17 cikk rendezése:
1. cikk / 17 Kiterjesztett gyártói felelősségi díj könyvelése
Kérdés:
Bár majd csak októberben kerül sor az első kiterjesztett gyártói felelősségi díj bevallására és megfizetésére, a könyveléssel kapcsolatban már most több kérdés merült fel bennünk. Ha a koncessziós társaság számlázza felénk, akkor hatósági díjként kell könyvelni szállítói számlaként? Lehet-e része a külföldről vásárolt készletek bekerülési értékének? (A környezetvédelmi termékdíjat eddig így kezeltük.)
2. cikk / 17 EPR-díjat hogyan kell könyvelni?
Kérdés:
A 2023. július 1-től bevezetett EPR-díjat hogyan kell könyvelni? A beszerzési ár része, mint a környezetvédelmi díj, vagy egyéb ráfordítás, vagy igénybe vett szolgáltatás?
3. cikk / 17 Gumiabroncscsere elszámolása
Kérdés: Logisztikai, fuvarozó vállalkozás teherautó-gumiabroncsainak könyvelése kapcsán kérdezem: Bizonyos időközönként, illetve eseti jelleggel a teherautókra új abroncsok szükségesek. Csökkenthető-e az iparűzési adó alapja (könyvelhető-e az 51. főkönyvre) az abroncsbeszerzés, ha a gépjárműre történő felhelyezést a cég saját alkalmazottja végzi el, ha eseti jelleggel egy alvállalkozó végzi, ha a gumiszállító cég vállalja az abroncsok felszerelését?
4. cikk / 17 Próbaüzemeltetés során előállított termékek elszámolása
Kérdés: Szíveskedjenek egy példán keresztül könyvelési tételekkel szemléltetni egy gyártósor üzembe helyezéséhez kapcsolódó könyvelési feladatokat abban az esetben, ha a berendezéssel próbagyártás történt, és a próbaüzemben legyártott termékeket később értékesíteni fogják.
5. cikk / 17 Változatlan formában eladott, értékesített termék, szolgáltatás
Kérdés: Mikor beszélhetünk változatlan formában eladott termékről, értékesített szolgáltatásról? Mikor nem változik az áru jellege? Milyen esetben történik változatlan formában a szolgáltatás továbbértékesítése?
6. cikk / 17 Anyagköltség tartalmáról részletesen
Kérdés: Azt, hogy mit kell anyagköltségként kimutatni, illetve mivel kell az anyagköltséget csökkenteni, tömören az Szt. 78. §-ának (2) bekezdése tartalmazza. Kérem, hogy az anyagköltségre vonatkozó ismereteket részletesebben mutassák be annak érdekében, hogy az eddig alkalmazottak helyességéről vagy helytelen voltáról meggyőződhessünk!
7. cikk / 17 Karbantartás a megrendelő anyagával
Kérdés: 2008-ban a 3522. kérdésre adott válaszban azt írták, hogy a szolgáltató által elvégzett munka értéke magában foglalja a javításhoz/karbantartáshoz szükséges anyagok értékét még akkor is, ha azt a megrendelő biztosítja, ezért a megrendelőnél a vásárolt anyag is igénybe vett szolgáltatásként számolandó el. Ugyanakkor 2010-ben hasonló kérdésre, a 4497. számú válaszban arra az álláspontra helyezkedtek, hogy – eltérő jogszabályi előírás hiányában – a megrendelő által megvásárolt és a javítást végzőnek átadott anyagot anyagköltségként kell elszámolni, és csak a javítás munkadíját kell az igénybe vett szolgáltatások költségei között kimutatni. Ugyanarra a kérdésre irányuló két válasz egymással ellentmondásban áll. Szíveskedjenek az ellentmondást feloldani.
8. cikk / 17 Bérelt üdülő felújítása, berendezése
Kérdés: A kft. üdülőt bérel, alkalmazottak üdültetésére és tréning helyszínéül. Az üdülőt felújította, műszaki cikkeket, kondigépeket, matracokat stb. vett bele. Az önkormányzatnál egyéb szálláshely címén jelentkezett be. Elszámolhatók-e költségként a felsorolt beruházások, tárgyi eszközök, levonható-e az áfa, illetve béren kívüli juttatásként hogyan számoljam el?
9. cikk / 17 Használt személygépkocsi értékesítésének áfája
Kérdés: Ügyfelem használt autók kereskedésével foglalkozik. Magánszemélyektől is vásárol gépkocsit, adásvételi szerződéssel. A viszonteladókra vonatkozó különbözeti adózást használjuk. Hogyan és mi módon kell alkalmazni ezt az eljárást? Hogyan kell könyvelni a számlákat? A felmerülő egyéb költségeket hogyan kell elszámolni? Hogyan kell könyvelni az adásvételi szerződéssel beszerzett gépkocsikat?
10. cikk / 17 Építési betonelemek gyártása és helyszíni szerelése (áfa)
Kérdés: Társaságunk egyik tevékenysége építési betonelemek gyártása. Szerződéseink többsége a gyártási tevékenységen túlmenően tartalmazza az elemek szállítását és a helyszíni összeszerelést is. Ennek megfelelően építési-szerelési szerződést kötünk. A szerződés szerinti egyösszegű vállalási ár jelentős részét, kb. 80 százalékát a legyártott betonelemek, a fennmaradó 20 százalékot a szállítás, szerelés tesz ki, szerződéseinkben a betonelemek ára, a szállítás és a szerelés díja nincs egyedileg meghatározva. Az általunk nyújtott szolgáltatás építési hatósági engedélyhez kötött. Véleményünk szerint ez a tevékenység a fordított adózás alá tartozik. Kérdéseink: A fent részletezett munkára kötött szerződés termékértékesítésnek minősülhet-e, tekintettel a 2008. 01. 08-án megjelent APEH-tájékoztatóban foglaltakra? Van-e eltérés az adózás, a számlázás tekintetében, ha a betonelemek értékét, a szállítás díját, a szerelés díját külön-külön határozzuk meg? Építésihatóságiengedély-köteles tevékenységekhez kötött vállalkozási szerződéseknél mi lehet a határ az egyenes és a fordított adózás között?