Váltó kiállítása kötelezettség teljesítésére

Kérdés: X Kft. tagikölcsön-kötelezettség ellenértékeként váltót állít ki a tulajdonosok felé. A tulajdonosok az elfogadott váltóval Y Kft.-től (tulajdonosai azonosak az X Kft. tulajdonosaival) kapott kölcsön kifizetésére tovább forgatják. Y Kft. leszámítoltatja a váltót, amely készpénzzel továbbra sem tud fizetni, helyette eszközt ad. Az eszközértékesítés ellenértékeként a váltó leszámítolásra kerül, az értékesítésről X Kft. számlát állít ki az Y Kft. felé, nettó+áfa értékben. Kérem szakmai segítségüket a fenti ügylet számviteli elszámolása kapcsán! A kötelezettség és követelések megszűnésének számviteli időpontja a váltókiállítás napja, a váltóelfogadás napja, a váltó leszámítolásánál az eszközátadás napja lesz?
Részlet a válaszából: […] ...elszámolása: T 47. Rövid lejáratú kötelezettségek (tagi kölcsön) – K 448. Váltótartozások. Ezzel egyidejűleg a váltón feltüntetett kamatot is állományba kell venni (mivel a váltótartozás a váltóban lévő kamat összegét is tartalmazza), elszámolása: T 39....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 10.

Hitelkártya használata

Kérdés: A bankkártya használatával kapcsolatos követelményeket a Számviteli Levelek 412. számában a 8020. kérdésre adott válaszban részletezték. Kérem, hogy a hitelkártya használatával kapcsolatos könyvelési tételeket is mutassák be.
Részlet a válaszából: […] ...alapján: T 3613 – K 452,– a hitelkártyával felvett hitel törlesztése, visszafizetése: T 452 – K 384,– a hitelkártyával felvett hitel kamata: T 8731 – K 384, 4823.Ha a devizában kiállított számlákat devizában egyenlítik ki a hitelkártyával:– a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 28.

Iktatási kötelezettség

Kérdés: Magántulajdonú kft.-nél kötelező-e a bejövő és kimenő iratanyag iktatása? Van-e erre valamilyen kötelezettséget előíró jogszabály? Vagy csak a cég vezetése követelheti meg, hogy egyedileg a cégre kialakított iratkezelési szabályzat szerint kell az iratkezelést, az iktatást elvégezni?
Részlet a válaszából: […] ...számos esetben jogkövetkezmény is kapcsolódhat, például a számla kézhezvételéhez az áfa levonhatóságának lehetősége, vagy késedelmi kamat fizetése stb. Ilyen esetben az iktatás, a nyilvántartásba vétel bizonyíték is lehet.A fentiekhez hasonlóan fogalmazhatók meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 7.

Kalkulált értékek alapján történő árbevétel-elszámolás

Kérdés: Társaságunk több ezer partnernek értékesít termékeket különböző feltételekkel. Az értékesítés főbb jellemzői: a vevő az eladó telephelyén veszi át a terméket, vagy kiszállítva kéri; a fizetés készpénzben, pár napos átutalás, vagy feltételhez kötött, halasztott fizetési lehetőség; a vevő a vásárlást követően nem viszi el a terméket, azt a társaság több hónapig is tárolja a vevő részére. A kialkudott ár a fentiek figyelembevételével kerül meghatározásra, de csak egy árat tüntetünk fel a számlán. Az árak képzésében szereplő „szolgáltatási” egységárak kalkulált értékei nem feltétlenül egyeznek meg azok tényleges beszerzési költségével. Azokat a belső informatikai rendszerben rögzítjük. A kialakított megoldás célja a társaság jövedelmezőségének nyomon követése, mivel az informatikai rendszer az árképzéshez használt tételeket automatikusan külön főkönyvi számlákra könyveli. Például értékesítünk 10 tonna terméket. A számlán 10 tonna 100.000 Ft/tonna = 1.000.000 Ft+áfa. Belső könyvelés: 800.000 Ft értékesítési árbevétel, 100.000 Ft szállítási szolgáltatás árbevétel, 50.000 Ft raktározási szolgáltatás, 50.000 Ft halasztott fizetés kamata (kamatbevétel). Kifogásolható-e a fenti gyakorlat számviteli és adózási szempontból? Az áfa a termékre meghatározott szerinti!
Részlet a válaszából: […] ...ellenszámla (9591),– termékértékesítés számla (9511),– szállítás-szolgáltatás számla (9541),– raktározás számla (9542),– kamatszámla (9572).Ez esetben az Szt. szerinti könyveléssel (T 311 – K 91-92, 467) egyidejüleg történhet a kérdés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 22.

El nem ismert teljesítés

Kérdés: A 2488. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódóan további, az építőipari gyakorlatban előforduló esetekre szeretnék választ kapni. Ilyen eset, hogy a megrendelő az elvégzett munkáról a számlát befogadja, a szerződés mennyiségi és minőségi átvételét igazolja. A fizetési határidőben viszont felszólítás ellenére sem fizetett, likviditási problémáira hivatkozik, évekig elhúzza a fizetést, előfordulhat az, hogy közben felszámolásra is sor kerül. Véleményem szerint ilyen esetben jogos az árbevételkénti elszámolás.
Részlet a válaszából: […] ...fog fizetni. A társaságnak az adót be kell fizetnie, mert hanem teszi meg, további terhei lesznek. És honnan lesz rá pénze? Hitelt veszfel? Kamatot fizet? Esetleg az adózott eredményt is kifizetik osztalékként?Egy-két év múlva pedig értékvesztést számol el? Ilyen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 27.