Jóváhagyott, de ki nem fizetett osztalék beolvadáskor

Kérdés: "A" kft. 100%-os tulajdonosa "B" kft.-nek. "B" kft. 2021. évre osztalékot hagyott jóvá, amelyet 2022. évben az eredménytartalékból kivezetett, és kötelezettségként előírt "B" kft.-vel szemben. "B" kft. 2022. 07. 31-én beolvadt "A" kft.-be. A beolvadás időpontjáig a 2021. évre jóváhagyott osztalék még nem került kifizetésre. A végleges vagyonmérlegekben a beolvadás miatt az egymással szembeni követelések, kötelezettségek összevezetése során hogyan kell kezelni a cégek között jóváhagyott, de még ki nem fizetett osztalék összegét?
Részlet a válaszából: […] ...szerint csak a két társaság közül az egyiknél kellett a mérlegben szerepeltetni (például a kötelezettséghez kapcsolódó késedelmi kamatot).Ha a beolvadást a cégbíróság bejegyezte a cégjegyzékbe, a beolvadó és az átvevő (beolvasztó) társaságoknak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 10.

Átalakulás vagyonátértékeléssel

Kérdés: Társaságunk jelentős vagyont halmozott fel. A tulajdonosok úgy döntöttek, hogy a kft. alakuljon át zártkörűen működő rt.-vé. Az átalakulás során élni kívánnak a vagyonátértékelés lehetőségével. Milyen szempontok érvényesíthetők a vagyonátértékelés során? Hogyan kell meghatározni a piaci értéket? Hogyan indokolt dokumentálni az átértékelés hatását? Ki hagyja jóvá a vagyonátértékelést?
Részlet a válaszából: […] ...ha a visszafizetendő összeg több, mint az elfogadott érték, akkor a visszafizetendő összegben, késedelmes tartozásnál a késedelmi kamattal növelten célszerű az egyedi kötelezettséget értékelni.A legfőbb szervnek a vagyonátértékelésről történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 10.

Beolvadás, egymással szembeni követelés-kötelezettség

Kérdés: "A" társaság gazdasági helyzete úgy alakult, hogy főtevékenységét kénytelen volt megszüntetni. A társaság tulajdonosai úgy döntöttek, hogy az "A" társaságot átalakulással beolvasztják a "B" társaságba. A társaságok tulajdonosi szerkezete azonos. A beolvadó "A" társaságnak kölcsönkötelezettsége van "B" társaság (a beolvasztó) felé. Az "A" társaság fordulónapi beszámolójában az eredmény negatív, a vagyonmérleg-tervezet készítésekor a saját tőke szintén negatív, biztosan nem tudja a kölcsönt és annak kamatát visszafizetni. Beolvadáskor szükséges-e a követelést értékelni, kell-e értékvesztést elszámolni, illetve behajthatatlanság címén leírni, mivel a kölcsönkötelezettséget összevezetik a "B" beolvasztó társaság kölcsönkövetelésével? Keletkezik-e társaságiadó-alapot növelő tétel "B" társaságban?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt egy megjegyzés. Az új Ptk. szerint átalakulás, ha a gazdasági társaság egyetemleges jogutódlással más gazdasági társasági formát választ. Tehát a beolvadás nem tekinthető átalakulásnak. Az új Ptk. szerint egyesülés, ha két vagy több gazdasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 4.

Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...az Szt. azzal, hogy rögzítette, a kockázatmentesnek minősített (ilyenpéldául az állampapír is) befektetési célú, lejáratig tartott, kamatozó,illetve diszkontértékpapírok esetében értékvesztést nem kell elszámolni azértékpapír azon része után, amely a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.