Kft. átalakulása betéti társasággá

Kérdés: A kft. saját tőkéje egymillió forint, emiatt a saját tőke átrendezésével nem tudja teljesíteni a Ptk.-ban előírt azon követelményt, hogy a törzstőkét 500 ezer forintról 3 millió forintra felemeljék. A tagok nem kívánnak a törzstőke felemeléséhez hozzájárulni, de a tevékenységet a jövőben is folytatni akarják. Ez esetben viszont marad a betéti társasággá átalakulás lehetősége. Ezen átalakuláshoz milyen jogi, számviteli, adózási feladatok kapcsolódnak?
Részlet a válaszából: […] ...a céltartalék képzéséhez;– az értékcsökkenési leírás alapjának meghatározásához;– a veszteségelhatároláshozkapcsolódik.(A kedvezményezett átalakulásnak sajátos adózási szabályai vannak!)Általános forgalmi adónál az eszközök átadása-átvétele...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 24.

Nem közhasznú alapítvány beolvadása

Kérdés: A nem közhasznú alapítvány beolvad egy másik nem közhasznú alapítványba. Milyen számviteli, adózási szabályok vonatkoznak rá? A beolvadó megszűnik. Mikor, milyen bevallásokat kell benyújtania? A megszűnés kezdeményezése hogyan történik a bíróságon?
Részlet a válaszából: […] ...szemben fennálló követeléseket nem teszi lejárttá. A jogelődöt (a beolvadó alapítványt) megillető jogszabályban biztosított jogok és kedvezmények a jogutódot (a beolvasztó alapítványt) is megilletik, ha a jogszabályban biztosított jogok és kedvezmények...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 27.

Idegen váltóval kapcsolatos elszámolások

Kérdés: Számpéldával kérjük bemutatni az idegen váltóval kapcsolatos számviteli elszámolást!
Részlet a válaszából: […] ...a jogosult(a szállító) szólítja fel a fizetésre kötelezettet (a címzettet), hogy aváltóban megjelölt összeget a váltón feltüntetett kedvezményezett részérefizesse ki. Az idegen váltót a váltó kiállítójánál csak abban az esetben szabadkövetelésként kimutatni, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 28.

Bérelt ingatlanon végzett beruházás bérbeszámítással

Kérdés: A kft. magánszemély tulajdonában lévő raktár- és irodaépületet bérel, határozatlan időtartamú szerződéssel. A bérbeadó hozzájárult, hogy a bérlő kft. a meglévő épületre egy további szintet ráépítsen, de tulajdonjogot nem szerez. A bérlő a beruházás időtartama alatt és az azt követő 10 évig bérleti díjat nem fizet. Ha a bérleti szerződést a bérbeadó felmondja, megfizeti a beruházás jegybanki alapkamattal növelt, meg nem térült költségeit, ha a bérlő mondja fel, a bérbeadó nem fizet. Hogyan kell a leírtakat elszámolni? Mikor jelentkezik a bérbeadónál a vagyonnövekedés? A bérelt ingatlanon végzett beruházás értékcsökkenési leírása kompenzálhatja-e a meg nem fizetett bérleti díjat?
Részlet a válaszából: […] ...a kft. kamatot számítson fel. Amennyiben ezt nem teszi meg, az emeletráépítés miatti követelés összege alapján a magánszemélynek kamatkedvezményből származó jövedelme keletkezik, amelynek terheit a kft. viseli.A bérbeadó magánszemélynél az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 19.