A munkavállaló részére kötött életbiztosítás

Kérdés: Elérésre szóló életbiztosítást (nyereségrészesedéssel) kötöttünk dolgozóinkra. A szerződő és a kedvezményezett a cég (a munkáltató), a biztosított a megnevezett dolgozó. A biztosítás időtartama 10 év. A cég negyedévente számla alapján fizeti meg a biztosítási díjakat a biztosítónak. A biztosítási díj személyi jellegű egyéb kifizetés, vagy igénybe vett szolgáltatás költsége? A vállalkozás érdekében felmerült költségként kezelendő? Ha a futamidő alatt (pl. öt év után) a dolgozó átvállalja a biztosítási díj fizetését, a dolgozó lesz a kedvezményezett és a szerződő is, akkor az eddig befizetett összeget miként kell a dolgozó jövedelmeként figyelembe venni? Milyen pótlékfizetési kötelezettség terheli a társaságot? Mi a helyzet akkor, ha a társaság visszavásárolja a biztosítást? A visszafizetett díjat a nyereségrészesedéssel együtt egyéb bevételként kell elszámolni? Módosítja az adóalapot is? Ha a biztosított nem járul hozzá a biztosítás felmondásához, saját jogán folytatja, az milyen adó- és járulékfizetési kötelezettséggel jár?
Részlet a válaszából: […] ...akkor is, ha a biztosított esemény nem következik be, illetve ha azt a biztosított átvállalhatja.Abban az esetben, amikor a szerződő és a kedvezményezett a társaság, amikor a társaság a biztosítást visszavásárolhatja, akkor a fizetett biztosítási díjat nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 17.

Bemutatósarok költségei

Kérdés: A Számviteli Levelek 31. szám 610. kérdéshez kapcsolódik kérdésünk. Társaságunk termékeit nagykereskedőkön keresztül értékesíti, bemutatótermeikben fürdőszobasarkokat rendezünk be. Modellváltáskor a bemutatósarkot át kell építeni, a korábban felrakott csempét, padlóburkolatot le kell verni, a beépített szaniter termékek csak csökkentett áron értékesíthetők. Társaságunk a bemutatósarkok tervezésének, kivitelezésének költségeit, az építésnél felhasznált burkolótermékeket marketingköltségként számolja el. Helyesen járunk-e el?
Részlet a válaszából: […] ...adómentes természetbeni juttatás az üzletpolitikai célból bárkinek azonos feltételekkel és módon, nyilvános körülmények között adott kedvezmény, engedmény, visszatérítés, termék, szolgáltatás, ha az a termék megismertetése, forgalmának növelése céljából...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 19.

Alapítványi támogatások adózása

Kérdés: Milyen kedvezmények illetik meg az alapítványok támogatóit? Meddig, milyen feltételek mellett adómentesek az alapítványok által adott támogatások?
Részlet a válaszából: […] ...közhasznú szervezeteket támogató magánszemélyek adókedvezményeiAz Szja-tv. értelmében közcélú adomány a Kh-tv.-ben meghatározott tevékenységet (tevékenységeket) folytató közhasznú szervezet, kiemelkedően közhasznú szervezet közhasznú tevékenységének céljára,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 19.

Kiküldetés és külszolgálat

Kérdés: Rendelet szabályozza-e a kiküldetés éves időtartamát? Értelmezés szerint van-e különbség a kiküldetés és külszolgálat között?
Részlet a válaszából: […] ...még elszámolható.A 168/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet külön nem értelmezi, hogy a tartós kiküldetés esetén mely napok számítanak a kedvezménybe, illetőleg mi értendő az egybefüggőség alatt. Ezért a kormányrendelet általános megfogalmazása szerint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Kisvállalkozási adóalap-kedvezmény: befejezetlen épület vásárlása

Kérdés: Mikrovállalkozásnak minősülő gazdasági társaság korábban használatba nem vett, befejezetlen épületingatlant vásárolt 2001. évben. Az épületingatlan használatbavételi engedélyét a hatóság a társaság tulajdonába került épületre az előző tulajdonos nevére szólóan adta meg. Érvényesíthet-e az adózó a Tao-tv. szerint adóalap-csökkentést?
Részlet a válaszából: […] ...bekezdése szerint az adókötelezettséget, az adót befolyásoló, annak csökkenését eredményező szabály, adóelőny (adómentesség, adókedvezmény) annyiban alkalmazható, illetőleg érvényesíthető, amennyiben az annak alapjául szolgáló jogügylet, más hasonló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Képzési költség elszámolása

Kérdés: Köthet-e egy kft. személyesen nem közreműködő tagjával tanulmányi szerződést (nappali tagozatos főiskolai képzésre)? Hogyan számolható el a tandíj? Milyen kikötéseket kell tartalmaznia a tanulmányi szerződésnek?
Részlet a válaszából: […] ...munkaviszonyban kell munkát végeznie a magánszemélynek.Nem köthető tanulmányi szerződés munkaviszonyra vonatkozó szabály alapján járó kedvezmények biztosítására, továbbá ha a tanulmányok elvégzésére a munkáltató kötelezte a munkavállalót.A tanulmányi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. április 11.

Étkezés konferencián

Kérdés: Tekinthető-e összetett szolgáltatásnak, ha a konferenciák díja magában foglalja az étkezés díját is, és ezáltal kikerül-e a természetbeni juttatás utáni adó- és járulékfizetési kötelezettség alól?
Részlet a válaszából: […] ...köztestület által a részére nyújtott szolgáltatást, ha a társadalmi szervezet, köztestület nem jogosult adóalap-csökkentésre, adókedvezményre jogosító igazolás kiadására, a kifizető által a vele munkaviszonyban álló magánszemély, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. június 28.

Munkahelyi étkeztetés adóztatása

Kérdés: Saját üzemi konyhával rendelkezünk. A dolgozók, illetve a kívülállók a megállapított térítési díjat – számla alapján – megfizetik. Természetbeni juttatásként kell-e kezelni a munkahelyi étkeztetés költségeinek azon részét, amelyet a térítési díj nem fedez? Kell-e ezt számlázni? Van-e ez után áfa?
Részlet a válaszából: […] ...étkezés értékéből legfeljebb havi 2200 forint, vagy a kizárólag fogyasztásra kész étel vásárlására feljogosító ingyenes vagy kedvezményes utalvány értékéből legfeljebb havi 1400 forint. E kedvezmény vonatkozik a munkavállaló mellett a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 3.

Vásárlói pontok

Kérdés: Nyilvánosan közzétett feltételek mellett, a vásárlók által, vásárlásaik során gyűjtött pontok (vásárlói pontok) árura történő beváltásának bizonylatolása, elszámolása, adózási következményei.
Részlet a válaszából: […] ...mint szokásos üzleti tevékenység, elismerhető a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak. Ha pedig a kedvezményezett magánszemély, akkor az engedmény a 3. számú melléklet B fejezet 2. pontja alapján üzleti (reklám)céllal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 3.
1
7
8