Kft. által adható kölcsön

Kérdés: A kft. milyen feltételekkel és milyen határidővel adhat kölcsönt tagjainak?
Részlet a válaszából: […] ...vevő magánszeméllyel (taggal) kölcsönszerződést kell a kft.-nek kötnie, amelyben rögzíteni kell, hogy mennyi a kölcsön összege, milyen kamatot kell utána fizetni, mikor kell azt visszafizetni (esetleg milyen részletekben), rögzíteni kell azokat a biztosítékokat, garanciákat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 20.

Kölcsönnyújtás bérleti díj fejében

Kérdés: A zrt. a tulajdonosoktól földterületet bérel, évi bérleti díj fejében. A bérleti szerződés lejáratakor egyes tulajdonosok nem hosszabbítják meg a bérleti szerződést, hanem eladásra kínálják fel a földterületet. Ezen területek akadályozzák a termelést. Ezért a zrt. dolgozójának biztosítjuk az adott földterület vételárát, aki ténylegesen meg is vásárolja a földterületet. Vele kötünk 15-20 éves szerződést, amíg a vételár el nem fogy. Helyesen járunk el? Hogyan könyveljük a gazdasági eseményeket?
Részlet a válaszából: […] ...feltételein túlmenően megkell határozni a kölcsön összegét, a kölcsönnyújtás és a kölcsön-visszafizetésfeltételeit, a kölcsön kamatát, illetve a kamat meghatározásának feltételeit, akamatfizetés gyakoriságát (ehhez kapcsolódóan az esetleges beszámítás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 25.

Kamatmentes kölcsön

Kérdés: A kft. egyszeri nagy összegű kamatmentes kölcsönt adott egy másik kft.-nek, ingatlanfedezet mellett, telekkönyvi bejegyzéssel. A kölcsönszerződést közjegyző hitelesítette. Van-e adóvonzata? És mi a helyzet akkor, ha a kft. magánszemélynek ad kölcsönt kamatmentesen?
Részlet a válaszából: […] ...1959. évi IV. törvény (aPtk.) 232. §-ának (1) bekezdése szerint a szerződéses kapcsolatokban – hajogszabály kivételt nem tesz – kamat jár. A vállalkozások egymás közöttikapcsolatában ilyen kivétel nincsen. Ebből az következik, hogy a kérdésszerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 14.

Elszámolás a betéti társaságból kilépő taggal

Kérdés: A betéti társaság mindkét tagja kilépett a társaságból, amelyről 2006. május 29-én kelt taggyűlési határozattal döntöttek, így az üzletrészüket értékesítették. Az adásvételi szerződés szerint a tagi betéten felül a vételárat piaci értéken állapították meg, amely lényegesen magasabb, mint az elszámolás alapjául elfogadott beszámolóban kimutatott jegyzett tőkén felüli vagyon. A betéti társaság kilépő beltagja főfoglalkozású társas vállalkozó, a kilépő kültag kiegészítő tevékenységű, személyesen közreműködő társas vállalkozó. Személyes közreműködésük ellenértékeként havonta rendszeres díjazásban részesültek, a belépéskor szolgáltatott tagi betéten kívül a bt. részére apportot nem szolgáltattak. A bt. törzstőkéje a kilépő tagok belépése óta nem változott, saját vagyona azonban növekedett. A kilépő bel-, ill. kültaggal a betéti társaság külön-külön megállapodásban rögzített feltételek szerint számol el. A kilépő beltag, ill. kültag törzstőkéjének részesedési aránya 50-50 százalék, ilyen arányban részesednek a társaság vagyonából, illetve a megállapodás szerinti összegből. A társaság törzstőkéje 50 E Ft, a mérleg szerinti vagyon értéke (jegyzett tőkén felüli saját tőke összege a tulajdoni rész arányában): 35 000 E Ft, az üzletrész értékesítésének vételára (piaci értéken): 75 000 E Ft. A fentieken túl a kilépő tagokkal való elszámolás részét képezi még a 2006. évben a tagoknak kamatmentesen nyújtott kölcsön is. Kinek kell elszámolni a kilépő tagokkal? A fentiek szerint kifizetett összegek milyen jogcímen kerülnek elszámolásra a társaságnál? A kilépő tagoknak milyen jogcímen keletkezik jövedelme, azokat milyen adó-, járuléklevonási kötelezettség terheli? A kifizetőnek milyen jogcímen keletkezik fizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...tárgyévi veszteséget,továbbá a kifizetőt terhelő adó- és járuléklevonási, bevallási és befizetésikötelezettséget).A tagoknak kamatmentesen nyújtott kölcsönt a tagoknak kell atársaság részére visszafizetni. Amennyiben ezt a belépő tagok átvállalták aPtk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 9.

Nonprofit szövetkezet eredményének visszaosztása

Kérdés: Alakult egy új típusú, nonprofit mezőgazdasági szövetkezet, mely a tagok által megtermelt szőlőt felvásárolja, feldolgozza és értékesíti. A gazdálkodási évben keletkezett eredményt felvásárlási jegyen mint felárat juttatja vissza a tagoknak. A 2000. év végén keletkezett adózatlan eredmény visszaosztásával nem volt gondunk, mert 2001 januárjában volt pénze a szövetkezetnek. Kiállította a felvásárlási jegyeket, amelyekből a felárat 2000. évre – időbeli elhatárolásként –, az áfát 2001. január havi visszaigényelendő tételként könyveltük le. Most viszont az a probléma, hogy nem lesz pénze a 2002. év első felében, nem tud felvásárlási jegyet kiállítani a mérleg leadásának határidejéig. Nem tudjuk, milyen formában van lehetősége a 2001. évben keletkezett eredmény visszaosztására a tagoknak a felvásárlási jegy helyett.
Részlet a válaszából: […] ...ki kell számítani az osztalékmegállapítás évének (ez a kérdésben szereplő esetben 2002. év) első napján érvényes jegybanki alapkamat kétszerese szerinti részét;c) a magánszemélynek osztalék címén kifizetett összegből a b) pontban meghatározott összeget meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.