6 cikk rendezése:
1. cikk / 6 Promóciós célra felhasznált termék adózása, számvitele
Kérdés: Hogyan kell adózni, illetve elszámolni a promóciós célra beszerzett termékeket?
2. cikk / 6 Barterüzlettel kapcsolatos elszámolások
Kérdés: Szeretnénk barterüzletet kötni egy rádióval. Tőlük kapunk reklámidőt, mi adunk nyereményjátékaikhoz kisorsolható szolgáltatást. A barterszerződésben jelentős mértékű akciós árak szerepelnének, mindkét fél részéről. Nekünk, mint szolgáltatást nyújtónak, illetve nyereményfelajánlónak milyen adózási kötelezettségeink merülnének fel? Adóalapként figyelembe lehet-e venni az akciós árat?
3. cikk / 6 Engedmény árban, áruban
Kérdés: Társaságunk több gyártótól vásárol árut. Üzletpolitikai célból a szállítók különféle engedményt adnak. Előfordul, hogy a szállító az árut nulla forint értékben adja, azért, hogy alacsonyabb értéken értékesítsük. Áruban adott engedmény: 1000 db beszerzés: 800 db piaci értéken, 200 db nulla áron. A szállító minden eladásról számlát állít ki, így a nulla forint értékű átadásról is, csak ebben a számlában ugyanannyi az engedmény összege, mint az áru ellenértéke. A másik esetben az áru értéke nem nulla, hanem egy forint. A szállító ez esetben is számlát állít ki, engedmény nélkül, 1 Ft-os áron. Hogyan kell ezen beszerzéseket könyvelni? Milyen értéken kell a mérlegben kimutatni a december 29-én raktárba beérkezett 0, illetve 1 Ft értékkel számlázott árukat, amelyeket csak jövőre értékesítenek? A társaság FIFO-módszerrel számolja el a készleteit.
4. cikk / 6 Termékvásárláshoz adott kupon számlázása
Kérdés: Társaságunk termékét nagykereskedőknek és saját üzletünkben magánszemélyeknek is értékesíti. A marketingtevékenység érdekében háromfajta kupon van, amelyeket a gyártott termék dobozában helyezünk el. Az 1. kupon esetében a vevő azt a következő vásárlásnál leadja, és a termék árából 5 százalék engedményt kap. A 2. kupon esetében a vevő azt a következő vásárlásnál leadja, és kap egy ajándék poharat. A 3. kupon esetében a vevő odaadja azt annak az egészségügyi dolgozónak, aki a vevő részére a terméket ajánlotta, aki a kuponon szereplő kedvezményt a saját vásárlásánál igénybe veheti. A fenti három esetet hogyan kell számlázni? Milyen áfa-, társaságiadó-, esetleg szja-, ehofizetési kötelezettség merül fel?
5. cikk / 6 Vidéki dolgozónak szállásbiztosítás
Kérdés: Budapesti telephelyű kft.-nk vásárolt egy társasházi garzonlakást. Milyen adó- és járulékterhekkel kell számolni, ha saját, főállású munkaviszonyban álló, vidéki állandó lakhelyű dolgozót szállásolunk el benne, illetve ha külső személynek bérbe adjuk? A lakhatás legalitásának, illetve a számviteli bizonylati rendnek megfelelő milyen szerződést kell kötni a vállalat részéről a kedvezményezettel? A közüzemi számlák megtérítésére, illetve elszámolására milyen módszereket lehet alkalmazni, tekintettel arra, hogy a számlák címzettje a kft.?
6. cikk / 6 Munkahelyi étkeztetés saját konyhán
Kérdés: Konyhát is üzemeltető vendéglátó-ipari kft. alkalmazottai számára természetbeni juttatásként biztosítja a munkahelyi étkezést. Az egy dolgozó által elfogyasztott étel értékét úgy határozzák meg, hogy kiszámítják az egy adag elkészítéséhez felhasznált különböző nyersanyagok értékét, és ezt számolják el személyi jellegű egyéb kifizetésként. Helyes az így kiszámított önköltségi ár? Mi lesz az áfafizetés alapja, ha a kiszámított önköltségi ár a külsősök által fizetendő menüár 40-50%-a vagy 60-70%-a?
