Célmegjelölés nélkül lehívott hitel kamatának elszámolása

Kérdés: Az újonnan alakult társaság jelenleg beruházást folytat annak érdekében, hogy létrehozza azt a nagy értékű létesítményt, amivel a gazdasági tevékenységét folytatni fogja. A társaság jegyzett tőkéje a törvényben előírt legalacsonyabb összeg. Így saját forrással minimálisan rendelkezik. A beruházást anyavállalati hitelből valósítja meg teljes mértékben a társaság, amelyre rendelkezésre áll egy keretszerződés. A keretszerződés alapján a társaság a szükséges hitelösszeget egy írásbeli igénylő dokumentum alapján tudja lehívni. A keretszerződés és a lehívó dokumentum nem határozza meg a lehívott hitel célját. A lehívott hitel bármilyen tétel finanszírozására fordítható, így általános hitelnek tekinthető. Az Szt. 47. §-a (4) bekezdésének a) pontja alapján az eszköz beszerzéséhez, előállításához közvetlenül kapcsolódóan igénybe vett hitel, kölcsön felvétele után az eszköz üzembe helyezéséig, raktárba történő beszállításáig terjedő időszakra elszámolt (időszakot terhelő) kamat a bekerülési érték részét képezi. Egyes szakmai vélemények szerint csak olyan hitel kamata aktiválható, amelyet konkrétan nevesítve a beruházás finanszírozására vettek fel. Esetünkben egyértelműen megállapítható, hogy a beruházást az anyavállalati hitelből finanszírozták. Véleményünk szerint ebben az esetben indokolt az üzembe helyezésig felmerült kamatnak egy meghatározott arányszámmal történő aktiválása? Amennyiben igen, milyen elfogadható módszerekkel kalkulálható ki az aktiválandó kamat mértéke?
Részlet a válaszából: […] ...használatba vesznek, aktiválnak, de az ezek beszerzéséhez igénybe vett kölcsönt még nem fizették vissza, tehát a felmerülő kamatot nem lehet az eszköz bekerülési értékében számításba venni, ezért az az eredményt terheli.A bizonylati elv és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 13.

Vásárolt anyagok bekerülési értékébe tartozó tételek

Kérdés: Kérem, ismertessék a vásárolt anyagok bekerülési (beszerzési) értékébe tartozó sajátos tételeket, azok bizonylatait, elszámolásának, megosztásának lehetséges eseteit!
Részlet a válaszából: […] ...közvetett költségei között – mint igénybe vett szolgáltatás költségét – kell elszámolni.A beszerzéshez felvett hitel, kölcsön kamata akkor (az anyagbeszerzés és a hitel, kölcsön igénybevétele között egyértelmű a kapcsolat), ha a szezonális...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 30.

Faktorálás

Kérdés: Kérem, mutassák be a faktorálás jogi és számviteli előírásait, kiegészítve azokat a kapcsolódó számlaösszefüggésekkel is.
Részlet a válaszából: […] ...köteles, ha az engedményezett követelés esedékességekor a kötelezett nem teljesít, az adós a kapott összeg visszafizetésére és kamat fizetésére, a faktor a követelés visszaengedményezésére köteles.A definíció alapján a faktoring olyan követelésengedményezés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 30.

Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...az Szt. azzal, hogy rögzítette, a kockázatmentesnek minősített (ilyenpéldául az állampapír is) befektetési célú, lejáratig tartott, kamatozó,illetve diszkontértékpapírok esetében értékvesztést nem kell elszámolni azértékpapír azon része után, amely a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.

Árfolyam-különbözet elszámolása (eva)

Kérdés: Az Szt. hatálya alá tartozó evás kft. devizaalapú hitellel finanszírozza gépjárművét. Minden hónapban meghatározza a bank az adott hónap számlázáskori árfolyam-különbözetét. Mindezt a tőkére és a kamatra külön-külön. Az árfolyamnyereség teljes összegében növeli-e az eva alapját, vagy csökkenthető az árfolyamveszteséggel?
Részlet a válaszából: […] ...minősül, a lízingbeadónak számláznia kell a lízingdíjat: külön a törlesztőrészletet (és arra az áfát) és külön tételben a kamatot, de forintban.A devizaalapú szerződés esetén meghatározták azt is, hogy az egyes lízingdíjakat milyen (mikori)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 1.

Eladott társaság személygépkocsijának értékesítése

Kérdés: Egy kft. opciós szerződéssel személygépkocsit vásárolt. A kft.-t a tulajdonosa eladta. Alakult egy új kft., amely az eladott társaság egyes eszközeit, többek között a személygépkocsit is megvásárolta. A tárgyi eszközöket eladásként számlázták, a gépkocsi még fennálló hitelösszegét az új társaság átvállalta. Hogyan kell könyvelni a leírt gazdasági eseményeket? A számlázás időpontja megelőzte a tartozásátvállalási szerződés időpontját. Módosítani kell-e a számlában szereplő eladási árat? A hitelátvállalási szerződés szerint a fennálló hitel összege a vételár részét képezi.
Részlet a válaszából: […] ...T 142 – K 161). A törlesztések összegei csökkentik az opciós szerződés miatti kötelezettséget (T 448 – K 384), míg a felszámított kamatot a pénzügyi műveletek ráfordításai között kell elszámolni (T 8722 – K 384).Az újonnan alakult "B" társaság az "A" kft...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 27.

Pénzügyi lízing kamata

Kérdés: Sok társaság pénzügyi lízinggel oldja meg tárgyi eszközei beszerzésének finanszírozását. A szerződésben megállapításra kerül a minimum 36 hónapon át tartó törlesztés összege és kamata. Szükséges-e a pénzügyi lízing kamatának a szerződés szerinti futamidőre vonatkozó arányos megosztása, és ebből következően az évek közötti időbeli elhatárolása? Vagy a kamat elszámolása a szerződés szerinti időpontban történik? Időbeli elhatárolás esetén a beruházási időszakra jutó kamatot mint az üzembe helyezésig felmerült kamatot kell figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] ...viszonylag rövid a válasz: a pénzügyi lízingszerződésben meg kell határozni lízingdíj-fizetésenként a törlesztőrészletet és a kamat összegét. A pénzügyi lízing eszközben nyújtott hitel, és mint ilyen, jellegéből következik, hogy a törlesztésekkel csökken...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 17.

Külföldi tulajdonostól kapott devizakölcsön kamata, adója, elszámolása

Kérdés: A társaságban 55 százalékos részesedéssel rendelkező, USA-ban élő magánszemély által 2001-ben fejlesztésre adott devizahitel és annak kamata alapján milyen adófizetési kötelezettsége keletkezhet a magánszemélynek, a társaságnak? A hitel tárgyévi kamata része-e a bekerülési értéknek? Az év végi értékeléskor az árfolyamkülönbözet elszámolásának milyen lépései vannak? A törlesztés és a kamatfizetés kezdete 2002. január 1. (A Számviteli Levelek 2001. évi 20. számában a 406. kérdéshez kapcsolódó további kérdések.)
Részlet a válaszából: […] ...van. Mindezek előrebocsátásával az egyes kérdésekre a válasz a következőkben foglalható össze:a) Magánszemélytől felvett kölcsön kamata utáni szjaA magánszemélyt a jövedelme után az Szja-tv. előírása alapján terhelheti adókötelezettség. A hitel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 3.