10 cikk rendezése:
1. cikk / 10 Házipénztár-kezelés szabályai
Kérdés: A házipénztár kezelését, valamint az elszámolásra kiadott előleg szabályait milyen jogszabályok írják elő? Rutinszerűen tudjuk, hogy elszámolási előleget csak akkor vehet fel valaki, ha az előzővel már elszámolt, de ez a szabály milyen jogszabályon alapul? Mi szabályozza a pénztárosok, a pénztár-helyettesítések, pénztárellenőrzések módját? Természetesen a belső szabályaink, de milyen ide vonatkozó jogszabályok vannak? Ismert, hogy az Szja-tv. szabályozza a 30 napon belül el nem számolt elszámolási előleg kamatkötelezettségét, vagy jogszabályban rögzített a készpénzes fizetés felső határa, de milyen egyéb jogszabályok vonatkoznak ezekre a területekre?
2. cikk / 10 Társasház kizárólagos használati jogának értékesítése
Kérdés: A kettős könyvvitelt vezető "A" társasház az osztatlan közös tulajdonú tetőteraszának a kizárólagos használati jogát eladja 3 millió forintért az egyik magánszemély tulajdonostársnak. A "B" társasház egy másiktól pedig visszavásárolja az egyik közös tulajdonú tárolójának a kizárólagos használati jogát. A társasházaknak nincsenek a tárgyi eszközei között osztatlan közös tulajdonú ingatlanrészek, használati jogok. Ebben az esetben, a társasházaknál a kizárólagos használati jog értékesítését és vásárlását hogyan kell könyvelni? A társasház bevételei közül az ún. külön adózó jövedelmek körébe tartozók esetében a fizetendő adó mértéke 16 százalék. A közös tulajdon tárgyát képező ingatlanrész átruházása esetén az átruházásból származó bevétel 25 százalékát kell a társasház jövedelmeként figyelembe venni, amely után a társasháznak 16 százalék személyi jövedelemadót kell fizetnie. A kizárólagos használati jog értékesítése esetén mely számítási módot kell alkalmazni az adó kiszámításához? A társasházak által adóalanyként leggyakrabban végzett, az Áfa-tv. hatálya alá tartozó, ellenérték fejében teljesített termékértékesítések, szolgáltatásnyújtások a tevékenység speciális jellegére tekintettel adómentesek. Az "A" társasház, amikor bejelentkezett az adóhatósághoz adószám igénylése miatt, a NAV felszólítása után alanyi adómentességet választott. Ha jól olvasom a NAV 2014. évi 28. számú füzetét (a társasházak alapvető szabályai), akkor a társasház e gazdasági tevékenysége mentes az adó alól, és nincs áfabevallási kötelezettsége?
3. cikk / 10 Társasházi elszámolások (tulajdonos társaságok)
Kérdés: A társasház tulajdonosai jogi személyiséggel rendelkező belföldi társaságok, az Áfa-tv. és a Tao-tv. alanyai. Minden tulajdonosnak van épületrésze, valamint közös az udvar, a kapu. Az udvar egy része eladásra kerülhet. Ezért a társasház az ingatlan értékesítése és bérbeadása esetére is áfafizetési kötelezettségre bejelentkezett. Kérdéseim egyrészt az ingatlan értékesítésével keletkező jövedelem személyi jövedelemadójához kapcsolódnak, másrészt annak felhasználásához, a társasháznál felmerülő költségek elszámolásához.
4. cikk / 10 Magánszemély kamatjövedelme
Kérdés: Egy magánszemély 2004-ben négyéves futamidőre kölcsönt nyújtott egy másik magánszemélynek. A kölcsönszerződésben megállapított kamat a futamidő végén egy összegben esedékes. 2008 márciusában – a tőkével együtt – a kamat jóváírásra került. Kérdésünk: hogyan kell megállapítani a magánszemély – a 2004-ben kötött kölcsönszerződés alapján – 2008-ban befolyt kamatjövedelme után az adót?
5. cikk / 10 Biztosítás esetén kedvezményezett a munkáltató
Kérdés: A munkáltató társas vállalkozás dolgozójára mint biztosítottra elérésre, 15-20-25 éves időtartamra szóló életbiztosítási szerződéseket kötött. A szerződés alapján biztosított a dolgozó, a szerződő, a díjfizető a munkáltató cég. A kedvezményezett elérés esetén a kifizető társaság, halál esetén a biztosított munkavállaló gyermekei. A biztosító által kért díjakat a társaság negyedévenként utalja át. A szerződés szerint biztosítási esemény a biztosítottnak a biztosítás tartama alatt bekövetkezett halála, vagy a biztosítottnak a biztosítás lejárati időpontjában való életben léte. A biztosítási szolgáltatás: ha a biztosított a biztosítás lejáratakor életben van, a szerződésben meghatározott összeg kifizetése, ha a biztosított a biztosítás időtartamán belül meghal, a biztosításra ténylegesen befizetett összes díj egyösszegű kifizetése a kedvezményezettnek. Hogyan kell a megfizetett díjat könyvelni?
6. cikk / 10 Nem kötelező elektronikus adóbevallás
Kérdés: Melyik elektronikus adóbevallási kötelezettség melyik adózói körre nem kötelező? Jogszabályi hivatkozást is kérnék megjelölni!
7. cikk / 10 Tagi kölcsön kamatának kifizetése
Kérdés: Egy bt. beltagja 1995 márciusában tagi kölcsönt nyújtott a bt.-nek. A kölcsön kamatainak visszafizetésére 2005-ben nyílt lehetőség. Milyen szabályok szerint fizethetők ki az elmaradt kamatok? Milyen szja-, társaságiadó- és eho-vonzata van a kamat kifizetésének?
8. cikk / 10 Szt. 2005. évi változásai II.
Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
9. cikk / 10 A munkavállaló részére kötött életbiztosítás
Kérdés: Elérésre szóló életbiztosítást (nyereségrészesedéssel) kötöttünk dolgozóinkra. A szerződő és a kedvezményezett a cég (a munkáltató), a biztosított a megnevezett dolgozó. A biztosítás időtartama 10 év. A cég negyedévente számla alapján fizeti meg a biztosítási díjakat a biztosítónak. A biztosítási díj személyi jellegű egyéb kifizetés, vagy igénybe vett szolgáltatás költsége? A vállalkozás érdekében felmerült költségként kezelendő? Ha a futamidő alatt (pl. öt év után) a dolgozó átvállalja a biztosítási díj fizetését, a dolgozó lesz a kedvezményezett és a szerződő is, akkor az eddig befizetett összeget miként kell a dolgozó jövedelmeként figyelembe venni? Milyen pótlékfizetési kötelezettség terheli a társaságot? Mi a helyzet akkor, ha a társaság visszavásárolja a biztosítást? A visszafizetett díjat a nyereségrészesedéssel együtt egyéb bevételként kell elszámolni? Módosítja az adóalapot is? Ha a biztosított nem járul hozzá a biztosítás felmondásához, saját jogán folytatja, az milyen adó- és járulékfizetési kötelezettséggel jár?
10. cikk / 10 Kamatbevétel adózásának szabálya
Kérdés: Ha a magánszemélynek a kifizetőtől kapott éves kamatbevétele meghaladja az Szja-tv. szerinti adómentes határt (évi 10 ezer forintot), az e fölötti rész a magánszemély egyéb összevonandó jövedelmének minősül-e? Ekkor kinek kell az adót levonnia és befizetnie? Ez a 10 ezer forintos adómentességi határ független-e az adott kölcsön összegétől? A magánszemélynek a kifizetőtől kapott kamatbevétele milyen adómértékkel adózik, mikor és kinek kell bevallania, illetve befizetnie, ha meghaladja az évi 10 ezer forintos adómentes határt?
