5 talált cikk az EKK , adókötelezettség , áfa , telek , kedvezmény kifejezésre

Kérdés: Egy házaspár 2017-ben vásárolt egy telket 3000 E Ft-ért. Ráépítettek egy új házat, a használatbavételi engedélyt 2019-ben kapták meg. Válás miatt 2021-ben értékesítették ezt az ingatlant (65000 E Ft-ért). Az építkezés során hitelt is felvett a házaspár (illetve kaptak állami támogatást, áfa 5%, max. 5000 E Ft). Mivel nem feleltek meg a feltételeknek, ezt az 5000 E Ft-ot vissza kellett fizetniük értékesítéskor. Az építkezés során kb. 22 000 E Ft-ról szóló számlát gyűjtöttek össze (ennyit találtak meg). Alkalmazható-e a jövedelem kiszámításakor az az elv, hogy:
-Ha a megszerzésre fordított összeg nem állapítható meg, akkor a bevételt annak 75%-ával kell csökkenteni. E szabály alkalmazása esetén más kiadás költségként nem vonható le a bevételből. Tehát dönthetnek-e úgy, hogy e szerint adóznak?
-Illetve van-e lehetőségük egy regisztrált szakértővel becslési eljárással meghatározott beépítettanyag-értéket levonni, ha az kedvezőbb/és nagyobb lesz a 22 000 E Ft-os számlák összértékénél? Sajnos nincs meg minden számla.
-Ha választhat az adózó, hogy melyik szerint határozza meg a szerzéskori értéket (mivel 1/2 tulajdoni arányban volt az ingatlan), az is előfordulhat, hogy a volt férj az egyik, a volt feleség a másik metódus szerint számol? Törvényi hivatkozást szeretnék kérni, ha lehetősége van választani az adózónak.

Kérdés: Egy magánszemély bizalmi vagyonkezelésbe adja az ingatlanjait és a társas vállalkozásának tulajdoni részét, valamint a kedvezményezett szintén magánszemély. Ebben az esetben keletkezik társaságiadó-fizetési kötelezettség? A vagyonkezelésbe adott ingatlan egy része bérbe van adva, az ebből származó bevétel a magánszemélynél jelentkezik, a kifizető a bérbevevő, ezért a magánszemélytől levonásra kerül az szja. Az ebből származó – szja-val csökkentett – bevételt az értékesítés nettó árbevételeként kell kezelnie a vagyonkezelőnek? Osztalékot is kap a tulajdoni részéből a magánszemély, amiből szintén le lett vonva az szja, a csökkentett összeget kapott osztalékként kell kezelnie a vagyonkezelőnek? A költségek között kell/lehet elszámolni az ingatlannal kapcsolatban felmerült kiadásokat (elektromos áram, víz, építményadó, értékcsökkenés)?

Kérdés: Társaságunk automata autómosó berendezést működtet. Az automatába bedobott 100 Ft-ért 1 percig működik az automata, ez 1 egységnyi elmozdulást okoz az automata számlálójában. Egyéb bizonylat híján eddig úgy számoltuk el az árbevételt és az áfát, hogy az automata által az adott hónapban kimutatott egységelmozdulások számát megszoroztuk 100 Ft-tal, így megkaptuk a havi bruttó, áfás bevételt. Szeretnénk viszont ún. kedvezménykártyát adni a vevőinknek, ami úgy működne, hogy a vevő befizet pl. bruttó 5000 Ft-ot (50 egységnyi elmozdulásnak megfelelő összeget), ezért rátöltünk a kártyájára bruttó 5500 Ft-nak megfelelő, tehát 55 egységet, azaz 5 egységet ingyen kap a vevő. Vagy nézhetjük úgy is, hogy 5000 Ft/55 egység = 91 Ft, azaz a vevő nem 100 Ft-ot fizet 1 egységért, hanem csak 91 Ft-ot, azaz kapott egységenként 9 Ft árengedményt. Így viszont már gondunk akad az árbevétel és az áfa elszámolásával. Egyrészt lesz egy kiállított számlánk bruttó 5000 Ft-ról, viszont – feltételezve, hogy a vevő a teljes összeget elhasználja – az automata egységszámlálója 55 egység elmozdulást, azaz a korábbi árbevétel-megállapító módszer szerint 55 x 100 = 5500 Ft árbevételt fog mutatni. Ha több kártya is lesz, és nem mindenki használja el az adott hónapban a kártyára feltöltött összeget, akkor egy idő után nyomon követhetetlen lesz, hogy a kiadott kártyákon levő egységekből mennyit használtak már fel, mennyit töltöttünk rá újra, azokhoz hány egység elmozdulás tartozik stb. Gondot okoz az is, hogy a fenti megoldással mintha keveredne a mennyiségi engedmény (mert csak azok kapnak kedvezményt, akik nagyobb összeget előre befizetnek, de számlázásra is kerül az engedmény, holott a mennyiségi engedményt általában nem számlázzák), az előleg (hiszen előre kifizeti az összeget, és utólag fogja igénybe venni a szolgáltatást, de nem olyan értékben, mint amilyen mértékben az "előleget" fizette) és egyfajta "bérlet" típusú megoldás ("ha kifizetsz 9-et, a 10. ingyen van").
1. A kedvezménykártyára feltöltött összegről milyen számlát kell kiállítanunk: "simán" bruttó 5000 Ft-ról, vagy bruttó 5500 Ft – bruttó 500 Ft engedmény = bruttó 5000 Ft-ról?
2. Mekkora összegű árbevételt és áfát kell elszámolnunk: a bruttó 5000 Ft nettó összegét és áfáját, vagy a bruttó 5500 Ft nettó összegét és áfáját?
3. Innét kezdve az automata elmozdulásszámlálója által mutatott értékből hogyan tudjuk megállapítani a teljes árbevételt és az áfát, hiszen lesz benne "sima" és "kedvezménykártyás" elmozdulás is?

Kérdés: Kérem, részletesen ismertessék a 2019. júliustól hatályos, egyéni vállalkozó által alapított kft.-vel kapcsolatos számviteli, adózási, illeték- és egyéb szabályokat!

Kérdés: A forgalom növelése érdekében nyilvánosan meghirdetett akciót tervezünk. Az akcióba bevont termékekből történő vásárlás esetén a beszállítóinktól kapott százalékos engedménynek megfelelő értékben raktári készletünkből árut szállítanánk. Az ellenérték nélkül adott áruról nullaértékű számlát állítanánk ki. Mi a helyes megoldás, van-e adófizetési kötelezettségünk?