Operatív lízing lejárata után felszámított összeg

Kérdés: Társaságunk operatív lízing keretében személygépkocsit bérelt. A lízingszerződés lejárta után a személygépkocsit visszaadtuk a lízingbe adónak. A lízingbe adó a személygépkocsit értékesítette, és elkészítette az elszámolást: operatívlízingdíj-korrekció címén egy nagyobb összeget. A szerződésben szerepel, hogy amennyiben a tényleges érték a futamidő végén kisebb, mint a kalkulált érték, akkor a különbözet a lízingbe vevőt terhelő fizetési kötelezettség. Hogyan kell ezt az értéket elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...az áfát pénzügyi lízing esetén;– a lízingdíjat (továbbá azt, hogy az egyes lízingdíjakból mennyi a törlesztőrészlet, mennyi a kamat, mivel az azonos lízingdíjból mindig más összegű a törlesztőrészlet, más összegű a kamat, operatív lízingnél az áfát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 23.

Zárt végű pénzügyi lízing könyvelése

Kérdés: Zárt végű pénzügyi lízing könyvelése a lízingbe vevőnél és a lízinghez kapcsolódó könyvelési tételek!
Részlet a válaszából: […] ...költségeket is),– jogosultságot szerez arra, hogy a szerződésben kikötött időtartam lejártával a lízingdíj teljes tőketörlesztő és kamattörlesztő részének, valamint a szerződésben kikötött maradványérték megfizetésével a dolgon ő vagy az általa megjelölt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 30.

Követelés fejében átvett ingatlan nyilvántartása

Kérdés: Kérdés. Pénzügyi szolgáltatással foglalkozó vállalkozás a követelése fejében – mivel az adós nem fizetett – a fedezetként felajánlott ingatlant átveszi, amelyet az adós számláz az áfa felszámításával. Hogyan kell az átvett ingatlant könyvelni, a követelést kivezetni? (Az ingatlant a Hpt. szerint el kell idegeníteni!) Mikor lehet a felszámított áfát bevallani, illetve visszaigényelni? Az adós számlája alapján, vagy csak az értékesítéskor?
Részlet a válaszából: […] ...szerződés szerinti érték, amelyet a számlaalapján beszerzésként kell elszámolni (T 261, 466 – K 454). Mivel a követelés(tőke- és kamatkövetelés) fejében történt az ingatlan átvétele, a Ptk. 296. §-aalapján a pénzügyi vállalkozás lejárt követelését...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 19.

Cash flow-kimutatás

Kérdés: A cash flow-kimutatás sorainak értelmezéséhez szeretném segítségüket kérni. Konkrétan a plusz-mínusz sorok alkalmazásához. Mikor növelő, mikor csökkentő? Például a szállítóknál, a paszszív időbeli elhatárolásoknál? Nagy segítség lenne, ha választ adnának, mert alig találok szakirodalmat.
Részlet a válaszából: […] ...az adott időszakban a befektetett eszközök(immateriális javak, tárgyi eszközök, befektetett pénzügyi eszközök) eladásiára (kamatozó értékpapír esetén a felhalmozott kamattal csökkentett eladásiára) meghaladja a könyv szerinti értéket (az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 14.

Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...az Szt. azzal, hogy rögzítette, a kockázatmentesnek minősített (ilyenpéldául az állampapír is) befektetési célú, lejáratig tartott, kamatozó,illetve diszkontértékpapírok esetében értékvesztést nem kell elszámolni azértékpapír azon része után, amely a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.

Nyílt végű pénzügyi lízing elszámolása

Kérdés: Kérem, írjanak részletesen a nyílt végű pénzügyi lízing számviteli elszámolásáról!
Részlet a válaszából: […] ...értékcsökkenési leírás összegét.Zárt végű pénzügyi lízing esetén a lízingdíjat (ezen belül a törlesztőrészletet, illetve a kamatot) a pénzügyi rendezéskor kell általában könyvelni a lízingbeadónál és a lízingbevevőnél is (T 384 – K 198, 973, illetve T448...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 11.

Operatív lízing, ami valójában pénzügyi lízing

Kérdés: a) Az operatívlízing-szerződés a bérleti időszak végén opciós vételi jogot biztosít a lízingbevevőnek, ezt a "tartalom elsődlegessége a formával szemben" számviteli alapelv szerint pénzügyi lízingként kell elszámolni. Ezt a konstrukciót támasztja alá az új Szt. 3. §-a (8) bekezdésének 13. pontja is. b) Ha az opciós vételi jogot biztosító szerződés alapján a lízingbevevő az eszközt a tárgyi eszközök között aktiválja, majd a szerződés lejáratakor vételi jogával nem él, és ezért az eszköz visszakerül a lízingbeadóhoz, hogyan kell kezelni az aktivált eszköz után elszámolt értékcsökkenést, hiszen az eszköz nem maradt a társaságnál, így ténylegesen csak bérlet volt (a társaság a lízingelt eszköz lízingdíját viszont a futamidő alatt nem tudta bérleti díj formájában elszámolni). Mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...K 384, a tőketörlesztő részlet áfája: T 466 – K 384 (ha levonható vagy ha arányosan vonható le), T 8671 – K 384 (ha nem vonható le), kamat: T 872 – K 384 (év végén az üzleti évre még fizetendő kamat: T 872 – K 4823).Mivel a pénzügyi lízing (jelen esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 20.