9 talált cikk az engedményezés , szerződés , ellenérték , könyvelés , kamat kifejezésre

Kérdés: A tulajdonosnak két kft.-je van. Az egyiket eladja, de az abban lévő vevőköveteléseket és szállítói tartozásokat ügyvéd előtt megkötött engedményezési szerződésben átengedi a megmaradó másik kft.-nek. Hogyan történik ennek a könyvelése az átvevőnél? Szerintem: T 311 – K 96, illetve T 86 – K 454. Helyes ez így? Adózás szempontjából az engedményezés, illetve a tartozásátvállalás hogyan befolyásolja a társaság eredményét?

Kérdés: Kérem, mutassák be a faktorálás és az engedményezés jogi és számviteli előírásait, kiegészítve azokat a kapcsolódó 2016. évi számlaösszefüggésekkel is!

Kérdés: Társaságunk visszkereset nélküli faktorálásra (készfizető kezesség nélkül) kötött szerződést egy faktorcéggel (bankkal). A banktól írásban azt a külön tájékoztatást kaptuk, hogy a mi esetünkben a visszkereset nélküli faktorálásnál a vevőkövetelések közül ki kell vezetni a faktorált követeléseket 100%-ban, mivel a bank csak 90% előleget biztosít, így 10%-ot fel kell venni a bankkal szembeni követelésként. Kérném az ügylet teljes könyvelését, analitikus nyilvántartását!

Kérdés: Pénzügyi vállalkozás "bizonytalan" követeléseket vásárol csomagokban. A társaság könyveiben a vásárolt követelések vételára (az engedményezés ellenértéke), ügyfelekkel szembeni követelésként, a 0-s számlaosztályban pedig a teljes vásárolt követelés hátralévő, még nem törlesztett összege tőke, kamat megbontásban szerepel. A vásárolt követelés vételára csomagonként szerepelhet-e egy összegben a könyvekben, vagy pedig a csomagban szereplő ügyleteket egyedileg kell kimutatni? Melyik eljárás a helyes? Milyen törvényi előírásoknak nem felel meg a nem szabályos eljárás?

Kérdés: Kérdésem a faktorálásra átadott követelések egyes eseteire vonatkozik (visszkereset nélkül, de van készfizető kezességünk). Amikor a bank visszaterheli a követelést az ügyfélre, mert utólag ellenőrizte, és nem fogadta be (például a számla teljesítési okmányok hiánya miatt, vagy mert a vevő szavatossági kifogást emelt), hogyan helyes könyvelni, mint vevőtartozást, vagy már egyéb követelést? A visszengedményezést hogyan helyes könyvelni (amikor a banktól visszakérjük a követelést, mert időben nem fizet a vevő)? A hitelbiztosító által nem fedezett részt a bank az ügyfélre terheli vissza. Mi a helyes könyvelés? Le kell írni hitelezési veszteségként vagy elengedett követelésként?

Kérdés: Cégünk finanszírozási gondok miatt rövid lejáratú hitelt vett fel a banktól, amelynek a fedezete árbevétel engedményezése. A vevő a bank által megjelölt elkülönített számlára teljesíti a kimenő számlánk ellenértékét, amelyből a bank a felvett hitelt és kamatait elszámolja. Ebben az esetben is a Ptk. 328-331. §-ai szerinti követelésengedményezésről van szó? Hogyan történik ennek a könyvelése? Milyen áfa- és társaságiadó-vonzata van?

Kérdés: Az "A" kft. kapcsolt vállalkozási viszonyban álló "B" kft.-nek nagy összegű kölcsönt nyújtott (a 2 éve lejárt követeléseket minősítették át kölcsönné szerződéssel), amit "B" kft. nem tudott visszafizetni. "A" kft. faktorálta – eladta – ezt a kölcsönt 40 százalékért "C" társaságnak. A "C" társaság pénzügyileg rendezte az ellenértéket "A" kft.-nek. Hogyan járjon el "A" kft. helyesen könyvelési és adózási szempontból?

Kérdés: A betéti társaság a likviditási gondok megoldása érdekében egy pénzügyi szolgáltató társasággal "viszontgaranciával vállalt faktorálási keretszerződést" kötött. A keretszerződésben a faktorcég a következőkre vállalkozik: számlakövetelések megvásárlása, a kintlevőségekkel kapcsolatos számlavezetés és a számlakövetelések beszedése, a számlakövetelés megelőlegezése. A vételár a számlakövetelés megfizetett bruttó összegével egyezik meg, átruházása halasztott fizetéssel történik. A faktorcég előleget nyújt, amelyre kamatot számít fel. A számlakövetelés akkor kerül kiegyenlítésre, amikor a vevő a faktorcégnek fizet, de a faktorcég a vételár összegéből levonja az előleget, az ügyeleti kamatot, a saját költségei ellenértékeként felszámított faktordíjat. A faktorcég jogosult a megtörtént átruházástól elállni, ha a vevő nem fizet. A faktorcég szerint a könyvelés a betéti társaságnál: a kimenő számla: T 311 – K 911, 467, a követelés átvezetése a faktorcéggel szembeni követelésre: T 312 – K 311, a faktorcég által átutalt előleg: T 384 – K 447, a 100%-ban befolyt vevői követelés: T 447 – K 312, a társaságra terhelt költségek, kamatok: T 5, 8 – K 447. Kérdéseink: helyesek-e a faktorcég által javasolt könyvelési tételek, tárgyi adómentes szolgáltatásnak minősül-e, mellőzhető-e a számlaadási kötelezettség, az áfa levonható-e maradéktalanul, vagy az arányosítás szabályait kell alkalmazni?

Kérdés: Cégünk a faktoringüzletágban tevékenykedik. Ügyfeleink vevőköveteléseiket cégünkre ruházzák át. Az átruházással egyidejűleg ügyfeleinknek előleget adunk, az előleg után kamatot számítunk fel. Amikor ügyfeleink vevői tartozásukat kiegyenlítik, akkor törlesztjük az előleget, a maradványösszeget átutaljuk, megterheljük ügyfeleinket a kamattal és a faktoringdíjjal. A leírtak alapján cégünk is és ügyfeleink is bruttó módon számolnak el. Kérdésünk, kezelhetjük-e részletfizetésként az ügyfélnek nyújtott előleget? Lehetséges-e a nettó elszámolás?