Kísérleti gyógyszer elszámolása

Kérdés: Gyógyszerkísérlet keretében egy cég kísérleti gyógyszert számláz a gyógyszertárnak. Ezeket a termékeket nem kell kifizetni, a számlán szerepel, hogy pénzügyi teljesítést nem igényel. Ennek fejében a vásárlóknak (a betegeknek) ingyen kell "értékesíteni" ezt a gyógyszert. A kísérleti gyógyszert daganatos betegek gyógyítására használják. A tranzakciót hogyan kell kezelni az áfában, a számvitelben, az iparűzési adóban? A betegnek adható 0 forintért 0 forintos számla? Vagy úgy, hogy eladási ár mínusz 100% engedmény? Meg kell-e jelennie árbevételként a termék árának? Nem mindegy, hogy szerepel a nyereségminimum-számításnál. Hogyan kell könyvelni a kísérleti gyógyszer beszerzését és a betegeknek történő átadását? És az áfát? A gyógyszertár eleve 0 forintos számlát szeretne kapni. Megoldható? Kinek kell az áfát a kísérleti gyógyszer után megfizetni?
Részlet a válaszából: […] ...fizet. Célszerűnek az látszik, ha a pénztárgép olyan bizonylatot állít ki, amelyen szerepel a gyógyszer ára, és negatív előjellel a kedvezmény (az árengedmény) 100 százalékos összege, és a fizetendő összeg 0 forint. [Az Áfa-tv. 71. §-ának (3) bekezdése alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 21.

Fizetési megbízás teljesülésének időpontja

Kérdés: Társaságunk a szállítói számlán szereplő fizetési határidő alapján úgy teljesíti fizetési kötelezettségét, hogy a számlákon a banki terhelés napjával lesz azonos a fizetési határidő, és a szállítók zöménél – tekintettel arra, hogy más bankban vezetik a számlájukat – a számlán szereplő fizetési határidő utáni nap lesz a jóváírás dátuma. Kérdés, hogy a fentiek miatt helyes-e az a szállítói állítás, hogy egynapos fizetési késedelemmel teljesítünk? Van erre vonatkozó jogszabály, mert a konkrét szerződés nem szabályozza ezt? Az előzőek miatt a 2010. üzleti évhez kapcsolódóan egymillió forintot meghaladó késedelmikamat-terhelő levelet kaptunk, amit vitatunk. Mi a teendőnk a zárlati munka során? Képezzünk céltartalékot, vagy másképpen járjunk el?
Részlet a válaszából: […] ...vagy e rendelet, illetve a felek eltérőrendelkezésének hiányában a fizetési megbízás azon a napon teljesül, amikor apénzösszeget a kedvezményezett fizetési számláján jóváírják.A fizetési számláról történő készpénzkifizetés és akészpénzátutalás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 7.

Tag részére nyújtott kölcsön kamata

Kérdés: Az egyszemélyes kft. tulajdonosa kölcsönszerződést kötött az általa vezetett, tulajdonolt kft.-vel. (A kft. 2006-ban nyereséges volt, a tulajdonos osztalékot nem vett ki!) Feltételek a szerződésben: - a kölcsönadó (kft.) kölcsönt ad az adósnak 24 millió Ft összegben; - a kölcsön visszafizetési határideje 2015. február 1.; - a kölcsön kamata a mindenkori jegybanki alapkamat, amely a tőkével együtt fizetendő. Hogyan kell helyesen könyvelni a kölcsönt? A kölcsön kamata évenként, vagy a visszafizetés időpontjában könyvelendő? Van-e társaságiadó- vagy azt módosító kötelezettsége az ügyletnek? Az Szja-tv. 72. §-ának (1) bekezdésében szereplő kamatkedvezmény érvényesül-e a kölcsönügylet esetén?
Részlet a válaszából: […] ...a) pontjában, illetve az Szt. 32. §-ának (1) bekezdésébenfoglaltak alapján.Az Szja-tv. 72. §-ának (1) bekezdése szerintkamatkedvezményből származó jövedelem a kifizető (az adott esetben a kft.)magánszeméllyel (a tulajdonossal) szemben fennálló követelésére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 29.

Idegen váltóval kapcsolatos elszámolások

Kérdés: Számpéldával kérjük bemutatni az idegen váltóval kapcsolatos számviteli elszámolást!
Részlet a válaszából: […] ...a jogosult(a szállító) szólítja fel a fizetésre kötelezettet (a címzettet), hogy aváltóban megjelölt összeget a váltón feltüntetett kedvezményezett részérefizesse ki. Az idegen váltót a váltó kiállítójánál csak abban az esetben szabadkövetelésként kimutatni, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 28.

Támogatások besorolása

Kérdés: Nem látjuk egyértelműnek az adott támogatások számviteli besorolását. Az Szt. 2005. 01. 01-jétől alkalmazandó szabályokhoz kapcsolódó indokolása szerint: "A törvény pontosítja és egyértelművé teszi az előírásokat a tekintetben, hogy a visszafizetési kötelezettség nélkül kapott, illetve adott támogatást, véglegesen átvett-átadott pénzeszközt mikor kell az egyéb bevételek, illetve az egyéb ráfordítások között, mikor kell a rendkívüli bevételek, illetve a rendkívüli ráfordítások között elszámolni, és ez utóbbiak esetében mikor kell azokat időbelileg elhatárolni." Mi azonban nem látunk egyértelmű helyzetet. Nem kapunk arra iránymutatást, hogy egy támogatást minek a mentén kell megítélni. Egy olyan támogatás, amelyet a vállalkozás egy közhasznú alapítványnak működése során először és utoljára ad, az a rendkívüli ráfordítások fogalmának legalább annyira megfelel, mint az egyéb ráfordítások fogalmának (az az értékesítés nettó árbevételéhez se közvetlenül, se közvetetten nem kapcsolódik). Véleményünk szerint a jogalkotó nem rendezte a kérdést, holott a kiegészítő mellékletben történő bemutatás szempontjából nem mindegy, hogy egyéb ráfordítás, illetve rendkívüli ráfordítás.
Részlet a válaszából: […] ...nem pénzben(termékben, szolgáltatásnyújtásban) adott/kapott támogatás is, sőt a kapotttámogatás megnyilvánulhat adóalap, illetve adókedvezmény formájában is. Nemcsakvállalkozások között értelmezhető az adott/kapott támogatás, a vállalkozásokkaphatnak támogatást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 20.