Behajtási költségátalány elszámolása

Kérdés: A 6441. és 6449. kérdésre adott válaszukat olvasva, azok elgondolkodtattak. A szerződésekkel, kötelmekkel kapcsolatosan általános szabály, hogy az új törvényt a Ptk. hatálybalépését – azaz 2014. március 15-ét – követően keletkezett tényekre, megtett jognyilatkozatokra kell alkalmazni. A hatálybalépés előtt létrejött szerződésekre a korábbi Polgári Törvénykönyv szabályozását kell alkalmazni. Az Önök válaszában ez áll: "A Ptk. előírását megszegve jár el az a kötelezett, amelyik 2014. január 1-jétől nem könyvelte a költségátalány miatti tartozását." Mikortól kell alkalmazni a behajtási költségátalányt?
Részlet a válaszából: […] ...esik, köteles a jogosultnak a követelése behajtásával kapcsolatos költségei fedezetére legalább negyven eurónak az MNB késedelmi kamatfizetési kötelezettség kezdő napján érvényes hivatalos deviza-középárfolyama szerinti megfelelő forintösszeget megfizetni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 27.

Késedelmi kamatról lemondás

Kérdés:

A NAV 2014. augusztus 7-én közzétett tájékoztatása rendezi a behajtási költségátalány elszámolására vonatkozó polgári jogi, adójogi és számviteli rendelkezéseket. Eszerint a jogosult a behajtási költségátalányról lemondhat. A késedelmi kamat tekintetében is van lehetőség annak a lemondására és a behajtási költségátalányra vonatkozó elszámolási szabályok alkalmazására?

Részlet a válaszából: […] ...Ptk. szerint, ha a kötelezett késedelembe esik, köteles megtéríteni a jogosultnak a késedelemből eredő, pénztartozás esetén a késedelmi kamatot meghaladó kárát, kivéve ha a késedelmét kimenti.Az új Ptk. 6:155. §-ának (2) bekezdése alapján vállalkozások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 9.

Behajtási költségátalányról lemondás

Kérdés:

A NAV állásfoglalása szerint a behajtási költségátalány rendkívüli bevételnek minősül, ha a jogosult eltekint attól, az Önök válaszában az elengedett kötelezettség az egyéb ráfordítást csökkenti. Ezt 2014. 01. 01-től kell alkalmazni. Melyik megoldás a helyes? Minden esetben írásban kell lemondania a jogosultnak? Eddig egyetlen ügyfelünktől sem kaptunk ilyen levelet. Mi sem küldtünk a vevőinknek. Ezt sürgősen pótolni kell?

Részlet a válaszából: […] ...késedelembe esik, köteles a jogosultnak a követelése behajtásával kapcsolatos költségei fedezésére negyven eurónak az MNB késedelmikamat-fizetési kötelezettség kezdőnapján érvényes hivatalos deviza-középárfolyama alapján meghatározott forintösszeget megfizetni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 9.

Behajtási költségátalány elszámolása

Kérdés: A Ptk. 2013. július 1. napjától hatályos elő­írása új rendelkezést vezetett be a gazdálkodó szervezetek késedelmes fizetése vonatkozásában, amelyet 2014. 01. 01-től tovább pontosítottak. A gazdálkodó szervezetek kötelesek 40 eurónak megfelelő összegű behajtási költségátalányt fizetni, ha fizetési kötelezettségüket határidőben nem teljesítik. Kérdéseink: a költségátalány számlázásának szabályai, a költségátalány számviteli elszámolása, a jogosult a késedelembe esést követően lemondhat-e a behajtási költségátalányról, és ha megteszi, hogyan kell azt elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...késedelembe esik, köteles a jogosultnak a követelése behajtásával kapcsolatos költségei fedezésére negyven eurónak az MNB késedelmikamat-fizetési kötelezettség kezdőnapján érvényes hivatalos deviza-középárfolyama alapján meghatározott forintösszeget megfizetni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 10.

Kapcsolt vállalkozások közötti késedelmi kamat

Kérdés: Kapcsolt vállalkozások közötti áruszállításból származó lejárt követelés és a késedelmesen kiegyenlített számlák összege után kell-e kamatot számolni?
Részlet a válaszából: […] ...az esetre a Ptk. előírása az irányadó, mely szerint kamat felszámítása csak akkor állhat fenn, ha azt az egymással szerződő vállalkozások kikötötték. A késedelmi kamat jár, és kizárása szerződésben csak kötbér kikötése esetén lehetséges.Ezenkívül 2013....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 19.

Késedelmi kamat felszámítása

Kérdés: Késedelmi kamat gazdálkodó szervezetek közötti felszámításakor kötelező a Ptk. 301. §-a szerinti alkalmazása, vagy ettől el lehet térni?
Részlet a válaszából: […] ...2014. március 14-ig hatályos Ptk. 301. §-ának (1) bekezdéséből csak az következik, hogy kötelező késedelmi kamatot felszámítani, de az ott megadottnál – a Ptk. diszpozitív előírásából következően – alacsonyabb és magasabb mértékű is lehet (maximum 24%).A Ptk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 24.

Behajtási költségátalány elszámolása

Kérdés:

Véleményüket szeretnénk kérni a Ptk. 301/A. §-ában rögzített behajtási költségátalány és késedelmi kamat számvitelben történő gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban. Hogyan kell a könyvekben kimutatni a költségátalányt és késedelmi kamatot abban az esetben, ha erről vevőinket értesítjük? És emellett arról is tájékoztatjuk őket, hogy a fennálló jó kapcsolat érdekében ezt a követelést elengedettnek tekintjük? Hogyan kell kimutatni a Ptk. 301/A. §-a szerinti kötelezettséget, ha a szállító erről nem értesített bennünket? Helyes-e az az értelmezés, mely szerint a társasági adó alapját nem kell a fenti elengedett, behajthatatlannak nem minősülő követelés esetén megnövelni?

Részlet a válaszából: […] ...kötelezett késedelembe esik, köteles a jogosultnak a követelése behajtásával kapcsolatos költségei fedezetére 40 eurónak az MNB késedelmikamat-fizetési kötelezettsége kezdőnapján érvényes hivatalos deviza-középárfolyama szerinti megfelelő forintösszeget megfizetni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 6.

Behajtási költségátalány

Kérdés: Állásfoglalást szeretnék kérni a Ptk. 301/A. §-a (3) bekezdésében rögzített 40 eurós behajtási költségátalány gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban. Értelmezésünk szerint, amennyiben egy másik gazdasági társaság tartozik társaságunknak, az adós a 40 eurós behajtási költségátalányt számlánként köteles megfizetni. Más értelmezés szerint az eladó fizetési felszólítás alapján egyszeri 40 eurós behajtási költségre jogosult, függetlenül a számlák számától. Melyik értelmezés a helyes? A 2013. július 1-jétől hatályos késedelmikamat-szabályok és a 40 eurós költségátalány mely számlákra alkalmazandó?
Részlet a válaszából: […] ...késedelembe esik, köteles a jogosultnak a követelés behajtásával kapcsolatos költségei fedezetére legalább 40 eurónak az MNB késedelmikamat-fizetési kötelezettség kezdőnapján érvényes hivatalos deviza-középárfolyama szerint megfelelő forintösszeget megfizetni.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 12.

Tagi kölcsön euróban

Kérdés: A kft. euróban akar tagi kölcsönt adni, mert euróban szeretne gépjárművet vásárolni. De forintban kéri visszafizetni, amit a kölcsönnyújtás időpontjában érvényes árfolyamon határoztak meg. Helyes ez így? Ha igen, akkor ezt a mérleg-fordulónapi értékeléskor nem kell figyelembe venni? Ha ugyanezt hitelre kapják eurós alapon a finanszírozó cégtől, amely forintban határozza meg a havi tőketörlesztést, kamatot, ezt a hitelt év végén értékelni kell? A hitelező cég még árfolyam-különbözetet is számol.
Részlet a válaszából: […] ...amelyet a mérleg-fordulónapi értékelés keretében nem kell átértékelni.A kérdésben nincs szó arról, hogy a "kölcsönvevő" fizet-e kamatot, és ha igen, mennyit? Ez azért fontos, mert ha "a kölcsönnyújtás" a tulajdonolt társaságnak történik, akkor a szokásos piaci...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 25.

Külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe

Kérdés: Az Szt. 43. §-a (3) bekezdésének utolsó mondatához kapcsolódik a kérdés. A fióktelep működése folyamatosan veszteséges volt, ezért a külföldi vállalkozás minden évben kölcsönt nyújtott euróban, amelyre kamatot számítottak fel 2012. második félévéig. A fióktelep a kapott kölcsönt és annak kamatát rövid lejáratú kötelezettségként tartotta nyilván, azok kiegyenlítése éven belül és az után sem történt meg. A könyvvezetés forintban történik, az év végi értékelés során az árfolyam-különbözetet jellegének megfelelően számoljuk el. A fióktelepnek nincs nyitott követelése a külföldi vállalkozással szemben. A hivatkozott rendelkezés értelmében a rövid lejáratú kötelezettségként nyilvántartott éven túli kötelezettséget el kell számolni év végén?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre a rövid válasz az, hogy nem kell elszámolni!Az Szt. 43. §-ának (3) bekezdése valójában azt szabályozza, amikor a fióktelepet érintő ügyletek (követelések, kötelezettségek) pénzügyi rendezés nélkül, gyakorlatilag beszámítással rendeződnek. Mivel ezen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 25.