Kosárlabdapálya létrehozása, működtetése

Kérdés: Egy külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe, a saját tulajdonú munkásszállásának területén létrehoz egy kosárlabdapályát. A kosárlabdapályát a munkásszálláson megszálló, a fióktelep munkavállalói, a fióktelep anyavállalatának (külföldi cég) kiküldetésben lévő munkavállalói, illetve a fióktelep alvállalkozóinak munkavállalói használhatják térítésmentesen. Kérem segítségüket a számviteli és adózási (tao, áfa, szja, szocho) elszámolás vonatkozásában!
Részlet a válaszából: […] ...hogy a kosárlabdapálya térítésmentes használatára a használat módjától függően többféle adózási mód jöhet szóba.Alapesetben az a kedvezmény, amelyben az érintett magánszemélyek részesülnek a kosárlabdapálya térítésmentes használata miatt, a munkavállalók...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 9.

Szakképzési hozzájárulás és a szociális hozzájárulási adó alapja

Kérdés: A szakképzési hozzájárulásról szóló törvény alapján egyértelmű, hogy a szakképzési hozzájárulás alapja a hozzájárulásra kötelezettet terhelő szociális hozzájárulási adó alapja. Nem egyértelmű azonban az, hogy mit tekint a törvény szociális hozzájárulási alapnak, illetve az mikor milyen tételekkel csökkenthető?
Részlet a válaszából: […] ...180 nap – biztosítási kötelezettséggel járó – munkaviszonnyal rendelkező, huszonöt év alatti, pályakezdő munkavállaló esetében a kedvezmény egyenlő a foglalkoztatott természetes személyt (munkavállalót) az adómegállapítási időszakra megillető, az adó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 21.

Magánszemély részére nyújtott kölcsön kamatának átvállalása

Kérdés: A 4210. számú kérdéshez kapcsolódóan kérdezzük. Társaságunk is kölcsönt ad a dolgozóinak. A kölcsönt két év alatt kell visszafizetni, havi egyenlő részletekben, 10 százalékos kamattal, amit az alkalmazott béréből levonunk. Év végén a kifizetett kamat és az év végén érvényes jegybanki alapkamat + 5 százalék közötti különbözetet, mint kamatkedvezményből származó jövedelmet szeretnénk átvállalni a dolgozótól úgy, hogy a társaság vallaná be és fizetné be a különbözetet terhelő adókat és járulékokat. Van-e erre lehetőség? Ha igen, milyen mértékű adók és járulékok terhelik?
Részlet a válaszából: […] ...társaság szempontjából nehezen értelmezhető, hogy atársaság a kamatkedvezményből származó jövedelem terhei megfizetése helyettmiért kívánja átvállalni a kamatkedvezménynek megfelelő kamatot amagánszemélytől.Az Szja-tv. 72. §-ának (2) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 17.

Foglalkoztatás alkalmi munkavállalói könyvvel

Kérdés: Egy magánszemély (nem adószámos és nem minősül foglalkoztatónak, csak adóazonosító jellel rendelkezik) alkalmi munkavállalói könyvvel rendelkező munkavállalót foglalkoztat eseti munkára (pl. lakásfelújítás, -átalakítás). A közteherjegy vásárlásakor a magánszemély címére szóló számviteli bizonylatot kapott. A munkavégzés napjaira az értékhatárok szerinti közteherjeggyel szabályosan bejegyezte az adatokat. Az Szja-tv. szerinti adókedvezmény igénybevételéhez (a közteherjegy értékének a 75%-a) mivel kell igazolnia, hogy jogosult a kedvezmény igénybevételére? Elegendő-e a közteherjegy-vásárlást igazoló bizonylat, vagy kell egyéb nyilvántartással is igazolni? Az APEH felé kell-e valamilyen bejelentést, bevallást tenni (pl. a 0908-ason a 15-ös lap), ha igen, akkor milyen határidővel?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. szerint összevont adóalap adóját csökkenti amunkavállaló – külön törvény rendelkezései szerinti – alkalmi munkavállalóikönyvvel történő foglalkoztatása esetén a foglalkoztató magánszemély nevéreszóló számviteli elszámolásra alkalmas bizonylattal igazolt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 14.

A kft. által viselt életbiztosítási díj adó- és járulékterhei

Kérdés: A kft. teljes egészében viseli néhány – név szerint megnevezett – dolgozójának életbiztosítási díját, amit természetbeni juttatásnak minősített. A 44 százalékos személyi jövedelemadón felül milyen járulékfizetési kötelezettség terheli az így kifizetett összeget?
Részlet a válaszából: […] ...kell alkalmazni, amikor a "szerződésben név szerint meg nem nevezett" magánszemély(ek) olyan csoportos biztosításoknak a biztosítottjai és kedvezményezettjei, akikkel a mindenkori munkaügyi létszámot biztosítják).Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 6.3. pontja alapján az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 11.

Német állampolgárok munkavállalása: tb és szja

Kérdés: Német állampolgárok magyarországi munkavállalásának milyen tb- és szja-feltételei vannak?
Részlet a válaszából: […] ...(értsd: Magyarországon) végzett nem önálló munkáért kap, csak az először említett államban (azaz Németországban) adóztatható, haa) a kedvezményezett a másik államban a vonatkozó naptári évben összesen nem tartózkodik hosszabb ideig, mint 183 nap, ésb) a térítést...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 6.

Nyugdíjasok adó- és járulékkedvezménye

Kérdés: A nyugdíjas kft.-tagnak, illetve a nyugdíjas egyéni vállalkozónak milyen adó- és járulékkedvezménye van a nem nyugdíjas taggal, illetve a nem nyugdíjas egyéni vállalkozóval szemben?
Részlet a válaszából: […] A kft. saját jogú nyugdíjas [Tbj-tv. 4. §-ának f) pontja] tagja és a saját jogú nyugdíjas egyéni vállalkozó a Tbj-tv. rendelkezéseiben [Tbj-tv. 4. §-ának e) pontja] kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül. A társas vállalkozás a kiegészítő tevékenységet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. július 12.