3 talált cikk az eszközátadás , végleges átadás , tartozás , kölcsön , kamat kifejezésre

Kérdés: Olajtermeléssel foglalkozó két társaság közösen kíván egy területet feltárni. Az egyikük jogosult a bányászati tevékenységre az adott területen, de az olajkút fúrását közösen (50-50 százalékban) finanszírozzák. Sikeres kutatás esetén a kitermelt olajat egymás között a fenti arányban megosztják, és külön értékesítik. Melyik társaság mutatja ki a kutat a könyveiben? A kutatás jogosultja, vagy szabadon eldönthetik? Az üzemeltetés során hogyan számolhatják el az üzemeltetés költségeit, a kitermelt olaj átadását? Mi a helyzet akkor, ha a kutatási engedély jogosultja nem kíván részt venni a kútfúrásban, de engedélyezi a másik társaságnak a kutatást, amelyet az 100 százalékban finanszíroz? Ez esetben hogyan történik a bányajáradék bevallása és megfizetése?

Kérdés: A tulajdonosnak két kft.-je van. Az egyiket eladja, de az abban lévő vevőköveteléseket és szállítói tartozásokat ügyvéd előtt megkötött engedményezési szerződésben átengedi a megmaradó másik kft.-nek. Hogyan történik ennek a könyvelése az átvevőnél? Szerintem: T 311 – K 96, illetve T 86 – K 454. Helyes ez így? Adózás szempontjából az engedményezés, illetve a tartozásátvállalás hogyan befolyásolja a társaság eredményét?

Kérdés: A 100%-ban külföldi anyavállalat tulajdonában lévő magyar gazdasági társaság (leányvállalat) 2010. 01. 01-től áttért az euróban történő könyvvezetésre. Az anyavállalat – megállapodás alapján – USD-t és japán jent adott át leányvállalatának a szállítói tartozások kiegyenlítésére, amelyet a folyósítást követő napon euróban kell visszafizetnie, meghatározva a visszafizetendő euró összegét is. Ha a visszafizetés elmarad, az anyavállalat euróban kamatot számít fel. Jelenleg a leányvállalat a fentiek szerint átvett devizát a folyósított devizanemben, a bekerülés napjára vonatkozó MNB-árfolyamon átszámított euróértéken veszi nyilvántartásba, és az anyavállalat felé ugyanezen euróértéken tartja nyilván az USD és a japán jen miatti kötelezettséget. Ebből az következik, hogy a beszámoló fordulónapján a kötelezettséget mint devizás tételt értékelnie kell. Helyes-e az az álláspont, hogy a leányvállalatnak az USD és a japán jen összegét, mint euróért vásárolt devizát, a megállapodásban rögzített, mint ténylegesen fizetett euró alapján meghatározott nyilvántartásba vételi árfolyamon kell nyilvántartásba vennie, és a megállapodásban rögzített euró jelenik meg a leányvállalat könyveiben, mint az anyavállalattal szembeni kötelezettség? Ebben az esetben az éves beszámoló fordulónapján az euróban fennálló tartozást nem kell értékelni, mint más devizanemben fennálló tartozást.