18 cikk rendezése:
1. cikk / 18 Magánszemély elengedett kölcsöne
Kérdés: Adott egy dolgozó, akinek a munkaviszonyát közös megegyezéssel 09. 30-án meg akarják szüntetni. A dolgozónak van munkabérelőlege is és munkáltatói kölcsöne is. A munkabérelőleg hátralévő törlesztését egy összegben levonjuk most a béréből, ez nem kérdés. Viszont van még 990.000 Ft munkáltatói kölcsöne, amire 277.657 Ft a kamat. A kölcsönszerződésben az szerepel, hogy a kamatot az utolsó tőketörlesztés után kezdi fizetni. A munkáltató lemondana a kölcsönről és a kamatról is, ha a dolgozó aláírja a közös megegyezést. Jól gondolom, hogy az elengedett kölcsön a magánszemélynél a felek közötti jogviszony alapján lesz adóköteles – pl. ha munkaviszonyban áll a céggel, akkor munkabérként –, mely után az adókat és járulékot a kifizetőnek kell megállapítani, levonni, bevallani, befizetni? Illeték nem merül fel jelen esetben, de a NAV-hoz – ha meghaladja a 150 ezer forintot – be kell jelenteni. Az elengedett kamat miatt a kamatkedvezményből származó jövedelem után a magánszemélynek nincs adókötelezettsége, viszont a kifizetőnek a kamatkedvezmény 1,18-szorosa után 15 százalék szja-t és 15,5 százalék szochót kell fizetnie. Vagy mivel a kamatot is előírják a könyvelésben, az is a munkabér szerint adózik? Ha a kölcsönt a munkaviszony megszűnése után engedik el mondjuk fél évvel, akkor miként adózna? Akkor csak illeték lenne?
2. cikk / 18 K+F-költségek elhatárolása
Kérdés: Társaságunk 2021. évtől a kiva hatálya alá jelentkezett be. 2018. évben utófinanszírozásos kutatás-fejlesztési pályázatot nyert. Ennek eredményeképpen – előleg kiutalása nélkül – gépfejlesztésbe kezdtünk, melynek során 1000 E Ft értékű prototípusú gépet állítottunk elő. Aprojekt munkálatai során 2018. évben 8000 E Ft, 2019. évben 10.000 E Ft közvetlen költség merült fel, melyet a halasztott ráfordítások soron mutattunk ki a mérlegben. A projekt elszámolására végül – hosszas egyeztetést követően – a 2020. év végén került sor, amikor is a GINOP pályázat keretében a bírálók a felmerült összköltség 59,96%-át ítélték meg, és 33 000 E Ft támogatást utaltak ki társaságunknak. Számviteli politikánkban a K+ F-költségek elszámolására a költségként történő elszámolási módot választottuk. Helyesen jártunk-e el a 2018. és a 2019. évben, amikor is a közvetlen költségeket halasztott ráfordításként tartottuk nyilván? A számviteli politikában rögzítettek szükségessé teszik-e a 2018. és a 2019. évi társaságiadó-bevallás módosítását, vagy az elfogadott és kiutalt támogatás évében, 2020-ban számolhatom-e el egy összegben a felmerült költségeket? Amennyiben a 2018. és a 2019. évben felmerült költségeket a felmerülésük évében érvényesítjük, úgy a 2020. évben kiutalt támogatás összegét miként érvényesíthetjük az előző évek költségeivel szemben? A támogatás összege figyelembe vehető-e társaságiadóalap-kedvezményként?
3. cikk / 18 Megszűnik az egyszerűsített vállalkozói adó
Kérdés: 2020. január 1-jétől hatályát veszti az Eva-tv. Az e törvény hatályon kívül helyezésével az Eva-tv. hatálya alá tartozó szervezetek is megszűnnek? Hova, milyen adótörvény hatálya alá kerülnek? Milyen számviteli, adózási feladatok kapcsolódnak a jogszabályi háttér megszűnéséhez? Hogyan alakulnak ezek egy bt. esetében?
4. cikk / 18 Kisvállalati adóhoz kapcsolódó kérdések
Kérdés: a) Az a megbízási díj, amely nem éri el a minimálbér 30%-át, tekinthető-e kivaalapnak, vagy az nem tekinthető járulékalapnak?
b) Ha a kivás kft. egyszemélyi tagja máshol 36 órát meghaladó munkaviszonyban áll, és a kivás cégben nem vesz fel tagi jövedelmet, akkor a kivás kft.-ben kell kivaalapot képezni utána, vagy 0 összegű kivaelőleg is bevallható? Ekkor a kivás cég nem fizet sem kivát, sem más nyereségadót a bevételei után?
c) A kivatörvény szerinti új beruházás kizárólag gyári új termékek megvásárlásával valósulhat meg, vagy használt termékek megvásárlásával is?
d) Bérelt ingatlanon történő felújítás értelmezhető-e a kivatörvény szerinti új beruházásnak?
e) Kivás társaság akkor is választhatja-e a helyi iparűzési adó számításánál a kivaalap 120%-át mint adóalapot, ha így csak az iparűzési adó töredékét fizeti, mint a másik két számítási móddal?
b) Ha a kivás kft. egyszemélyi tagja máshol 36 órát meghaladó munkaviszonyban áll, és a kivás cégben nem vesz fel tagi jövedelmet, akkor a kivás kft.-ben kell kivaalapot képezni utána, vagy 0 összegű kivaelőleg is bevallható? Ekkor a kivás cég nem fizet sem kivát, sem más nyereségadót a bevételei után?
c) A kivatörvény szerinti új beruházás kizárólag gyári új termékek megvásárlásával valósulhat meg, vagy használt termékek megvásárlásával is?
d) Bérelt ingatlanon történő felújítás értelmezhető-e a kivatörvény szerinti új beruházásnak?
e) Kivás társaság akkor is választhatja-e a helyi iparűzési adó számításánál a kivaalap 120%-át mint adóalapot, ha így csak az iparűzési adó töredékét fizeti, mint a másik két számítási móddal?
5. cikk / 18 Támogatás vagy rendelkező nyilatkozat
Kérdés: Társaságunk 2014-ben 5490 E Ft-tal túlfizette a sport támogatását, melyet 2015-ben szerettünk volna érvényesíteni. 2015-ben viszont a decemberi feltöltésnél éltünk az új lehetőséggel, és rendelkeztünk a NAV felé 7000 E Ft átutalásáról, számítva arra, hogy érvényesítjük az előző évi túlfizetésünket. Az 1529 jelű Tao-bevallás kitöltésénél szembesültünk azzal a ténnyel, hogy a két rendszer egyszerre nem működik, tehát az 1529-es bevallásban nem érvényesíthetjük a 2014. évi túlfizetésünket? Jól értelmezzük a Tao-tv. rendelkezéseit az 1529-es bevallás kitöltésénél? Amennyiben nincs 2015-ben lehetőségünk érvényesíteni az 5490 E Ft-ot, mikor, melyik évben és milyen módon tudjuk érvényesíteni a túlfizetésünket (csak támogatási szerződéskötésre van lehetőségünk 2016. évben)?
6. cikk / 18 Kényszertörlési eljárás, a cég törlése nélkül
Kérdés: Patikát üzemeltető bt. egy elhúzódó hagyatéki eljárás miatt néhány napot késett a társasági szerződés módosításának beadásával. Fellebbezések elutasítása után 2014. május 20. napjával a cégbíróság kényszertörlésről hozott határozatot, amelyről a cég úgy értesült, hogy az online-kassza nyugtáján megjelent a "KT" felirat. A határozatot jóval később kapták meg. Ezek után a cég beadta a helyzetnek megfelelő bevallásokat, arra való hivatkozással, hogy "közfeladatokat ellátó gyógyszertárról" van szó, a cég a mai napig működik. Vásárolnak, eladnak, használják az online-kasszát, folyamatosan adják be az áfabevallásokat, dolgozókat léptetnek ki és be. A NAV reakciója csak annyi, hogy a társaságiadó-előleg bevallását nem írták elő. Ennek alapján 2014. 12. 31-i beszámoló sem lett közzétéve, társaságiadó-bevallás sem, mivel a cég kikerült a számviteli törvény hatálya alól. A cég minden lehetséges fórumon kérvényezte a kényszertörlés visszavonását, de semminemű továbblépés, tájékoztatás nem történt. A könyvelő mit tehet ilyenkor? Milyen jogszabályok alapján kell könyvelnie?
7. cikk / 18 Társasház kizárólagos használati jogának értékesítése
Kérdés: A kettős könyvvitelt vezető "A" társasház az osztatlan közös tulajdonú tetőteraszának a kizárólagos használati jogát eladja 3 millió forintért az egyik magánszemély tulajdonostársnak. A "B" társasház egy másiktól pedig visszavásárolja az egyik közös tulajdonú tárolójának a kizárólagos használati jogát. A társasházaknak nincsenek a tárgyi eszközei között osztatlan közös tulajdonú ingatlanrészek, használati jogok. Ebben az esetben, a társasházaknál a kizárólagos használati jog értékesítését és vásárlását hogyan kell könyvelni? A társasház bevételei közül az ún. külön adózó jövedelmek körébe tartozók esetében a fizetendő adó mértéke 16 százalék. A közös tulajdon tárgyát képező ingatlanrész átruházása esetén az átruházásból származó bevétel 25 százalékát kell a társasház jövedelmeként figyelembe venni, amely után a társasháznak 16 százalék személyi jövedelemadót kell fizetnie. A kizárólagos használati jog értékesítése esetén mely számítási módot kell alkalmazni az adó kiszámításához? A társasházak által adóalanyként leggyakrabban végzett, az Áfa-tv. hatálya alá tartozó, ellenérték fejében teljesített termékértékesítések, szolgáltatásnyújtások a tevékenység speciális jellegére tekintettel adómentesek. Az "A" társasház, amikor bejelentkezett az adóhatósághoz adószám igénylése miatt, a NAV felszólítása után alanyi adómentességet választott. Ha jól olvasom a NAV 2014. évi 28. számú füzetét (a társasházak alapvető szabályai), akkor a társasház e gazdasági tevékenysége mentes az adó alól, és nincs áfabevallási kötelezettsége?
8. cikk / 18 Szakképzési hozzájárulás előlegének könyvelése
Kérdés: A 2012-től hatályos törvény szerint a szakképzési hozzájárulás előlegét havonta kell bevallani, ebben kell elszámolni a szakmunkástanulók után normatívaként igénybe vehető kedvezményt is. A bevallásban így visszaigényelhető összeget vallunk be. Hogyan kell ezt könyvelni?
9. cikk / 18 Közhasznú nonprofit kft. szakképzési hozzájárulása
Kérdés: A nonprofit kft. közhasznú tevékenysége közé tartozik a rehabilitációs foglalkoztatás. Vállalkozási tevékenységként konyha üzemeltetését, illetve karbantartási tevékenységet végez, ahol rehabilitációs foglalkoztatottakat alkalmaznak. A Munkaügyi Központtól kapnak bértámogatást, ami teljes mértékben nem fedezi a bérüket. A nonprofit kft. ügyvezetője megbízási díjat kap havonta. Ebben az esetben mi lesz a szakképzési hozzájárulás alapja?
10. cikk / 18 Magánszemélynek adott kölcsön kapott kamata
Kérdés: "A" magánszemély "Z" magánszemélynek szerződés alapján egy nagyobb pénzösszeget ad kölcsön. "Z" magánszemély 1. esetben havonta, 2. esetben évente kamatot fizet "A" magánszemélynek. A kamatlábat a felek előre rögzítik. (A kamatban részesülő magánszemély semmilyen költséget nem számol el!) A magánszemélytől kapott kamat után a magánszemély hogyan adózik? Mennyi szja-t és ehót kell fizetnie? (Kell-e más járulékot fizetnie?) A fizetendő szja-t (és esetlegesen ehót) 1. és 2. esetben mikor kell bevallania és megfizetnie? Az adóhatóságnak be kell-e jelenteni a kölcsön adott pénzösszeget? Az Szja-tv. 29. §-ának (1) bekezdése szerint a kamatban részesülő magánszemély tekintheti-e a kapott kamat 78%-át adóalapnak, ha ő fizeti be maga után az ehót és az szja-t, továbbá költséget nem számol el? A fenti esetben mikor keletkezik kamatkedvezményből származó jövedelme a magánszemélynek?