15 cikk rendezése:
1. cikk / 15 Borászati termék reprezentációs célra
Kérdés: 2023. 11. 16-tól mentes az adó alól a közvetlenül a szőlészetről és borászatról szóló 2000. évi CLXIII. törvény (Btv.) 9. §-ának (1) bekezdése szerinti forgalomba hozatalt kezdeményező borászatiüzem-engedélyestől palackozott kiszerelésben vásárolt, oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel, vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott, a Btv. 1. §-ának 3. pontja szerinti borászati termék reprezentációs és nem reprezentációs célú vendéglátás keretében, továbbá üzleti ajándékként vagy csekély értékű ajándékként történő juttatása. Hogyan kell bizonyítani, hogy a vásárolt borok a fentieknek megfelelnek, ha bortermeléssel foglalkozótól vásárol egy cég palackozott magyar bort? A borok átadásához vásárolt dísztasakok is az üzleti ajándék részei, ezen összegre is vonatkozik az adómentesség? Az üzleti ajándékról milyen nyilvántartást kell vezetni?
2. cikk / 15 Igénybe vett szolgáltatások részletezése
Kérdés: Külföldi EU-s partnerünk szervizszolgáltatást végez részünkre. A számlában részletesen felsorolva, külön-külön részletezve a partnernél felmerült költségek: repülőjegy, taxi, parkolás, autóbérlés, étel-ital. A számlát egy összegben könyvelem, mint igénybe vett szolgáltatást, és megállapítom a fizetendő áfát, ami egyben levonható is. Vagy az egyes sorokat külön-külön kell minősíteni, így pl. az étel-ital áfáját felszámítom, de nem vonom le? Az étel-italnál, mint egyes meghatározott juttatás után, szja- és szochofizetés is felmerül?
3. cikk / 15 Ajándékozások adókötelezettsége
Kérdés: Év végével a cégünk díjazni szokta a dolgozóit különböző kategóriákban. Pl. az év legjobb dolgozója, vezetője stb. Ehhez kapcsolódóan a díjazottak kapnak egy gravírozott emlékplakettet is. Van olyan plakett, ami 10 000 Ft-ba került, de van olyan is, ami 30 000 Ft-ba. Milyen járulék és adóteher terheli a céget ezekben az esetekben?
4. cikk / 15 Vevőtalálkozó költségeinek elszámolása
Kérdés: A nagykereskedő cég a vevő vállalkozásainak képviselőit vevőtalálkozóra hívja meg. A vevőtalálkozón a résztvevők részére ételt, italt szolgálnak fel, vendégművészek lépnek fel, szakmai előadásokat tartanak. A vevőtalálkozón nagyobb értékű eszközöket – tévé, okostelefon, műszaki cikkek, italcsomagok – adnak át sorsolás keretében. Hogyan kell ezeket elszámolni? Az áfa levonható? Milyen személyijövedelemadó-, illetve társaságiadó-vonzata van?
5. cikk / 15 Nevezési díj adózása
Kérdés: A társaság munkavállalói nyilvános futóversenyen vettek részt csapatban és egyéniben. A csapat tagjai a társaság reklámpólójában futottak, hirdetve a társaságot. A társaság részére kiállított számlában a nevezési díj elszámolható-e a reprezentáció szabályai szerint, vagy a részt vevő munkavállalók összevonandó jövedelmeként egyéb juttatásként szükséges elszámolni?
6. cikk / 15 Személyi jellegű egyéb kifizetések
Kérdés: A személyi jellegű egyéb kifizetéseket az Szt. 3. §-a (7) bekezdésének 3. pontja tartalmazza. Az Szja-tv. 1. számú melléklete hosszan részletezi a személyijövedelemadó-mentes bevételeket (amelyek jellemzően magánszemélyek bevételei, azaz személyi jellegű egyéb kifizetésnek minősülnek, de nem így nevesítettek), az Szja-tv. 70. §-a egyes meghatározott juttatásokról, a 71. §-a a béren kívüli juttatásokról, mint adóköteles jövedelmekről rendelkezik. A KSH munkaügyi statisztikája, ami a kereseten kívüli jövedelem egyes elemeit egyéb munkajövedelemként, szociális költségként, egyéb munkaerőköltségként határozza meg. A probléma az, hogy a három helyen történő szabályozás csak részben fedi le egymást, nehezen (vagy egyáltalán nem) feleltethetők meg egymásnak, esetenként nem is azonosíthatók. A kérdés az, hogy a többirányú követelményeknek a számvitel hogyan tud megfelelni?
7. cikk / 15 Változások a juttatások adóztatásában
Kérdés: A 2018. évi XLI. törvény 2019. január 1-jétől jelentősen korlátozza a béren kívüli juttatásokat is, az egyes meghatározott juttatásokat is. A jogszabály előkészítői részéről a sajtóban elhangzottak szerint a megszűnt juttatásokat bér formájában indokolt a munkavállalók részére biztosítani. Az Önök véleménye szerint hogyan történhet ez? Cégünk 2018-ban a munkavállalóinak béren kívüli juttatásként havi 8 ezer forint pénzösszeget juttatott a napközbeni étkezés támogatására. Ezenkívül fizette a munkavállalók helyi utazására szolgáló bérletet, a munkáltató nevére szóló számla alapján, havi 10.000 forint összegben, amelyet egyes meghatározott juttatásként számolt el. 2019-ben ezeket sem béren kívüli juttatásként, sem az egyes meghatározott juttatások között nem lehet elszámolni. Milyen módon számolhatjuk el ezeket a juttatásokat jövőre, ha cégünk munkavállalóink részére 2019-ben is biztosítani kívánja?
8. cikk / 15 Hétvégi pihenés
Kérdés: Egy társaság a dolgozóit – házastársaikkal együtt – wellnesshétvégére vinné. A számla a szállást és a félpanziót tartalmazná. Milyen adóvonzata lenne fentieknek, és az hogyan könyvelendő?
9. cikk / 15 Reprezentáció alapítványnál
Kérdés: Az alapítvány milyen mértékben számolhat el reprezentációt adómentesen az alapítványnál végzett társadalmi munka után? Van-e bármilyen adófizetési kötelezettsége?
10. cikk / 15 Reprezentáció a költségvetési szervnél
Kérdés: Iskolánk pályázatai és szakmai programjai során külföldi pedagógusokat és tanulókat, valamint az iskolánk programjaiban részt vevő pedagógusokat, alkalmazottakat és tanulókat látnak vendégül, amelyben étel- és italfogyasztás is szerepel a programok zárásaként (pogácsa, üdítő, kávé, esetleges hidegtál, szendvics). A szakmai programok részeként a pályázati programok mellett különböző nevezésekhez kapcsolódó versenyek valósulnak meg. Mivel a 2012-es évtől megszűnt a költségvetési szervek reprezentációjára vonatkozó részleges adómentesség, szeretném megtudni, hogy a szakmai programokon a programban részt vevők által elfogyasztott étel-ital után keletkezik-e fizetési kötelezettsége az intézménynek, és ha igen, ki után és milyen mértékben?
