9 cikk rendezése:
1. cikk / 9 Jelentős összegű hiba a mérlegben, az eredménykimutatásban
Kérdés: Társaságunknál 2020. december végén vált ismertté a jelentős összegű (a mérlegfőösszeg 2%-át jóval meghaladó), a 2019. üzleti évet érintő árbevétel (elszámolási időszak 2019. 01. 01. – 2019. 12. 31.). Elkülönített vevői és értékesítés nettó árbevétele főkönyvi számlákon tartjuk nyilván a kiszámlázott összeget (egy db kimenő számla készült) a 2020. évi könyvelésben. Az áfafizetés időszaka 2020. február hónap, amely időszak áfabevallását önrevízióval korrigáltuk. 2020. évben háromoszlopos egyszerűsített éves beszámolót készítünk. A gazdasági esemény az egyszerűsített éves beszámoló mérlegének és eredménykimutatásának mely sorait fogja érinteni a lezárt üzleti évre vonatkozó módosítások oszlopában? Az iparűzésiadó-bevallást és a társaságiadó-bevallást önrevízióval kell korrigálni a 2019. évre, vagy a 2020. évi bevallásba kell korrekcióként beállítani?
2. cikk / 9 Portfóliókezelésbe adás könyvelése
Kérdés: Örömmel olvastam a 422. számban megjelent, 8167. számú, portfóliókezelésbe adás könyveléséről szóló válaszukat. Néhány helyen azonban nem teljesen értek egyet az Önök véleményével. A 2. kérdésre adott válaszuk szerint az értékpapírok évközi adásvételének eredményeként kimutatott bruttó hozamot a portfóliókezelésbe adónál könyvelni kell, jellemzően kamatbevételként, akkor is, ha azt a portfóliókezelő közvetlenül nem utalja át, hanem azt is befekteti. A 7. kérdésre adott válaszuk: év végén a követelésként kimutatott összeg a portfóliókezelő jelentése szerinti összesen értékkel kell, hogy megegyezzen. A 7. kérdésre adott válaszuk alapján csak úgy egyezhet a portfóliókezelő és a kezelésbe adó kimutatása, ha a kezelésbe adó elszámolja az értékpapírok nettó eszközértékének változását is, mivel a portfóliókezelő mindig az adott hó utolsó napján érvényes piaci árfolyamon kimutatott portfólió értékét közli. Ez így helyes? Tudomásom szerint a "sima" értékpapír-vásárlásnál sem szabad átértékelni az értékpapírt az év végi nettó eszközértékre (piaci árra), mivel azt a hozamot nem realizáltuk. A portfóliókezelésnél ezek szerint át kell értékelni? Le kell-e könyvelni az értékpapírok piaci értékének változásából származó nyereséget/veszteséget, és ha nyereség volt, akkor adózni kell utána? Vagy el lehet határolni, mint nem realizált nyereséget/veszteséget? Ha a portfóliókezelő a bekerülési árat közölné az év végi kimutatásban, akkor sem tudok vele egyeztetni, hiszen az eredetileg portfóliókezelésbe adott összegből a portfóliókezelő már adott-vett papírokat, az elért nyereségen újabb papírokat vásárolt, így az eredetileg átadott 1 millió euró már 1.000.500 euró lett, és 1.000.900 euró az év végi piaci árra történő átértékelés miatt, miközben a könyveimben csak az eredetileg átadott 1.000.000 euró van. Mivel kellene év végén egyeznie a könyvelésnek? A 2. kérdésre adott válaszuk alapján: a portfóliókezelő havi jelentése alapján az adott havi, adásvételből származó nyereséget/veszteséget el kell számolni akkor is, ha azt a portfóliókezelésbe adó nem kapta meg. Véleményem szerint ez ugyanúgy nem realizált eredmény, mint az előző bekezdésben említett átértékelés, hiszen hiába "kapott" árfolyamnyereséget vagy osztalékot a befektető, mivel az újra befektetésre került, ezért annak realizálása ugyanolyan bizonytalan, mint az összes többi értékpapíré, vagy akár az előző pontban említett piaci értékváltozásból származó árfolyamnyereségé. Mindebből számomra az következne, hogy realizált hozamot csak a portfóliókezelési szerződés megszűnésekor (akár évekkel később) lehetne elszámolni, azonban ha a 4. pontra adott válaszuk alapján a költségeket folyamatosan el kell számolni, akkor hogyan érvényesül az összemérés számviteli alapelv?
3. cikk / 9 Munkagép használatba adása keretszerződés keretében
Kérdés: Ügyfelünk mezőgazdasági termékek kis- és nagykereskedelmével foglalkozik. A kiskereskedelemben a gazdáknak közvetlenül értékesítik a termékeiket. A termékértékesítés előmozdítása érdekében az alábbi szerződést kötötték (kivonatosan):
A nem magánszemély gazdák vállalják, hogy 5 éven keresztül évente pl. 5000 l terméket vásárolnak ügyfelünktől. Ügyfelünk mezőgazdasági munkagépeket ad használatba minden gazdának külön-külön. A gép tulajdonjoga azonban a keretszerződés 5. évét lezáró összesítés megtörténtéig fennmarad. Ha a gazda a vállalt kötelezettségeit teljesíti, akkor az 5. évet követő összesítés után a mezőgazdasági munkagép térítésmentesen kerül a tulajdonába. A mezőgazdasági munkagép értéke általában a keretszerződésben vállalt összmennyiség összértékének az egyharmad része. Ügyfelünk ezt a mezőgazdasági munkagépet nyílt végű pénzügyilízing-konstrukció keretében vásárolta meg. A lízingszerződésben rögzítették, hogy a lízingelt mezőgazdasági munkagépet az ügyfél vevő partnere (a gazda) használja. A mezőgazdasági munkagép fent ismertetett "sorsa" változtat-e a szokásos nyílt végű pénzügyilízing-konstrukcióban alkalmazott könyvelési tételeken? Illetve a munkagép 5. év végi tulajdonjog-átruházásának milyen könyvelési tételei és adózási vonzatai lesznek?
A nem magánszemély gazdák vállalják, hogy 5 éven keresztül évente pl. 5000 l terméket vásárolnak ügyfelünktől. Ügyfelünk mezőgazdasági munkagépeket ad használatba minden gazdának külön-külön. A gép tulajdonjoga azonban a keretszerződés 5. évét lezáró összesítés megtörténtéig fennmarad. Ha a gazda a vállalt kötelezettségeit teljesíti, akkor az 5. évet követő összesítés után a mezőgazdasági munkagép térítésmentesen kerül a tulajdonába. A mezőgazdasági munkagép értéke általában a keretszerződésben vállalt összmennyiség összértékének az egyharmad része. Ügyfelünk ezt a mezőgazdasági munkagépet nyílt végű pénzügyilízing-konstrukció keretében vásárolta meg. A lízingszerződésben rögzítették, hogy a lízingelt mezőgazdasági munkagépet az ügyfél vevő partnere (a gazda) használja. A mezőgazdasági munkagép fent ismertetett "sorsa" változtat-e a szokásos nyílt végű pénzügyilízing-konstrukcióban alkalmazott könyvelési tételeken? Illetve a munkagép 5. év végi tulajdonjog-átruházásának milyen könyvelési tételei és adózási vonzatai lesznek?
4. cikk / 9 Eladásra épített épületekhez kapcsolódó terhek elszámolása
Kérdés: Amikor a társaságok telket vásárolnak, többlakásos lakóépületet, sorházakat, lakóparkokat stb. hoznak létre, tereprendezést, közművesítést hajtanak végre, különböző hozzájárulásokat fizetnek, hitelt vesznek igénybe stb. Hogyan kell eljárni a kivitelezést végző fővállalkozónál, hogyan kell számlázni a végső tulajdonos felé? Lehet-e az alvállalkozói teljesítmények értékével csökkenteni a helyi iparűzési adó alapját?
5. cikk / 9 Határidőn belüli fizetések könyvelése
Kérdés: Hogyan könyveljük az utólag kapott nem számlázott engedményt, ami az ellenérték fizetési határidőn belül történő pénzügyi rendezéséhez kapcsolódik? A számla eredeti teljes áfatartalma levonásba helyezhető? Esetleg kamatként kell elszámolni az engedmény összegét?
6. cikk / 9 Személygépjármű nyílt végű pénzügyi lízingjének áfája
Kérdés: A személygépjármű nyílt végű pénzügyi lízingje számviteli szempontból a lízingbe vevőnél beruházás, áfa szempontjából szolgáltatás, amelynek az áfája visszaigényelhető. Milyen értéken kell a lízingbe vevőnek a járművet aktiválnia? Nettó értéken + a maradványérték áfája? Ez utóbbi azért merült fel, mert maradványértéken megy át a jármű tulajdonjoga a lízingbe vevőre, vagyis áfa szempontjából ez már nem szolgáltatás. A lízingbe vevő a havi lízingdíjban lévő áfát nem igényli vissza, mert nem tudja megbontani a magán- és a céges használatot, nem kíván útnyilvántartást vezetni. Ez esetben az áfát közvetlenül a vissza nem igényelhető áfaszámlára kell könyvelni?
7. cikk / 9 Lakóházépítés eladási céllal
Kérdés: Ügyfelem eladási célzattal többlakásos épületet építtet. Félkész épületet vásárolt, a befejező munkálatokat generálkivitelező végzi. Ezenkívül műszaki ellenőrzés címén veszünk igénybe külső szolgáltatást. Hogyan kell könyvelni a fenti számlákat, a félkész épület vételárát? Saját termék vagy áru, anyag? Az építésre felvett hitel kamatát és árfolyam-különbözetét rá lehet tenni az ingatlan értékére? Eladáskor miként vonható le a bekerülési érték a helyi adó alapjából? Az értékesítési külön költségeket miként kell könyvelni?
8. cikk / 9 Önellenőrzés: tulajdonjog bejegyzésének elmaradása
Kérdés: A kft. 1999-ben vásárolt egy ingatlant (telek + épület), amelyre a kirótt illetéket, majd építményadót megfizette, az értékcsökkenési leírást elszámolta. 2001 júliusában a földhivatal által küldött határozat szerint a tulajdonjogot nem jegyzik be az ingatlan-nyilvántartásba, mivel a terület nincs belterületté nyilvánítva, így jogi személy nem szerezhet tulajdonjogot termőföldre. Hogyan kell ez esetben eljárni?
9. cikk / 9 2001. évi nyitómérleg, 2001. évi éves beszámoló bázisadatai
Kérdés: A számviteli törvény változásai miatt hogyan történjen a 2001. évi nyitótételek könyvelése? Milyen rendezőtételeket kell könyvelni? Kell-e rendezőmérleg? Hogyan lehet a 2000. évi mérleg záróadatait, a 2000. évi eredménykimutatás tárgyévi adatait a megváltozott sémának, tartalomnak megfeleltetni?