Behajtási költségátalány elszámolása

Kérdés: A Ptk. 2013. július 1. napjától hatályos elő­írása új rendelkezést vezetett be a gazdálkodó szervezetek késedelmes fizetése vonatkozásában, amelyet 2014. 01. 01-től tovább pontosítottak. A gazdálkodó szervezetek kötelesek 40 eurónak megfelelő összegű behajtási költségátalányt fizetni, ha fizetési kötelezettségüket határidőben nem teljesítik. Kérdéseink: a költségátalány számlázásának szabályai, a költségátalány számviteli elszámolása, a jogosult a késedelembe esést követően lemondhat-e a behajtási költségátalányról, és ha megteszi, hogyan kell azt elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...késedelembe esik, köteles a jogosultnak a követelése behajtásával kapcsolatos költségei fedezésére negyven eurónak az MNB késedelmikamat-fizetési kötelezettség kezdőnapján érvényes hivatalos deviza-középárfolyama alapján meghatározott forintösszeget megfizetni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 10.

Fizetési határidőhöz kötött engedmény

Kérdés: Külföldi vevőnk részére szerződésben meghatározott fizetési határidőn belüli pénzügyi rendezéskor, legfeljebb a késedelmi kamattal arányos, nem számlázott engedményt adunk. Vállalkozásunk MNB-devizaárfolyamot használ, amelyet az APEH-nál bejelentettünk. A számla pénzügyi rendezésekor csak a skontóval csökkentett összeget könyvelem a fizetéskori MNB-devizaárfolyamon? A skontó könyvelésekor melyik napi árfolyamot kell használnom, a teljesítéskorit vagy a kiegyenlítéskorit?
Részlet a válaszából: […] ...meghatározott fizetési határidőn (esedékességen)belül történt pénzügyi rendezés esetén devizában adott – legfeljebb a késedelmikamattal arányos, nem számlázott – engedmény forintra átszámított összegét apénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 16.

Devizaalapú lízingszerződés

Kérdés: Cégünk 2006 augusztusában targonca vásárlására lízingszerződést kötött. A lízingszerződés szerint a lízingelt targonca beszerzési ára 8850 eurónak megfelelő forintösszeg, a futamidő 24 hónap. A törlesztőrészletekről törlesztőtervet kaptunk CHF-ben, amelyben a tőke és a kamat is CHF-ben szerepel. A lízingcég a targoncáról kiállított számla minden tételét forintban tüntette fel. A targonca átvétele után kapott bizonylaton a beszerzés nettó értéke 14 028,12 CHF-nek megfelelő forint. A havi díjról bekérő levelet kapunk, amelyen a lízingcég közli a törlesztést, a kamatot, az árfolyam-különbözetet forintban. A targoncát milyen árfolyamon kell nyilvántartásba venni? A forintban történő törlesztéskor vezetni kell-e a CHF-ben történő tőketörlesztés analitikus nyilvántartását, és milyen árfolyammal számoljak? Keletkezhet-e árfolyam-különbözet? Mivel a vásárláskor kiállított számlán is, a bekérő levélen is minden forintban szerepel, könyvelni is minden tételt forintban könyvelek. Helyes ez így?
Részlet a válaszából: […] ...azt adevizaárfolyamot, amelyet akkor használnak, amikor a szerződés szerintiteljesítés (lízing esetében a tőke törlesztése és a kamat fizetése) megtörtént,és a teljesítésről (a törlesztésről) a számla forintban kiállításra kerül, aszerződés szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 8.

Nyílt végű pénzügyi lízing számlázása

Kérdés: Nyílt végű, euróalapú pénzügyi lízing számlázásakor bérleti díj + áfa, és kamat jelenik meg a számlán. Az árfolyamváltozást külön sorban tüntetik fel, a tőkére + áfára, valamint a kamatra. Hogyan könyveljük az árfolyamkülönbözet + áfa sort, lehet az a bérleti díj része, illetve a kamat része?
Részlet a válaszából: […] ...euróalapú lízingszerződés esetén a fizetendőtörlesztőrészletet (helytelen bérleti díjnak nevezni!) és a kamatotelsődlegesen euróban állapítják meg, de fizetni forintban kell, mégpedig azeuró számlázáskori (a fizetéskori) árfolyamának a figyelembevételével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 31.