-kötelezettség terheli a reklámok Rtv. 2. §-ában rögzített platformokon történő közzétételét. Az Rtv. 1. § 7. pontja szerint reklámnak minősül:– egyrészt a gazdasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 30.

Euróhitelhez kapcsolódó egyéb költség

Kérdés: A magyarországi kft. külföldi tulajdonosának ausztriai cége adott kölcsönt a magyar kft.-nek úgy, hogy ehhez az osztrák bankból vett fel 90 000 euró kölcsönt. Az osztrák cég az év végével kiszámlázta a kamatot. A számlán azonban feltüntettek még egyéb költség címen 300 000 forint értéket. Azt mondták, hogy ez a felvétellel járó pluszkiadások fedezete. Mi a helyes kamatszázalék? Euróban nyújtott kölcsön esetében az év végi árfolyamon kell átszámítani? Az egyéb költséget miként kell elszámolni? Uniós szolgáltatás, áfabevallásba, összesítőbe nem kerül be? A magyar kft. mikrogazdálkodói beszámolót készít. Az osztrák és a magyar cég tevékenysége is dísznövénytermesztés, kereskedelem. Egyik sem folytat pénzügyi tevékenységet.
Részlet a válaszából: […] ...éves beszámolóról szóló 398/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet 11. §-ának (2) bekezdése szerint a devizaszámlán lévő deviza, a külföldi pénzértékre szóló követelés, illetve kötelezettség forintértékét az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozóan nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 12.

Kedvezmények K+F tevékenység költségei alapján

Kérdés: Magyarországon bejegyzett kft. rendelkezik az USA-ban egy itthon is bejelentett telephellyel, ahol kutatás-fejlesztési tevékenységet végeztet egy kapcsolt vállalkozással. Az amerikai cég számláz ide a magyar cégnek "táplálékkiegészítők analitikus vizsgálatai" címén, illetve különféle vásárolt anyagok költségeit, bérleti díjakat, mint kutatási tevékenység közvetlen költségeit. Ezeket a Ft-ra átszámított számlákat, és az amerikai tulajdonos Magyarországon kifizetett jövedelmének, járulékainak 10%-át "K+F" tevékenység címén társasági és kiegészítő adó számításakor csökkentő tételként kezelik. Kérdésem, hogy jogosan teszik-e, illetve milyen egyéb feltételeknek kell megfelelniük a kedvezmény igénybevételéhez?
Részlet a válaszából: […] ...végzett K+Ftevékenység esetén – a szolgáltatásnyújtást sem közvetlenül, sem közvetve nemegy másik adóalany, ideértve a külföldi vállalkozót is, illetve nem egyénivállalkozó teljesítette.Az előzőek szerinti érték háromszorosa, legfeljebb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 8.

Tagi kölcsön miatti követelés mint apport

Kérdés: A cég könyveiben jelentős külföldi állampolgárságú magánszemély tagtól származó tagikölcsön-állomány található. A hatályos Gt. 13. §-ának (2) bekezdése szerint nem pénzbeli hozzájárulás lehet bármilyen vagyoni értékkel rendelkező dolog, szellemi alkotáshoz fűződő vagy egyéb vagyoni értékű jog, ideértve az adós által elismert vagy jogerős bírósági határozaton alapuló követelést is. A tulajdonos által adott tagi kölcsönt – mint tulajdonosi követelést – a cég mint adós elismerte, így az apportálható. A törzstőke felemelhető nem pénzbeli hozzájárulás szolgáltatásával is. A tagi követelést mint nem pénzbeli hozzájárulást a tőkeemelésnek a cégjegyzékbe történő bejegyzését megelőzően a tulajdonosnak át kell adnia, a társaságnak pedig át kell vennie, és a tagi követelés átvételét könyvelnie kell. A tőkeemelésnek a cégjegyzékbe történt bejegyzése időpontjával kell a tőkeemelés összegét a jegyzett, de még be nem fizetett tőke számlával szemben elszámolni. Ezt követően az átvett (az önmagával szembeni) követelést átvezetni a tagi kölcsön miatti kötelezettség (önmagával szembeni kötelezettség) számlára. Kérdések: A leírt gazdasági események járnak-e és ha igen, milyen adófizetési kötelezettséggel a cég, illetve a magánszemély tag esetében? Ha a tagi kölcsön terhére történt tőkeemelést követően a cég úgy dönt, hogy a kötelező tőkeminimumig tőkekivonással vagy az eredménytartalék javára tőkeleszállítást hajt végre, hogyan alakul az adófizetési kötelezettség a cégnél és a magánszemélynél?
Részlet a válaszából: […] A kivonatosan idézett kérdés – kisebb korrekciókkal -lényegében a választ is magában foglalja az utolsó valódi kérdések kivételével.Tekintettel arra, hogy a tagi kölcsön valamilyen formában történő elengedéseelég gyakran előfordul, továbbá mert a tagi kölcsön...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 7.

Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...már kérték.Az anyavállalat összevont (konszolidált) éves beszámolókészítése alóli mentesítése esetén a fölérendelt külföldi anyavállalatösszevont (konszolidált) éves beszámolóját és összevont (konszolidált) üzletijelentését, az ezekről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.

Külföldi tulajdonos által rendezett tételek elszámolása

Kérdés: A külföldi tulajdonos külföldi cége több éven keresztül – kártyás tankolás keretében – megfizette a belföldi társaság tulajdonában lévő kamionok üzemanyagköltségeit. A költségeket a tulajdonos most átszámláztatta. Ugyanezen társaság termelőgépeit is a külföldi társasággal javíttatta meg. A munkákat ez esetben belföldön végezték. A számlát a külföldi anyacég nevére állították ki, amelyet az kiegyenlített. Ezt is átszámlázták. Mi a költségkénti elszámolás feltétele, s azt milyen adófizetési kötelezettség terheli?
Részlet a válaszából: […] ...A kamionok üzemeltetéséhez szükséges üzemanyagot a felmerüléskor helytelenül nem a belföldi társaság fizette meg, hanem a külföldi tulajdonos külföldi cége. Most ez a cég továbbszámlázza a belföldi társaság külföldön felhasznált...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 27.