Pénzügyi lízing euróalapú finanszírozással

Kérdés: Cégünk nyílt végű pénzügyi lízinggel finanszíroz egy személygépjárművet. A kereskedővel HUF árban állapodtunk meg, az adásvételi szerződésben is HUF ár szerepel, ugyanakkor a lízingbe adóval euróalapú finanszírozásra szerződtünk, fix kamatozással. A lízingbe adó egy meghatározott árfolyamon átváltotta a vételárat, valamint a kereskedőnek megfizetett foglalót+önerőt (első lízingdíj) és a hátralévő tőketörlesztő részleteket. Az alábbi tételeket a számviteli politikánk szerint MNB-középárfolyamon kell a könyveinkben szerepeltetnünk, vagy a lízingbe adó által meghatározott árfolyamon:
– megfizetett önerő (első lízingdíj) és további lízingdíjak;
– bekerülési érték (szgk. nettó értéke);
– törlesztőrészletek átsorolása az RLK-ba a HLK-ból.
Részlet a válaszából: […] A válasznál az Szt. 60. §-ának (7) bekezdésében foglalt előírásból kell kiindulni. A lízingbe adóval történt megállapodás alapján mind a vételár, mind a foglaló és a tőketörlesztő részletek úgy kezelendők, mintha azokat devizaalapon állapították volna meg. Mivel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 8.

Számviteli változások 2017-től

Kérdés: Jövőre változnak-e a számviteli előírások?
Részlet a válaszából: […] ...a peresített követelésekből – a káreseményekkel kapcsolatosan kapott bevételek, a kapott bírságok, kötbérek, fekbérek, késedelmi kamatok, behajtási költségátalányok, kártérítések, sérelmi díjak összege miatti követelések kivételével – a bíróság által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 10.

Befektetési jegyekkel kapcsolatos elszámolások

Kérdés: Nem pénzügyi tevékenységet folytató kft. Magyarországon forgalomba hozott befektetési jegyet jegyzett a befektetési alap indulása előtti jegyzési időszakban. A megfizetett ellenérték a névértéknél alacsonyabb diszkontált ár volt (5,5 százalékos kamat figyelembevételével került megállapításra). El lehet-e számolni, és ha igen, akkor hogyan, a ténylegesen megfizetett vételár és a névérték közötti különbözetet? A kibocsátási tájékoztató szerint a 4 éves futamidő alatt a befektetési alap a napi árfolyamon köteles visszavásárolni a befektetési jegyet. A futamidő alatt kell-e, lehet-e hozamot elszámolnia piaci árfolyam alapján, ha ténylegesen hozamfizetés nem történik? Változik-e az eset megítélése, ha a kibocsátó tőkegaranciát és a teljes futamidőre összesen 6% hozamgaranciát vállalt, de azzal a megkötéssel, hogy a tőke- és hozamgarancia csak a lejáratig tartott befektetési jegyekre érvényes?
Részlet a válaszából: […] ...azért, mert névérték alatti áron bocsátották ki.Az Szt. 84. §-a (3) bekezdésének b) pontja alapján abefektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége között kell kimutatnia befektetési jegyek nettó eszközértéke és névértéke közötti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 25.

Befektetési jegyek nyilvántartása

Kérdés: Társaságunk év közben több alkalommal is vásárolt befektetési jegyet az aktuális árfolyamon. Hogyan kell ezen befektetési jegyeket a mérlegfordulónapon értékelni, ha nem váltjuk be a mérlegkészítés időpontjáig, illetve ha beváltjuk azokat a mérlegkészítés időpontjáig?
Részlet a válaszából: […] ...(időbeli elhatárolás ez esetben nem lehetséges).Az Szt. 84. §-a (3) bekezdésének előírása szerint a befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége között kell kimutatni: a befektetési jegyek nettó eszközértéke és névértéke közötti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 3.