8 cikk rendezése:
1. cikk / 8 Árukészlet selejtezése a tevékenység részbeni megszüntetésekor
Kérdés: A cég kereskedelmi tevékenységét a vevői igényekhez igazítja. Ennek során az érintett árukészletet részben értékesíti, az elfekvő készletelemeket pedig selejtezi. Ez utóbbi készletnél nem valószínű, hogy lesz értékesíthető hulladék. Elfogadható-e, hogy selejtezésnél hulladék nem képződik? A selejtezés társaságiadó-alapot módosító tétel?
2. cikk / 8 Vásárolt készletek nyilvántartása
Kérdés: Szakmai körökben vita tárgyát képezi, hogy a készletek nyilvántartási ára és az év végi készletértékelési ár miként határozható meg helyesen, egy vállalkozáson belül, a számviteli politikában, az értékelési szabályzatban. Egyes vélemények szerint egy-egy készletcsoportnál azonos módon kell eljárni. Az Szt. nem ad arra lehetőséget, hogy a kereskedelmi áruknál másként értékeljék a nagykereskedelmi készleteket, mint a kiskereskedelmi árukat. Azokat vagy a FIFO-módszerrel, vagy mérlegelt átlagáron, vagy elszámolóáron kell értékelni. Más vélemény szerint ez a számviteli törvényből nem következik. Ha egy vállalkozás nagykereskedelmi raktárt működtet, és ott a nyilvántartás vezetése folyamatosan mennyiségben és értékben történik, lehetséges a mérlegelt átlagár. Ugyanakkor, ha ez a vállalkozás kiskereskedelmi boltot is működtet, és ott nem vezet folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartást, ott – csak az év végi értékelésnél – a FIFO-elv szerint határozza meg a készletértéket. Ezt abban az esetben is megteheti, ha a nagykereskedelmi raktár is ad át kiskereskedelmi egységének eladásra árut, az egyébként nagykereskedelmi célra beszerzett áruból. Melyik a járható megoldás?
3. cikk / 8 Árrésszámítás
Kérdés: A kereskedelmi egységek árrésszámításának módszereit szeretném tudni. Mi a választási lehetőség, ha a IV. negyedévben leltározunk a boltokban, és a leltár alapján a megállapított árrés tömege és százaléka rendelkezésünkre áll? Hogyan járunk el helyesen, ha cikkelemes nyilvántartást vezetünk fogyasztási és beszerzési áron? Egyáltalán a számviteli politikában mikor kell ebben a témában dönteni?
4. cikk / 8 Gépjármű-kereskedelemben a járművek készletre vétele
Kérdés: Cégünk használt és új gépjárművek kereskedelmével foglalkozik. A gépjárműveket a beszerzéskor nem vesszük készletre, hanem azonnal elszámoljuk az eladott áruk beszerzési értékeként, mivel legtöbbször 1-2 héten belül sor kerül azok eladására. Azokat a gépjárműveket, amelyeket 30 napon belül nem adunk el, készletre vesszük, csakúgy, mint az év végén meglévőket is. Helyesen járunk-e el?
5. cikk / 8 Saját termelésű készlet a saját boltban
Kérdés: Az új Szt. 78. §-a szerint nem szabad az eladott áruk beszerzési értékében kimutatni a saját kereskedelmi egységbe kiszállított, saját termelésű készletek értékét. Hogyan számoljuk el a saját pékségünk által termelt termékek kiskereskedelmi egységeinkbe kiszállított értékét, hiszen ott más termékeket is értékesítenek? Az egységek elszámoltatása az általuk átvett áruk értékével történik, amelybe a saját termelésű áru is beletartozik.
6. cikk / 8 Étel-, italautomaták elszámolása
Kérdés: Nem kereskedelmi egységben működtetett étel-, italautomata árbevétele hogyan számolható el, ha a gépben nincs memóriaegység? Milyen bizonylatot kell kiállítani a könyveléshez, illetve az áfaelszámoláshoz? Milyen kulccsal kell az értékesítésre jutó áfát számolni?
7. cikk / 8 Kereskedelmi áruk nyilvántartása, könyvelése
Kérdés: Az árukat a beszerzéskor az elábéra könyveljük, és év végén egyszer leltározunk. Ez nagy összegek, mennyiségek esetén is lehetséges-e, szabályos-e? Kötelezhetnek-e a havi feladásra? Mi tartozik az áru kategóriába?
8. cikk / 8 Saját termelésű készlet a saját boltban
Kérdés: A saját boltban kizárólag saját előállítású terméket árusítanak. Hogyan, milyen értéken kell azt kimutatni? És mi a teendő, ha az 2000. december 31-én már az árukészletben szerepelt?