9 cikk rendezése:
1. cikk / 9 Civil szervezetnél a felajánlott 1%-os szja felhasználása
Kérdés: Civil szervezet részére felajánlott szja 1%-os összegének felhasználása kizárólag a kiutalás napjától – azaz a bankszámlán való rendelkezésre állás után – válik "költhetővé", vagy a teljes naptári évre elszámolható cél szerinti, illetve működési költségre? A jogszabályban erre való konkrét utalást nem találtunk, a NAV kérdésemre azt válaszolta, valóban nincs, kérjünk állásfoglalást. Vagyis kérdésünk, ha teljes évre vesszük figyelembe az elszámolásban, akkor az elfogadható vagy sem?
2. cikk / 9 Munkavállalói vásárlás ügyfélkártyával
Kérdés: Az online számla-adatszolgáltatás kiterjesztése kapcsán merült fel a következő Egy kft. bizonyos anyagokat egy áruházlánctól szerez be, a beszerzéskor a kft. kedvezményt kap, mert rendelkezik ügyfélkártyával. Előfordul, hogy a cég dolgozói is vásárolnak ennél az áruházláncnál saját célra, a számlát is saját maguk rendezik. A számlát viszont az áruházlánc – mivel a fizetéskor az ügyfélkártyát használják a dolgozók a kedvezmények elérésének érdekében – automatikusan a kft. nevére állítja ki. Erről a kft. sok esetben nem is tud, a készpénzes számlát a dolgozó kapja meg a helyszínen, rendezi az ellenértéket, és nem jelzi az ügyletet a kft. felé. A jövőben ezeknek a számláknak az adatai is továbbításra kerülnek a NAV felé. Hogyan kell kezelni ezeket az ügyleteket? Eljárhat úgy a kft., ahogyan eddig is, azaz hogy a könyvelésben egyáltalán nem veszi figyelembe ezeket a számlákat (hiszen jórészt nem is tudott a létezésükről)? Mi történik akkor, ha valaki a cég nevére vásárol valamilyen terméket vagy szolgáltatást, de a cég tudta nélkül? Mi történik akkor, ha valaki tévedésből a cég nevére kér számlát egy nem céges költségről, amelyet saját maga fizet ki?
3. cikk / 9 Szakképzési hozzájárulás összegének megállapítása
Kérdés: 2012. 01. 01-től hatályosan a szakképzési hozzájárulásról és a képzés támogatásáról a 2011. évi CLV. törvény rendelkezik. Ez a törvény számos kérdésben eltér a korábbi törvényi előírástól, és szerintem bonyolultabb is. A hatályos törvényhez kapcsolódóan a kérdésekre adott válaszokban résztémákat érintettek a Számviteli Levelekben, de magával a szakképzési hozzájárulás megállapításával részletesen nem foglalkoztak. Kérem, pótolják ezen hiányosságot!
4. cikk / 9 Saját konyhánál az étkezési hozzájárulás elszámolása
Kérdés: Hogyan kell elszámolni és könyvelni az étkezési hozzájárulást, ha a cégnél üzemi konyha van?
5. cikk / 9 Apasági szabadság díjának elszámolása
Kérdés: Az 1614. kérdésre adott válasz helytálló még? Az apasági segély összegét a program már nem teszi a bérköltségek közé. Hogyan kell elszámolni a távolléti díjat és a folyósított támogatást?
6. cikk / 9 Lakásépítési támogatás
Kérdés: A munkáltató vissza nem térítendő lakásépítési támogatást szeretne adni munkavállalójának. A tervezett támogatás összege 1 M Ft, melyet pénzintézet útján fog kifizetni. A munkavállaló az új építésű házba két gyermekével és édesanyjával költözik majd. Jelenleg a munkavállaló nevén, tulajdonában ingatlan nincsen, de vele költöző nagykorú gyermeke és édesanyja 50-50%-ban tulajdonosai annak a lakásnak, ahol laknak. Jogosult-e a munkavállaló fenti feltételek mellett a támogatásra? Ha nem, akkor a társasági adó alapját meg kell-e növelnie a munkáltatónak a támogatás összegével? Milyen egyéb adójogi konzekvenciái vannak, ha a támogatást mégis folyósítják?
7. cikk / 9 Közcélú adomány
Kérdés: Kérdésem a közhasznú alapítvány esetében az adomány értelmezésére irányul. Konkrétan az a kérdés, hogy az Szja-tv.-ben meghatározottakon túli vagyoni előnynek minősül-e az oktatásban részesítés, vagy ellenérték nélküli, kedvezményes juttatás (pl. tankönyv). További kérdés, hogy indokolt-e megkülönböztetni, ha akkreditált oktatás történik, illetve ha nem? Általában van-e jelentősége, hogy az alapítvány normatív támogatásban részesül, illetve lehet-e adomány a befizetés, ha díjat szed az alapítvány, amelynek befizetése a szolgáltatásnyújtás feltétele? Adománynak tekinthető-e a befizetés, ha nincs tandíj, csak ajánlott befizetés? A hatályos Áfa-tv. szerint mikor kell számlát adni a befizetésről?
8. cikk / 9 Munkaidő-kedvezmény elszámolása
Kérdés: Helyesen számoljuk-e el az 1992. évi XXII. tv. (Mt.) 138/A. § (1) bekezdése alapján az apát megillető 5 munkanap munkaidő-kedvezmény tartamára járó távolléti díjat? Az eddigi gyakorlat során a távolléti díjat bérköltségként számoltuk el, a 305/2002. (XII. 27.) Korm. rendelet alapján benyújtott igényünkre folyósított összeget pedig egyéb bevételként. Felvetődött az elszámolásnak az a módja is, hogy ezen távolléti díjak összege, mint költségvetési kiutalási igény kerüljön elszámolásra az egyéb követelések között, a pénzügyi teljesítéskor ezen összegek kiegyenlítése könyvelendő. Ezen elszámolás a munkáltatót terhelő költségek szempontjából áttekinthetőbb, de a járulékok elszámolása külön figyelmet kíván meg. Melyik elszámolás a helyes?
9. cikk / 9 Munkaidő-kedvezmény elszámolása
Kérdés: Helyesen számoljuk-e el a gyermeke születése esetén az apát megillető 5 munkanap munkaidő-kedvezmény tartamára járó távolléti díjat bérköltségként, a kapott, a 305/2002. Korm. rendelet alapján benyújtott igényünkre folyósított összeget pedig egyéb bevételként?
