Fel nem vett osztalék

Kérdés: "X" kft. megveszi "Y" kft. üzletrészét sajáttőke-értéken ("X kft. tulajdonosai az "Y" kft. tulajdonosainak a gyermekei). Az "Y" kft. tulajdonosainak maradt bent fel nem vett osztaléka, amelyről az üzletrészvásárlással nem mondanak le, ezt külön szerződésben rögzítik is. Kell-e, lehet-e kamatot fizetnie az "X" kft.-nek a volt tulajdonosok részére? Ha kell kamatot fizetni, akkor ez a volt tulajdonosok részére egyéb jövedelemnek vagy kamatjövedelemnek minősül? Egyéb jövedelemként (15% szja megfizetése mellett) érvényes-e erre a jövedelemre a szocho-korlát (a minimálbér 24-szerese), vagy a jövedelem 1,18-szorosa az alap, és nincs szocho-korlát? Ha kamatjövedelem, akkor hogyan adózik?
Részlet a válaszából: […] ...a)-e) pontja alá!A leírtakból az is következik, hogy bár a volt tulajdonosok kamathoz jutnak a kölcsönszerződés alapján, de ez nem kamatjövedelemként adózik, hanem – a fentiek szerint – egyéb jövedelemként.Ha a kölcsönszerződés szerint a volt tulajdonosok nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 10.

Kölcsön nyújtása a társaságnak

Kérdés: A mikrovállalkozás (bt.) csak néhány tízezer forint pénzeszközzel rendelkezik. Egy új projekt miatt nagyobb összeget kell beruháznia. Az egyik tag kölcsönözne a bt.-nek. Adhat-e a bt. tagja kamatmentes kölcsönt a bt.-nek? Kamat felszámítása esetén mi a minimális, illetve a maximális kamatmérték? Igaz-e, hogy egy éven belül vissza kell fizetnie a kölcsönt a tagnak? A magánszemély tagnak a kapott kamat után milyen adó-, illetve járulékfizetési kötelezettsége van?
Részlet a válaszából: […] ...kellrögzíteni.Ha a magánszemély tag a tagi kölcsön után kamatot kap, akkoraz az Szja-tv. 65. §-a szerint nem minősül kamatjövedelemnek. A magánszemélyáltal így (kamat)bevételként megszerzett összeg adókötelezettségét amagánszemély és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 11.

Magánszemély kamatjövedelme

Kérdés: Egy magánszemély 2004-ben négyéves futamidőre kölcsönt nyújtott egy másik magánszemélynek. A kölcsönszerződésben megállapított kamat a futamidő végén egy összegben esedékes. 2008 márciusában – a tőkével együtt – a kamat jóváírásra került. Kérdésünk: hogyan kell megállapítani a magánszemély – a 2004-ben kötött kölcsönszerződés alapján – 2008-ban befolyt kamatjövedelme után az adót?
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. 65. §-ának (1) bekezdése szerint kamatnakminősülő jövedelem esetében alkalmazhatók a kamatjövedelem adózására vonatkozórendelkezések. A 65. § (1) bekezdése szerinti meghatározásba nem tartozik amagánszemélytől kapott kamat, így annak adózására...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 7.

Kamatkedvezményből származó jövedelem

Kérdés: Ha egy cég 2006 júniusában ad kölcsönt egy évnél rövidebb futamidőre egy magánszemélynek, és a kölcsönszerződés megkötésekor 6,25 százalék volt a jegybanki alapkamat mértéke, helyesen járt-e el a cég, ha a futamidő alatt végig 6,25 százalék + 5 százalékkal számolta el a kamatot, még ha közben többször is felfelé változott a jegybanki alapkamat?
Részlet a válaszából: […] A válasz röviden az, hogy nem járt el helyesen!Az Szja-tv. 72. §-ának (1) bekezdése szerintkamatkedvezményből származó jövedelem a kifizető magánszeméllyel szembenfennálló követelésére a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt összegévelkiszámított kamatnak az a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 22.

Tagi kölcsön adói

Kérdés: A kft.-nek 2006. 08. 31-én a tagi hitelállománya 1 200 000 Ft. Van-e bármilyen fajta adó- vagy egyéb fizetési kötelezettsége az állam felé?
Részlet a válaszából: […] ...december 31-e után nyújtott kölcsönök (hitelek)esetében személyenként legfeljebb évi 10 ezer forintot meg nem haladó összegbenszámít kamatjövedelemnek; ezen jövedelem adókulcsa nulla, vagyis adót nem kellfizetni;– az előzőek szerinti korlátokat meghaladóan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 14.

Tagi kölcsön kamatának kifizetése

Kérdés: Egy bt. beltagja 1995 márciusában tagi kölcsönt nyújtott a bt.-nek. A kölcsön kamatainak visszafizetésére 2005-ben nyílt lehetőség. Milyen szabályok szerint fizethetők ki az elmaradt kamatok? Milyen szja-, társaságiadó- és eho-vonzata van a kamat kifizetésének?
Részlet a válaszából: […] ...után kifizetett kamat – a kifizetőnél(a bt.-nél) együttesen – legfeljebb évi 200 ezer forintot meg nem haladóösszegben számít kamatjövedelemnek.Ez azt jelenti, hogy ha 2005 előtt nem számították fel akamatot, akkor a megfizetéskor érvényes jegybanki alapkamat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 16.

Osztalék és kamat utáni adó

Kérdés: Betéti társaság beltagja német illetőségű magánszemély, kültagja német társaság. Eddig – bár nyereséges volt a társaság – osztalékfizetés nem történt. Helyesen jár-e el a társaság, ha a 2004. évi mérleg alapján történő osztalékfizetés esetén a társaság részére fizetett osztalékból adót nem állapít meg, a magánszemélynek fizetett osztalékból pedig 15 százalék adót von le? A külföldi szervezet által nyújtott tagi kölcsön után 2000. és 2004. években kamat került, illetve kerül elszámolásra. Helyesen értelmezzük-e a jogszabályt, amely szerint a 2000. évi kamat után 15 százalék adót kellett fizetni, a 2004. évi kamat után pedig nem kell megállapítani adót?
Részlet a válaszából: […] ...időpontja az adózó 2005-ben kezdődőüzleti éve (adóéve), már nem kell adót megállapítani. A külföldi szervezetrészére fizetett kamatjövedelemre előírt adókötelezettséget is felülírtaazonban a kettős adóztatás elkerülésére kötött egyezmény, így...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 21.

Tagi kölcsön adói

Kérdés: Milyen személyi jövedelemadó-, illetve társaságiadó-fizetési kötelezettség kapcsolódik a tagi kölcsönhöz, a tagi kölcsön elengedéséhez?
Részlet a válaszából: […] ...1995. december 31. napja után nyújtott kölcsönök esetében személyenként legfeljebb évi 10 ezer forintot meg nem haladó összegben számít kamatjövedelemnek. E jövedelem adókulcsa nulla, vagyis adót nem kell fizetni.b) Az előzőek szerinti korlátokat meghaladóan kamat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 31.