8 cikk rendezése:
1. cikk / 8 Hátralékkezelési díj áfája
Kérdés: Lakásszövetkezeteknél, ha az Alapszabály tartalmazza a hátralékkezelési díjak felszámítását a hátralékos tulajdonosok esetében – az Áfa-tv. 85. §-a (1) bekezdésének l) pontja értelmében –, az önálló adószámmal rendelkező üzemeltetett társasházak tekintetében a tevékenység adómentességet élvez-e?
2. cikk / 8 Engedményezés, tartozásátvállalás
Kérdés: A tulajdonosnak két kft.-je van. Az egyiket eladja, de az abban lévő vevőköveteléseket és szállítói tartozásokat ügyvéd előtt megkötött engedményezési szerződésben átengedi a megmaradó másik kft.-nek. Hogyan történik ennek a könyvelése az átvevőnél? Szerintem: T 311 – K 96, illetve T 86 – K 454. Helyes ez így? Adózás szempontjából az engedményezés, illetve a tartozásátvállalás hogyan befolyásolja a társaság eredményét?
3. cikk / 8 Társasház kizárólagos használati jogának értékesítése
Kérdés: A kettős könyvvitelt vezető "A" társasház az osztatlan közös tulajdonú tetőteraszának a kizárólagos használati jogát eladja 3 millió forintért az egyik magánszemély tulajdonostársnak. A "B" társasház egy másiktól pedig visszavásárolja az egyik közös tulajdonú tárolójának a kizárólagos használati jogát. A társasházaknak nincsenek a tárgyi eszközei között osztatlan közös tulajdonú ingatlanrészek, használati jogok. Ebben az esetben, a társasházaknál a kizárólagos használati jog értékesítését és vásárlását hogyan kell könyvelni? A társasház bevételei közül az ún. külön adózó jövedelmek körébe tartozók esetében a fizetendő adó mértéke 16 százalék. A közös tulajdon tárgyát képező ingatlanrész átruházása esetén az átruházásból származó bevétel 25 százalékát kell a társasház jövedelmeként figyelembe venni, amely után a társasháznak 16 százalék személyi jövedelemadót kell fizetnie. A kizárólagos használati jog értékesítése esetén mely számítási módot kell alkalmazni az adó kiszámításához? A társasházak által adóalanyként leggyakrabban végzett, az Áfa-tv. hatálya alá tartozó, ellenérték fejében teljesített termékértékesítések, szolgáltatásnyújtások a tevékenység speciális jellegére tekintettel adómentesek. Az "A" társasház, amikor bejelentkezett az adóhatósághoz adószám igénylése miatt, a NAV felszólítása után alanyi adómentességet választott. Ha jól olvasom a NAV 2014. évi 28. számú füzetét (a társasházak alapvető szabályai), akkor a társasház e gazdasági tevékenysége mentes az adó alól, és nincs áfabevallási kötelezettsége?
4. cikk / 8 Támogatás ellenőrzött külföldi társaságnak
Kérdés: "A" cég Magyarországon bejegyzett zrt. "B" cég 100 százalékban tulajdonosa a zrt.-nek, amely külföldön bejegyzett offshore cég. 2010. évben "A" cég átvállalta "B" anyacég magyarországi 10 éves lejáratú bankhitelét, ellenszolgáltatás nélkül. A hitel nem beruházási hitel volt, eszközbeszerzés nem kapcsolódott hozzá. A magyarországi bank "A" céggel megkötötte az átvállalt tartozásra az új hitelszerződést. "A" cég a hitelt a rendkívüli ráfordítások között könyvelte, majd elhatárolta a számviteli törvény 33. §-a alapján. A hiteltörlesztések összegét a pénzügyi teljesítéssel egyidejűleg könyveli ráfordításként, ezzel csökkentve az elhatárolás összegét. A tárgyévben könyvelt hiteltörlesztéssel megegyező költséget adóalap-növelő tételként számolja el. "A" cég elszámolhatja-e az átvállalt hitelhez tartozó kamatköltséget pénzügyi költségként az adózott eredmény terhére, vagy szintén adóalap-növelő tételként kell kezelnie?
5. cikk / 8 Társasházi elszámolások (tulajdonos társaságok)
Kérdés: A társasház tulajdonosai jogi személyiséggel rendelkező belföldi társaságok, az Áfa-tv. és a Tao-tv. alanyai. Minden tulajdonosnak van épületrésze, valamint közös az udvar, a kapu. Az udvar egy része eladásra kerülhet. Ezért a társasház az ingatlan értékesítése és bérbeadása esetére is áfafizetési kötelezettségre bejelentkezett. Kérdéseim egyrészt az ingatlan értékesítésével keletkező jövedelem személyi jövedelemadójához kapcsolódnak, másrészt annak felhasználásához, a társasháznál felmerülő költségek elszámolásához.
6. cikk / 8 Elszámolás a betéti társaságból kilépő taggal
Kérdés: A betéti társaság mindkét tagja kilépett a társaságból, amelyről 2006. május 29-én kelt taggyűlési határozattal döntöttek, így az üzletrészüket értékesítették. Az adásvételi szerződés szerint a tagi betéten felül a vételárat piaci értéken állapították meg, amely lényegesen magasabb, mint az elszámolás alapjául elfogadott beszámolóban kimutatott jegyzett tőkén felüli vagyon. A betéti társaság kilépő beltagja főfoglalkozású társas vállalkozó, a kilépő kültag kiegészítő tevékenységű, személyesen közreműködő társas vállalkozó. Személyes közreműködésük ellenértékeként havonta rendszeres díjazásban részesültek, a belépéskor szolgáltatott tagi betéten kívül a bt. részére apportot nem szolgáltattak. A bt. törzstőkéje a kilépő tagok belépése óta nem változott, saját vagyona azonban növekedett. A kilépő bel-, ill. kültaggal a betéti társaság külön-külön megállapodásban rögzített feltételek szerint számol el. A kilépő beltag, ill. kültag törzstőkéjének részesedési aránya 50-50 százalék, ilyen arányban részesednek a társaság vagyonából, illetve a megállapodás szerinti összegből. A társaság törzstőkéje 50 E Ft, a mérleg szerinti vagyon értéke (jegyzett tőkén felüli saját tőke összege a tulajdoni rész arányában): 35 000 E Ft, az üzletrész értékesítésének vételára (piaci értéken): 75 000 E Ft. A fentieken túl a kilépő tagokkal való elszámolás részét képezi még a 2006. évben a tagoknak kamatmentesen nyújtott kölcsön is. Kinek kell elszámolni a kilépő tagokkal? A fentiek szerint kifizetett összegek milyen jogcímen kerülnek elszámolásra a társaságnál? A kilépő tagoknak milyen jogcímen keletkezik jövedelme, azokat milyen adó-, járuléklevonási kötelezettség terheli? A kifizetőnek milyen jogcímen keletkezik fizetési kötelezettsége?
7. cikk / 8 Közszolgáltatási körbe tartozó díjak behajtása
Kérdés: Társaságunk önkormányzati hatáskörbe utalt, kötelező közszolgáltatási körbe tartozó hulladékgazdálkodási szolgáltatást végez. A vonatkozó törvény szerint a közszolgáltatás igénybevételéért az ingatlantulajdonost terhelő díjhátralék 2001. évtől adók módjára behajtandó köztartozás. Társaságunk a törvényi előírásoknak maradéktalanul eleget tesz, de az adók módjára történő behajtás során meg nem térülő díjak rendezése nem rá tartozik. A 2000. évi XLIII. törvény 26. §-a szerint: "Ha a köztartozás behajthatatlan, a települési önkormányzat – a feladathoz kötött állami támogatás terhére – a behajthatatlanság tényének megállapítását követő nyolc napon belül megtéríti a díjhátralékot a közszolgáltató részére." Mi az eljárás akkor, ha a közszolgáltató céget alapító önkormányzat esetében a törvény idézett előírása nem valósul meg? Az önkormányzat melyik közigazgatási szervének a feladata a behajthatatlanság tényének dokumentálása? Elzárkózhat-e az érintett önkormányzat a meg nem térült díjhátralék megtérítésének igényétől azzal, hogy nem rendelkezik a törvényben előírt feladathoz kötött állami támogatással? Helyesen értelmezzük-e, ha a meg nem térült díjhátralékok önkormányzattal szembeni érvényesíthetősége fennáll, nem a "tartozásátvállalás", hanem a "követelésengedményezés" szabályait kell alkalmazni?
8. cikk / 8 Szt. 2005. évi változásai II.
Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?