Igénybe vett szolgáltatások részletezése

Kérdés: Külföldi EU-s partnerünk szervizszolgáltatást végez részünkre. A számlában részletesen felsorolva, külön-külön részletezve a partnernél felmerült költségek: repülőjegy, taxi, parkolás, autóbérlés, étel-ital. A számlát egy összegben könyvelem, mint igénybe vett szolgáltatást, és megállapítom a fizetendő áfát, ami egyben levonható is. Vagy az egyes sorokat külön-külön kell minősíteni, így pl. az étel-ital áfáját felszámítom, de nem vonom le? Az étel-italnál, mint egyes meghatározott juttatás után, szja- és szochofizetés is felmerül?
Részlet a válaszából: […] ...történhet– hivatali, üzleti utaláshoz kapcsolódóan;– reprezentáció és üzletiajándék-juttatás keretében;– ingyenes vagy kedvezményes rendezvényen.A kérdés szerinti esetben az első kettő feltételezhető. Így az Szja-tv. 70. §-a (1) bekezdésének a) pontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 23.

K+F-költségek elhatárolása

Kérdés: Társaságunk 2021. évtől a kiva hatálya alá jelentkezett be. 2018. évben utófinanszírozásos kutatás-fejlesztési pályázatot nyert. Ennek eredményeképpen – előleg kiutalása nélkül – gépfejlesztésbe kezdtünk, melynek során 1000 E Ft értékű prototípusú gépet állítottunk elő. Aprojekt munkálatai során 2018. évben 8000 E Ft, 2019. évben 10.000 E Ft közvetlen költség merült fel, melyet a halasztott ráfordítások soron mutattunk ki a mérlegben. A projekt elszámolására végül – hosszas egyeztetést követően – a 2020. év végén került sor, amikor is a GINOP pályázat keretében a bírálók a felmerült összköltség 59,96%-át ítélték meg, és 33 000 E Ft támogatást utaltak ki társaságunknak. Számviteli politikánkban a K+ F-költségek elszámolására a költségként történő elszámolási módot választottuk. Helyesen jártunk-e el a 2018. és a 2019. évben, amikor is a közvetlen költségeket halasztott ráfordításként tartottuk nyilván? A számviteli politikában rögzítettek szükségessé teszik-e a 2018. és a 2019. évi társaságiadó-bevallás módosítását, vagy az elfogadott és kiutalt támogatás évében, 2020-ban számolhatom-e el egy összegben a felmerült költségeket? Amennyiben a 2018. és a 2019. évben felmerült költségeket a felmerülésük évében érvényesítjük, úgy a 2020. évben kiutalt támogatás összegét miként érvényesíthetjük az előző évek költségeivel szemben? A támogatás összege figyelembe vehető-e társaságiadóalap-kedvezményként?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. előírása nem teszi lehetővé a felmerült K+F-költségek elhatárolását. Lehetőség az lett volna az Szt. 24. § (5) bekezdése alapján, hogy a kísérleti fejlesztés aktivált értékeként mutatják ki a megkezdett, de az üzleti év mérlegfordulónapjáig be nem fejezett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 25.

Adóalap külföldi telephely esetén

Kérdés: Egy magyar társaság 2018-ban Németországban fióktelepet nyitott, német adószámmal rendelkezik. A magyar könyvelésben a német fióktelep gazdasági eseményei elkülönítetten szerepelnek. Kérem, szíveskedjenek bemutatni, hogy pontosan hogyan kell számítani a magyar társasági adót (a magyar adókedvezmények igénybevételének esetleges korlátját a német adó miatt), hogyan kell kimutatni az 1929-es társaságiadó-bevallásban (5. sor/12 sor?), illetve hogyan kell könyvelni az alábbi adatok figyelembevétele mellett. Az összesen adatok a magyar és a német adatokat mutatják, a második oszlop csak a német adatokat.
Összesen – ebből német
bevétel 1200 500
költség 700 350
adózás előtti eredmény 500 150
adóalap-korrekció - 200 0
adóalap 300 150
számított adó 9%/30% 27 45
adókedvezmény 13 0
fizetendő adó 14 45
A német könyvelő a 2019-es bevallást 2020-ban fogja benyújtani, és az adó is 2020-ban lesz befizetve. A német adó magyar rendszerben való figyelembevételét befolyásolja-e annak bevallási vagy befizetési ideje? Mi a teendő, ha az adóbevallás és a -befizetés csak 2020 júliusában következik be? (A 2018-as év bevallása 2019 novemberében lett benyújtva.)
Részlet a válaszából: […] ...előtti eredmény 500 150Adózás előtti eredmény módosítása -200* 0Adóalap 300 150Telephely-jövedelem -150Belföldi adóalap 150Adó 13,5Adókedvezmény maximuma (13,5 x 0,70)** 9,45Fizetendő adó 4,05* Ha a módosító tételekben lenne olyan, amely kizárólag a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 13.

Épületen belül iroda és lakás

Kérdés: A vállalkozó székhelyet épít a tulajdonában lévő építési telken. A kétszintes épületben irodák és kiszolgálóhelyiségek, továbbá egy lakás lesz. A hasznos alapterület összesen: 336,12 m2 (ebből a lakás: 48,42 m2). A lakás a vidéki lakhelyű munkavállalók elszállásolására szolgál. Az ingatlan-nyilvántartásba "Iroda és lakóépület" kerül bejegyzésre. A telekingatlanon végzett bozótirtás, tereprendezés, törmelék, sitt elszállítása a telek értékét növeli? A beruházás számláinak áfatartalma teljes egészében levonható? Vagy a lakás miatt arányosítani kell? A beruházással kapcsolatosan a vállalkozás milyen adóalap-csökkentésre, illetve adókedvezmény igénybevételére jogosult? A cégnek két belföldi magánszemély és egy külföldi cég a tulajdonosa, a foglalkoztatottak száma 10 fő alatt van. A 2015. évi nettó árbevétele, mérlegfőösszege kétmillió euró alatt volt 2015-ben, és így lesz 2016-ban is.
Részlet a válaszából: […] ...szó például arról, hogy a beruházás finanszírozásához hitelt igénybe vesznek-e vagy sem. (Úgy látjuk, legfeljebb ilyen címen lehet adókedvezményt igénybe venni!) Általánosságban szeretnénk megjegyezni, a Számviteli Levelek szerkesztői, válaszadói elsősorban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 26.

Munkavállalói részvények jutalomként

Kérdés: Ha egy nyrt. munkavállalói részvényesi program keretében juttat a munkavállalóinak részvényben kifejezett jutalmat, akkor annak mikor és milyen adói vannak a munkavállalók, illetve a munkáltató oldaláról? A részvényeket a munkavállalók által választott banknál vezetett számlára transzferálják át. Ha nem munkavállaló magánszemélynek is juttat részvényt, akkor milyen adókkal kell kalkulálni?
Részlet a válaszából: […] ...jegyzési vagy más hasonló jogot szerez, és e jog gyakorlására csak a jog alapításának évét követő második év letelte után jogosult.A kedvezményes szabályozás abban az esetben érvényesül, ha a magánszemély által az adóévben letétbe helyezett összes értékpapírnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 9.

Külföldről származó osztalék 10%-os adója

Kérdés: Magyar magánszemély 1999-től 100%-os tulajdonosa egy Cipruson bejegyzett gazdasági társaságnak. A társaság az eltelt időszak alatt jelentős nyereséget halmozott fel. A ciprusi társaság a felhalmozott (elszámolt) eredményét osztalékként – a magánszemély bankszámlájára történő átutalással – 2008. évben és 2009. évben kifizette. A bevallásban 25% adókulcs alkalmazásával lett az adó bevallva és megfizetve. Van-e lehetőség önrevízió keretében utólagosan alkalmazni a 10%-os adómértéket? Milyen feltételei vannak a 10%-os adókulcs alkalmazásának?
Részlet a válaszából: […] ...azonban attól függ, hogy a jövedelmet a magánszemély mikor szereztemeg. Ha a jövedelmet 2008-ban szerezte a magánszemély, akkor a kedvezményesadómértéket az alacsony adókulcsú államból származó osztalékra lehetettalkalmazni. Ciprus nem minősült ilyen államnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 21.

Osztrák cég magyar munkavállalója

Kérdés: Magyar magánszemély osztrák cégnél munkaviszony keretében ügynöki munkát vállal. Ideje nagy részét Magyarországon fogja tölteni, de más EU-s országba is gyakran fog utazni. Ezen munkaviszonyból származó keresete melyik országban fog adózni, ha Magyarországon, akkor technikailag hogyan kell intézni? Társadalombiztosítása tekintetében hol lesz biztosított, ha Magyarországon, akkor milyen gyakorisággal, hova, milyen összegű nyugdíj-, egészségbiztosítási járulékot kell fizetni? Amennyiben Ausztriában tartózkodik, akkor a magyar EU-s kártya szükséges?
Részlet a válaszából: […] ...a másik államban, ésb) a térítést nem a munkaadónak a másik államban levőtelephelye vagy állandó berendezése viseli ésc) a kedvezményezett a másik államban a vonatkozó adózásiévben összesen nem tartózkodik hosszabb ideig, mint 183 nap.A kérdésben foglaltak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 3.

Irodalmi díj alapítása

Kérdés: Nonprofit szervezet (egyesület, alapítvány) irodalmi díjat alapítana, s ezzel együtt – adott összeget – juttatna magánszemélyeknek. Milyen dokumentumok szükségesek a díj alapításához, valamint annak adómentes juttatásként való kezeléséhez? Ha ösztöndíjat is szeretne nyújtani a szervezet, mit kell tartalmaznia az erről szóló megállapodásnak, különös tekintettel az adómentességi feltételekre?
Részlet a válaszából: […] ...nem folytatvállalkozási tevékenységet, és az alapítók, adományozók, csatlakozók azadományaik után semmiféle adóval kapcsolatos kedvezményi lehetőséggel neméltek.Ha a juttatás címzettje az alapító, az adományozó, atámogató vagy a szervezettel, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 5.

Kedvezmények K+F tevékenység költségei alapján

Kérdés: Magyarországon bejegyzett kft. rendelkezik az USA-ban egy itthon is bejelentett telephellyel, ahol kutatás-fejlesztési tevékenységet végeztet egy kapcsolt vállalkozással. Az amerikai cég számláz ide a magyar cégnek "táplálékkiegészítők analitikus vizsgálatai" címén, illetve különféle vásárolt anyagok költségeit, bérleti díjakat, mint kutatási tevékenység közvetlen költségeit. Ezeket a Ft-ra átszámított számlákat, és az amerikai tulajdonos Magyarországon kifizetett jövedelmének, járulékainak 10%-át "K+F" tevékenység címén társasági és kiegészítő adó számításakor csökkentő tételként kezelik. Kérdésem, hogy jogosan teszik-e, illetve milyen egyéb feltételeknek kell megfelelniük a kedvezmény igénybevételéhez?
Részlet a válaszából: […] ...Tao-tv. és a Kjtv. a K+F tevékenységhez kapcsolódva akövetkező kedvezményekről rendelkezik:A Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének t) pontja és (18)bekezdése alapján csökkenthető az adózás előtti eredmény a kapott támogatássalcsökkentett K+F közvetlen költséggel,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 8.

Kis- és középvállalkozások adóalap-kedvezménye

Kérdés: A 2007. adóév utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősülő cég zárt végű pénzügyi lízing finanszírozással vásárolt 2007. év nyarán egy új gépet. Azt 2007 nyarán üzembe is helyezte. Kérdés, hogy igénybe vehető-e a 2007. évi társasági adó megállapításánál a beruházás alapján járó adóalap-kedvezvény? Egy másik cég importból beszerzett szintén egy új gépet 2007. év őszén. A külföldi eladó által számlázott összeget átszámlázta a lízingcégnek kiegyenlítés céljából. A lízingcég zárt végű pénzügyi lízing szerződést kötött a céggel, a finanszírozás érdekében. A gép üzembe helyezése 2007. decemberben megtörtént. Kérdésem: ez esetben is igénybe vehető-e a 2007. évi társasági adó megállapításánál a beruházás alapján járó adóalap-kedvezmény?
Részlet a válaszából: […] a) Az adózás előtti eredmény csökkentésére a Tao-tv. 7. §-a(1) bekezdésének zs) pontjában és (11)–(12) bekezdésében előírt feltételek megléteesetén a pénzügyi lízingszerződés alapján beszerző társaság – feltéve hogy alízingbe adó azt nem helyezte üzembe –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 25.
1
2
3