Ázsiós tőkeemelésnél a tőketartalékba helyezés

Kérdés:

Társaságunk (anyavállalat) egyik leányvállalatában ázsiós tőkeemelést hajtott végre. A jegyzett-tőke-részt forintban, az ázsiós részt euróban teljesítettük, egy anyavállalat által jóváhagyott, euróban leszerződött beruházás fedezetére. Elszámolás az anyavállalatnál, a könyvekben nyilvántartott euró bekerülési értéken: a pénzeszközökkel szemben nő a tartós részesedés a leányvállalatban. Az ázsiós rész elszámolása a leányvállalatnál: a tőketartalék növekményeként a jóváírás napján érvényes MNB-középárfolyamon (mind az anyavállalat, mind a leányvállalat számviteli politikájának megfelelően). A számviteli politikában rögzített, a fentiekben leírt elszámolást követően a leányvállalat milliós nagyságrendben több tőkejuttatáshoz jutott forintra átszámítva, mint ami az alapítói határozatban szerepel. A tulajdonos nem írta elő a leányvállalat számára az árfolyam-különbözetből adódó "többlettőke-juttatás" visszafizetését. A "többlettőke-juttatást" az anyavállalatnál véglegesen kapott, a leányvállalatnál véglegesen adott pénzeszközként számoljuk el. (A társaságiadó-vonzatot kezeljük, aszerint hogy az anyavállalat adózás előtti eredménye meghaladja-e a kapott pénzeszközökből adódó eredményt, vagy sem.) Helyes ez az elszámolás? Illetékvonzata van az ügyletnek?

Részlet a válaszából: […] ...részesedés leányvállalatban számla csökkentésével.[Itt jegyezzük meg, a kérdésben leírt esetben az anyavállalat és a leányvállalat kapcsolt vállalkozás a Tao-tv. szerint is, ezért a Tao-tv. 18. §-át kell alkalmazni, és nem a 3. számú melléklete A/13....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 13.

Társaságban lévő ingatlan apportálása

Kérdés: A magánszemély tulajdonosok tulajdonában lévő társaság (alapító kft.) könyveiben 18 éve szerepel az építési telek, amelynek jelenlegi értéke többszöröse a könyv szerinti értéknek. Nem jelentkezett be az ingatlanok áfakötelezettsége alá. A tulajdonos 3 millió forint törzstőkével – kapcsolt vállalkozásként – projekttársaságot alapítana. A projekttársaságba apportálná az alapító kft. az ingatlant, amellyel ott tőkét emelne. Ezt követően az alapító kft. az így megszerzett üzletrészét értékesíti, az üzletrész értékesítéséből származó nyereségét az alapító kft. tulajdonosai osztalékként kiveszik. Hogyan alakulnak az alapító kft., a projektcég, a magánszemély tulajdonosok adóterhei? Az apportálás milyen értéken történjen? Az apportálás áfa- és illetékmentes? Milyen befizetési kötelezettséggel kell az üzletrész vevőjének kalkulálnia?
Részlet a válaszából: […] ...jegyezzük meg, amennyiben az üzletrész értékesítése olyan cég felé történik, amely céggel az alapító kft. a Tao-tv. szerinti kapcsolt vállalkozási viszonyban van, és az értékesítés piaci érték alatt történik, a különbözet összegével a Tao-tv. 18...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 10.

Bérleti díj miatt iparűzésiadó-alap két helyen

Kérdés: Kapcsolt vállalkozásaink közül az egyik kizárólag ingatlan-bérbeadással ("A" cég), a másik pedig ingatlanüzemeltetéssel és bérbeadással foglalkozik ("B" cég). A bérlőkkel történő egyszerűbb kapcsolattartás érdekében "B" cég nemcsak az üzemeltetési díjat, hanem egyúttal a bérleti díjat is számlázza, és beszedi a bérlőktől a velük kötött szerződés alapján. A fentiek miatt probléma keletkezett az iparűzési adó vonatkozásában, ugyanis az "A" cégnél bevételként és iparűzésiadó-alapként jelentkezik a bérletidíj-bevétel, ami "B" cégnél is árbevétel és iparűzésiadó-alap. Így ugyanazon bérleti díj után kétszer fizetünk iparűzési adót. Léteznek-e olyan szerződéskötési, illetve könyvelési módosítások, amelyekkel a kétszeres iparűzésiadó-fizetés a cégcsoporton belül megszüntethető úgy, hogy "A" cég továbbra sem kerül közvetlen kapcsolatba a bérlőkkel?
Részlet a válaszából: […] Nem érthető a kérdés! Az a cég, amelyik ingatlanok bérbeadásával foglalkozik, amelynek a könyveiben a bérbe adott ingatlan van, amelyik bérleti díjat kíván elszámolni, nem teheti meg, hogy a bérlőkkel ne legyen szerződéses kapcsolatban. A kérdésben leírtak csak látszólag...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 25.

Kölcsön társaságok között

Kérdés: Kapcsolt vállalkozási viszonyban nem álló két társas vállalkozás milyen formában adhat kölcsönt egymásnak? Kamatmentesen van-e rá lehetőség? Milyen szerződés kell hozzá, hogy szabályos legyen?
Részlet a válaszából: […] A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 3. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján a hitel és pénzkölcsön nyújtása pénzügyi szolgáltatásnak minősül, amelyet üzletszerűen csak engedéllyel lehet végezni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 16.

Társaságok közötti kölcsönnyújtás

Kérdés: "A" Kft. "B" Kft.-nek milyen feltételekkel adhat 15 millió Ft összegű kölcsönt (nem kapcsolt vállalkozás)?
Részlet a válaszából: […] A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény szerint a hitel és pénzkölcsön nyújtása pénzügyi szolgáltatásnak minősül, amelyet üzletszerűen csak engedéllyel lehet végezni. Feltételezhetően az "A" és "B" társaság közötti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 7.

Kapcsolt vállalkozások közötti ingatlanértékesítés

Kérdés: A cseh gazdasági társaság magyarországi fióktelepe ingatlanait a saját (100 százalékos) tulajdonában álló magyar kft.-nek kívánja adásvétellel értékesíteni. A tranzakcióra értelmezhető-e az Itv. 26. §-a (1) bekezdésének t) pontjában leírt illetékmentesség?
Részlet a válaszából: […] ...társaság magyarországi fióktelepe és a 100 százalékos tulajdonában álló kft. a Tao-tv. 4. §-a 23. pontjának d) alpontja alapján kapcsolt vállalkozás. A visszterhes vagyonátruházási illeték alóli mentesség egyik feltétele ezzel teljesül. Az Itv. 26. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 30.

Kölcsön társaságok között

Kérdés: "A" társaságban egy magánszemély 50%-ban tulajdonos, "B" társaságban ugyanez a magánszemély 51%-ban tulajdonos (szavazati jog = tulajdonosi részesedés). A két társaság között közvetlen tulajdonosi kapcsolat nincs. Adhat-e a két társaság egymásnak kölcsönt? Ha nem, miért nem? Ha igen, tagi kölcsönnek minősül-e az ilyen módon adott-kapott kölcsön?
Részlet a válaszából: […] ...van az 50%-ban tulajdonos magánszeméllyel. Ha aPtk. szerinti közeli hozzátartozók, akkor a Tao-tv. szempontjából az "A" és a"B" társaság kapcsolt vállalkozásnak minősül, amelynek az alkalmazottkamatmérték és a szokásos piaci ár közötti különbözettel való...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 20.

Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...a mentesített anyavállalat évesbeszámolója kiegészítő mellékletében köteles bemutatni külön-külön amentesített anyavállalat és kapcsolt vállalkozásai befektetett eszközeinek,tárgyévi bevételeinek és adózott eredményének, saját tőkéjének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.