Unit-linked biztosítás elszámolása

Kérdés: Egyik ügyfelemet meggyőzte egy alkusz, hogy kössön unit-linked biztosítást 2 dolgozójára. Kedvezményezett a cég lenne. Ezzel kapcsolatban szeretnék kérni egy kontírozási és adózási segédletet.
Részlet a válaszából: […] ...Nem keletkezik sem a cégnek, sem a munkavállalónak adófizetési kötelezettsége: amennyiben a haláleseti és/vagy a lejárati kedvezményezett maga a cég. Ekkor azonban nem költségként, hanem követelésként kell szerepeltetni a biztosítási díjat a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 5.

Engedményezés ingyenesen

Kérdés: Az önkormányzat saját tulajdonú kft.-jének engedményezési szerződés keretein belül 33 millió forint összegű követelésállományt adott át ingyenesen (tőke, ügyleti kamat, késedelmi kamat, költség és egyéb járulék tételek). A követelés behajthatóságáért a kft. nem felel. A követelés összege abból halmozódott fel, hogy egy másik kft. írásban vállalta, hogy árkedvezményt biztosít, ha az önkormányzat a szolgáltatás ellenértékét egy összegben rendezi. Az önkormányzat teljesített, a másik kft. nem. A kft.-nek az engedményezett követeléssel közel azonos nagyságú kötelezettsége áll fenn a másik kft.-vel szemben, amelyet a kft. szeretne kompenzálni. Kell-e és hogyan szerepeltetni a kft. könyveiben az engedményezett összeget? Kell-e a kompenzáláshoz megegyezés a két fél részéről?
Részlet a válaszából: […] ...(az önkormányzattal) szemben az értékesítéskor már fennállt jogalapon keletkeztek. A másik megjegyzés éppen ehhez kapcsolódik: az árkedvezmény biztosításának vállalásából hogyan keletkezhetett követelés az önkormányzatnál? Jogszerűen, a számviteli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 15.

Lekötött bankbetét hiteltartozás fedezetére

Kérdés: A kft. a bankjánál kamatozó betétként lekötött 1 millió forint összeget 5 évre oly módon, hogy egyben az összeg erejéig kezességet vállalt dolgozója hiteltartozására. Időközben a társaság megvált dolgozójától, aki a hiteltartozását nem tudta megfizetni, így a lekötött bankbetétet a bank elvonta. Hogyan rendezendő az esemény a könyvekben? Elszámolható-e az 1 millió forint egyéb ráfordításként? A társaságiadó-alap növelése mellett kezelhető-e tartozás átvállalásaként? A magánszemély adókötelezettsége is felmerül, de a "kifizető" semmit sem tud érvényesíteni.
Részlet a válaszából: […] ...– K 3851). Ez olyan pénzkövetelés, amely után a magánszemélynek kamatot kellene fizetnie. Mivel nem fizet kamatot, a magánszemélynek kamatkedvezményből származó jövedelme van, amelynek a kft.-t terhelő része, a fennálló követelés (1 millió forint) jegybanki alapkamat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 21.

Kamatmentes kölcsön

Kérdés: A kft. egyszeri nagy összegű kamatmentes kölcsönt adott egy másik kft.-nek, ingatlanfedezet mellett, telekkönyvi bejegyzéssel. A kölcsönszerződést közjegyző hitelesítette. Van-e adóvonzata? És mi a helyzet akkor, ha a kft. magánszemélynek ad kölcsönt kamatmentesen?
Részlet a válaszából: […] ...módosítani kell.Ha a kft. magánszemélynek ad kamatmentesen kölcsönt, akkor amagánszemélynek az Szja-tv. 72. §-a alapján kamatkedvezményből származójövedelme lesz. Kamatmentes kölcsön esetében a kamatkedvezményből származójövedelem a magánszeméllyel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 14.

Utólag adott/kapott engedmény mértéke

Kérdés: A 2010. 07. 14-én megjelent APEH adózási információk között "Késedelmi kamatot meghaladó mértékű engedmény megítélése a társasági adóban 2010-től" állásfoglalás szerint mind a skontónál, mind az utólag kapott engedménynél hasonló módon kell eljárni, ha a kapott kedvezmény meghaladja a késedelmi kamat mértékét. Társaságunknál mindkét típusú engedmény előfordul, és mindkét esetben előfordul az is, hogy a késedelmi kamatnál nagyobb engedményt kapunk. Társaságunk ad is ilyen engedményeket. Az APEH-közleményben leírtak nem teljesen érthetők számomra. Hogyan is kell 2010. január 1-jétől kezelni a számvitelben és különösen a társasági adónál az engedményeket?
Részlet a válaszából: […] A hivatkozott közlemény valóban zavart kelthet az olvasóbanmind a számviteli elszámolás során, mind a társasági adó alapjánál, mivel azutólag adott/kapott engedmények vonatkozásában ellentétes a számviteli törvénytételes előírásával.Az Szt. 84. §-a (7) bekezdésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 27.

Tagnak adott kölcsön elengedése

Kérdés: Társaságunk saját tagjának adott kölcsönt, amit ő nem fizetett vissza. Milyen járulékok, adók terhelik a társaságot és a tagot?
Részlet a válaszából: […] ...Az adottkölcsön miatti követelés esetében természetesen vizsgálni kell azt is, hogy nemkeletkezett-e az Szja-tv. 72. §-a szerint kamatkedvezményből származójövedelem. Ha igen, akkor azt 54 százalék személyi jövedelemadó és 27 százalékegészségügyi hozzájárulás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 2.

Áfa alapja skontó esetén

Kérdés: Társaságunk – bizonyos beruházási szállítóival kötött szerződés alapján – az egyes beruházások tekintetében a kapott számlák ellenértékéből skontó levonására jogosult, amennyiben a számla összegét egy bizonyos határidőn belül kiegyenlíti. Értelmezésünk szerint a skontót az ellenérték előrehozott megtérítésére tekintettel adják, így nem módosítja a termékértékesítés, a szolgáltatásnyújtás áfaalapját. A skontóval történő engedmény adása esetén a számlázott érték nem változik, így nem kell a skontó értékével a beruházás értékét módosítani. Helyesen értelmezi társaságunk a jogszabály idevonatkozó részeit? Mi dönti el, hogy a skontó esetében kell-e az áfaalapot csökkenteni?
Részlet a válaszából: […] ...ki,továbbá rögzítették azt, hogy (például) 5 napon belüli fizetés (az ellenértékelő­­rehozott, 5 napon belüli megfizetése) esetén a kedvezmény mértéke aszámlázott ellenérték 3 százaléka, akkor ez "belefér" az Szt. által meghatározottkésedelmi kamattal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 5.

Magánszemély tulajdonosnak adott kölcsön elengedése

Kérdés: A kft. – megfelelve a pénzkezelési szabályzatban maximált 500 E Ft-os átlagpénzkészlet betartásának – az e fölötti pénzkészletét kölcsön­adta a magánszemély tulajdonos részére. Ez után a kölcsön után a mindenkori jegybanki alapkamat + 5% mértékű kamatot fizettet. (A mérlegfordulónaphoz kapcsolódóan a kamatot időbeli elhatárolással elszámolja és adózza.) Ezen kölcsön elengedése 2010-ben milyen adófizetési kötelezettséget jelent a kft. és a magánszemély esetében? A magánszemélynél ajándékozásiilleték-fizetési kötelezettséget jelent?
Részlet a válaszából: […] ...szerint a kft. az Szja-tv. 72. §-ának(1) bekezdésében meghatározott követelményt teljesítette ahhoz, hogy ne kelljena kft.-nek a kamatkedvezményből származó jövedelem után 54 százalékos adótfizetnie. A mérlegfordulónaphoz kapcsolódóan csak akkor lehet a kft...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 15.