Közreműködés munkaviszonyban

Kérdés: Katás bt. bevételi nyilvántartást vezet, és áfás státuszt választott. A beltag katás, a kültag 2021-től nem katás, munkaviszonyban végzi a közreműködését. Tulajdoni hányaduk 80-20 százalék. Kit illet, és milyen jövedelemnek kell tekinteni 2021-től a katás bt.-ben képződött kifizethető összeget? Lehetséges, hogy a képződött összeget csak a katás magánszemély jövedelmeként értelmezzük teljes egészében, további adókötelezettség nélkül?
Részlet a válaszából: […] ...szolgáltatást.A számvitelről szóló törvény hatálya nem terjed ki a katás betéti társaságra, ha azonban a kataalany betéti társaság a kettős könyvvitel szabályai szerint mégis elkészíti a beszámolóját, akkor megállapíthatja a nyereségét és az eredménytartalékát is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 11.

Horvát cég magyarországi ingatlanát bérbeadja

Kérdés: Van egy külföldi (horvát) társaság. Alapító tagjai az alapításkor magyar természetes személyek, azóta külföldön élnek. Állampolgárságuk megmaradt, de magyar adóazonosító jellel és lakcímmel nem rendelkeznek. Az egyik alapító tag a cég ügyvezetője. Az alapításkor a tulajdonukban lévő ingatlanokat mint alapító tőkét apportként bevitték a horvát kft.-be. Ezeket az ingatlanokat Magyarországon bérbeadják. A társaság Magyarországon bejelentkezett a Tao-tv. és az Áfa-tv. hatálya alá, cégbejegyzést nem kértek (nem fióktelep), ingatlan-bérbeadásra adószámot kértek. Magyarországon magyarországi adóazonosító jellel rendelkező cégképviselő nincs, a cég horvát ügyvezetője látja el a magyarországi teendőket is. A cég Magyarországon bankszámlával nem rendelkezik, csak Horvátországban. Ebből adódik, hogy utalásos számláikat, valamint adóbefizetéseiket, amelyek Magyarországon keletkeznek, a horvát bankszámláról teljesítik. Magyarországon többnyire, eltekintve néhány kivételtől, készpénzforgalom valósul meg. A bérleti díjakból befolyt bevételből fizetik ki a közüzemi számlákat és apróbb beszerzéseket. Ezeket árbevételként, illetve költségként könyveljük. Ami nem egészen tisztázott számomra, hogy a magyarországi ingatlanok után felmerült értékcsökkenés kit illet költségelszámolás szempontjából. Nem tudom eldönteni továbbá, hogy az ingatlanok után felmerült építményadót melyik országban kell elszámolni költségként. Horvátországban a cég igazából nem végez tevékenységet, bevétele Magyarországon keletkezik a bérbeadásból. Nem tisztázott számomra, hogyan tudom a kötelezettségek közül kivezetni azokat az adótartozásként kimutatott tételeket, amiket a horvát bankszámláról utaltak át. Kérem állásfoglalásukat az alábbiakban is: Mivel ez a cég cégbíróságon nincs bejegyezve, kell e cégkaput nyitni? Véleményem szerint nem, mert a rendelet a cégkapu nyitását cégbíróságon bejegyzett társaságokra írja elő kötelezően.
Részlet a válaszából: […] ...A jövedelmet a Tao-tv. 14. §-a szerint kell megállapítani. Ehhez a telephelynek az Art. 44. § (3) bekezdése szerint az Szt. kettős könyvvitelt vezető vállalkozókra vonatkozó szabályainak megfelelő alkalmazásával kell nyilvántartást vezetni. Ennek során...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 25.

Egyéni cég alapítása

Kérdés: Egyéni vállalkozó egyéni céget alapít. Minden eszközét továbbviszi, ami gyakorlatilag tárgyi eszköz és pénzeszköz. Nyitómérlegében tárgyi eszköz, pénzeszköz és saját tőke szerepel. Ilyen esetben keletkezik-e bármilyen adófizetési kötelezettsége, illetve milyen záróbevallásokat kell beadnia? A tárgyi eszközök nettó értéke lesz az egyéni cégben a bruttó érték?
Részlet a válaszából: […] ...hozzájárulás, továbbá a tárgyi eszközök alapító által elfogadott értéke (jellemzően nettó értéke) együttes összegét, amelyet a kettős könyvvitel szabályai szerint kell rögzíteni: alapításkor T 12-16, 384 – K 332, majd a cégbírósági bejegyzés időpontjával:...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 10.

Társasház kizárólagos használati jogának értékesítése

Kérdés: A kettős könyvvitelt vezető "A" társasház az osztatlan közös tulajdonú tetőteraszának a kizárólagos használati jogát eladja 3 millió forintért az egyik magánszemély tulajdonostársnak. A "B" társasház egy másiktól pedig visszavásárolja az egyik közös tulajdonú tárolójának a kizárólagos használati jogát. A társasházaknak nincsenek a tárgyi eszközei között osztatlan közös tulajdonú ingatlanrészek, használati jogok. Ebben az esetben, a társasházaknál a kizárólagos használati jog értékesítését és vásárlását hogyan kell könyvelni? A társasház bevételei közül az ún. külön adózó jövedelmek körébe tartozók esetében a fizetendő adó mértéke 16 százalék. A közös tulajdon tárgyát képező ingatlanrész átruházása esetén az átruházásból származó bevétel 25 százalékát kell a társasház jövedelmeként figyelembe venni, amely után a társasháznak 16 százalék személyi jövedelemadót kell fizetnie. A kizárólagos használati jog értékesítése esetén mely számítási módot kell alkalmazni az adó kiszámításához? A társasházak által adóalanyként leggyakrabban végzett, az Áfa-tv. hatálya alá tartozó, ellenérték fejében teljesített termékértékesítések, szolgáltatásnyújtások a tevékenység speciális jellegére tekintettel adómentesek. Az "A" társasház, amikor bejelentkezett az adóhatósághoz adószám igénylése miatt, a NAV felszólítása után alanyi adómentességet választott. Ha jól olvasom a NAV 2014. évi 28. számú füzetét (a társasházak alapvető szabályai), akkor a társasház e gazdasági tevékenysége mentes az adó alól, és nincs áfabevallási kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] A társasház is a számviteli törvény hatálya alá tartozik, amiből az következik, hogy ha az osztatlan közös tulajdonú tetőteraszának a kizárólagos használati jogát értékesíti, annak ellenértékét árbevételként kell elszámolnia, függetlenül attól, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 26.

Katából, evából való visszatérés

Kérdés: A Katv., az Eva-tv. hatálya alá tartozó, bevételi nyilvántartást vezető bt. végelszámolását határozták el a tulajdonosok. A végelszámolás során hogyan kell elkészíteni a végelszámolási mérleget, a vagyonfelosztási javaslatot stb.?
Részlet a válaszából: […] ...nem terheli!).A számviteli törvény hatálya alá történő visszatérés (végelszámolás esetén is) azt is jelenti, hogy a bt.-nek a kettős könyvvitel szabályai szerint kell megnyitnia és vezetnie a könyvviteli nyilvántartásait, de azt is jelenti, hogy visszatért a Tao-tv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 20.

Egyéni vállalkozó egyénicég-alapítása

Kérdés: Az egyéni vállalkozó egyéni céggé "alakulásával" kapcsolatban kérdezem. 1. Előadáson hallottam, hogy az elhatárolt veszteséget továbbviheti az egyéni cég, de erre sehol nem találtam törvényhelyet. Sem a továbbvitelre, sem ennek módjára, mértékére. Ha ez lehetséges, hogyan, mikor kell ezt dokumentálni? 2. A követelések leltározásáról szó van, de a kötelezettségekről szintén nem találtam semmit. Mi történik az egyéni vállalkozó megszűnés utáni kifizetetlen kötelezettségeivel (szállítók, adótartozások)? Ezeket, ha később kifizeti, hogyan kerülnek a költségei közé? 3. Problémám van a meglévő tárgyi eszközökkel, amiket esetleg nem apportál az egyéni cégbe: a) ha nulla értéken van, vonatkozik-e rá a megszűnésre vonatkozó Szja-tv. 10. mellékletének II. pontja, miszerint bevételként kell elszámolni, b) Szja-tv. 49/A. § szerinti nettó értéken kell számba venni, c) vonatkozik-e erre a megszűnésre az Áfa-tv. 11. §-a (2) bekezdésének d) pontja, a megszűnt egyéni vállalkozónál is maradnak eszközök, illetve továbbviszi, de apport után nem fizet áfát?
Részlet a válaszából: […] ...vagyona van – a kifizetés a magánszemély tartozásának átvállalásátjelenti, amelyet személyi jellegű kifizetésként kell elszámolni a kettős könyvvitelrendszerében az egyéni cégnek. Ezt követően a Tao-tv. előírása alapjánminősíteni kell, hogy az a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 7.

Evás időszak után az eredménytartalék igénybevétele

Kérdés: A bt. 2004-2005. évi adózott eredménye eredménytartalék lett. 2006. évben kettős könyvvitelt vezető számviteli törvény szerinti evás volt. 2007. évben kilépett az evakörből, és 2006. évi evás eredményét csak részben hagyta jóvá osztalékként, ami 2007. évben kifizetésre került adómentesen. A fennmaradó evás mérleg szerinti eredmény eredménytartalékba került. Megteheti-e a bt., hogy a 2008. évi beszámoló elfogadásakor csak az evás időszakban keletkezett, még ki nem vett eredménytartalékot hagyja jóvá osztalékként, és fizeti ki a tagoknak adómentesen?
Részlet a válaszából: […] Az Eva-tv. 18. §-ának (10) bekezdése szerint, ha a jogiszemély, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság adóalanyisága az adóévetkövető üzleti évtől nem áll fenn, az adóév utolsó napján vele tagijogviszonyban álló magánszemélynél az osztalékból származó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 5.

Társasházi elszámolások (tulajdonos társaságok)

Kérdés: A társasház tulajdonosai jogi személyiséggel rendelkező belföldi társaságok, az Áfa-tv. és a Tao-tv. alanyai. Minden tulajdonosnak van épületrésze, valamint közös az udvar, a kapu. Az udvar egy része eladásra kerülhet. Ezért a társasház az ingatlan értékesítése és bérbeadása esetére is áfafizetési kötelezettségre bejelentkezett. Kérdéseim egyrészt az ingatlan értékesítésével keletkező jövedelem személyi jövedelemadójához kapcsolódnak, másrészt annak felhasználásához, a társasháznál felmerülő költségek elszámolásához.
Részlet a válaszából: […] ...a 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet szabályozza. A kérdésbenszereplő társasház esetében célszerű, ha a könyvviteli nyilvántartásokat akettős könyvvitel szabályai szerint vezetik, a társasház beszámolóját pedig aszámviteli törvényben előírtak szerint állítják össze...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 11.

Egyéni vállalkozás vagy egyéni cégként átalakulás

Kérdés: 2006. évben jogelőd nélkül alakult meg a bt. Az egyéni vállalkozás 2006-ban nem szűnt meg. Az egyéni vállalkozó eladta a tulajdonát képező bútorzatot a bt.-nek, amelyről egyösszegű számlát állított ki. Így a készlet a bt. nyilvántartásában szerepel. Az egyéni vállalkozó részletfizetési megállapodást kötött a bt.-vel. Így csak a pénzügyileg rendezett összegnek megfelelő jövedelme keletkezik az egyéni vállalkozónak. Úgy gondolom, hogy az adóterhek jelentős részétől mentesülne az egyéni vállalkozó, ha egyéni céggé, majd egyszemélyes kft.-vé alakulna át, azt követően pedig a bt. beolvadna a kft.-be. A beolvadással lehetővé válna a két fél között jelenleg fennálló követelés, illetve kötelezettség összevezetése. Jár-e ez valamilyen adófizetési kötelezettséggel?
Részlet a válaszából: […] A beolvadó és a beolvasztó társaság közötti – ugyanazonügyletből származó – követelést-kötelezettséget a beolvadás során valóban összekell vezetni, és csak az esetleg mutatkozó különbözet módosítja a saját tőkeösszegét. A problémát azonban nem ez jelenti, hanem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 26.

Vizitdíj elszámolása

Kérdés: A bt., a kft. és egyéni vállalkozási formában működő háziorvosok, az evabevételi nyilvántartást vezetők hogyan számolják el a vizitdíjat? A 3226. kérdésre adott válasz a kettős könyvvitelt vezetők számára megfelelő, de a bevételi nyilvántartást vezetők számára a válasz nem megfelelő.
Részlet a válaszából: […] ...a Számviteli Levelek 157. számában a 3226. számúkérdésre adott válaszban csak a kettős könyvvitelt vezetők számára adtuk meg avizitdíj elszámolására vonatkozó választ. Az Szja-tv. hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó háziorvos,illetve a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 6.
1
2