13 cikk rendezése:
1. cikk / 13 Földhivatali szolgáltatásokért fizetett díjak elszámolása
Kérdés: Ügyvédi iroda (kettős könyvvitel-egyszerűsített éves beszámoló) előfizetett a Takarnet földhivatali szolgáltatásokra, amelynek keretében csatlakozási engedélyezési eljárási díjat (áfa hatályán kívüli tétel) és 3 évre szóló digitális igazolványt számláztak részére. Milyen főkönyvi számlákra könyveljük? Hova könyvelendő a szolgáltatás keretében igénybe vett, pl. tulajdonilap-másolatokért fizetett díj?
2. cikk / 13 Üzletfenntartó szövetkezet által beszedett díjak bizonylatolása
Kérdés: Hogyan kell bizonylatolni az üzletfenntartó szövetkezet által beszedett havi díjakat? A havi díj tartalma közös költség, szemétszállítási költség, a közös képviselő díja, befizetés a felújítási alapba. A szövetkezeti tagok banki átutalással teljesítik a befizetéseket a szövetkezet által kiadott elszámolás alapján, amely az adott évi befizetendő előirányzatot, valamint az év közbeni befizetéseket tartalmazza. Helyes ez az eljárás? Vagy számlakiállítási kötelezettsége lenne az üzletfenntartó szövetkezetnek? Mi a helyes bizonylati rend ebben az esetben?
3. cikk / 13 Teljesítés előtt kiállított számla könyvelése
Kérdés: Ingatlannal rendelkező ügyfelünk ingatlan bérbeadásával foglalkozik. Időszakos elszámolású szerződéseket kötött a bérlőivel. A megállapodás szerint a vonatkozó időszakot megelőző hó 15-én állítja ki a számlát, a teljesítési idő és a fizetési határidő pedig a vonatkozó időszak első napja. (A 2014. 12. 15-én kiállított számlán a teljesítési idő 2015. 01. 01., és a számviteli teljesítés [a bérbeadás hónapja] is január.) Ez esetben mit tekinthetünk a vállalkozó által teljesített, a vevő által elismert követelésnek? Azt mikor kell könyvelni? A példa szerinti számlát ki kell-e mutatni követelésként 2014. 12. 31-én, ha a vevő nem fizeti meg az ellenértéket 2014-ben? És ha megfizeti?
A kérdező a kérdésekre adható válaszok függvényében elemzi az eredménykimutatásra gyakorolt hatást, és arra a megállapításra jut, hogy pusztán a számla kiállításának dátumával változhatna a könyvelés megítélése, ami nyilvánvalóan elkerülendő. További részletezés helyett néhány probléma, amire utal a kérdező: mi lenne, ha 2014-re nem könyvelnének, de a vevő 2014-ben fizet, vagy ha könyvelnék, majd az árbevételt időbelileg elhatárolnák, ha fizetett a vevő, 2015-ben könyvelnek, ha nem fizetett 2014-ben?
A kérdező a kérdésekre adható válaszok függvényében elemzi az eredménykimutatásra gyakorolt hatást, és arra a megállapításra jut, hogy pusztán a számla kiállításának dátumával változhatna a könyvelés megítélése, ami nyilvánvalóan elkerülendő. További részletezés helyett néhány probléma, amire utal a kérdező: mi lenne, ha 2014-re nem könyvelnének, de a vevő 2014-ben fizet, vagy ha könyvelnék, majd az árbevételt időbelileg elhatárolnák, ha fizetett a vevő, 2015-ben könyvelnek, ha nem fizetett 2014-ben?
4. cikk / 13 Adott támogatások elszámolása alapítványnál
Kérdés: A kettős könyvvitelt vezető alapítvány a tárgyévi bevételei terhére dönt támogatások kifizetéséről, miközben a támogatások elszámolása a számviteli törvény szerint pénzforgalmi tétel. Ez az éves számviteli eredmény indokolatlan ingadozását okozhatja, gátolja a valós vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzet megítélését. A kuratórium gazdálkodási döntéseit a tárgyévben járó és legkésőbb a mérlegkészítésig pénzben is megkapott támogatások terhére hozza. Ezek terhére kerülnek az adott támogatások megítélésre. Lehetséges elszámolási mód lehetne az Szt. 4. §-a (4) bekezdésének alkalmazása a következők szerint: a kuratórium döntése alapján a teljes támogatási összeget felvesszük kötelezettségként: T 86 – K 479 (Egyéb ráfordítás – különféle egyéb kötelezettség); a pénzforgalommal elszámoljuk a támogatás ütemezése szerint a kötelezettség csökkenését: T 479 – K 384, 381; év végén a rövid lejáratú kötelezettségek közül az egy éven túl lejárókat átsoroljuk a hosszú lejáratú kötelezettségek közé. Ez az elszámolási rend könnyen követhető, analitikája egyszerűen szervezhető. Egyedül az egyéb ráfordítást, összhangban az összemérés elvével, nem pénzforgalommal könyveljük. Másik alternatíva: a kuratórium döntését könyvvitelen kívül vezetjük, majd pénzforgalommal elszámoljuk a támogatást ütemezés szerint: T 86 – K 384; a támogatási szerződésből még hátralévő biztos tartozásokat – a realizációs elvet felrúgva, az összemérés elvét nem teljesítve – nem könyveljük.
Magánszemélyek részére adott támogatások esetén: Ott az elszámolt összegeket személyi jellegű kifizetésként indokolt kimutatni, miközben a szerződött, fix összegű, adott időpontban esedékes nemteljesítéshez kötött jövőbeni kifizetésekre nem is tudnánk más módon fedezetet képezni, mint az Szt. 4. §-a (4) bekezdésének az alkalmazásával a következők szerint:
– -a kuratórium döntése alapján a teljes támogatási összeget felvesszük kötelezettségként: T 55 – K 479; pénzforgalommal elszámoljuk a támogatás ütemezése szerint a kötelezettség csökkenését: T 479 – K 384, 381;
– -év végén, az éven túli elszámolásokat átsoroljuk a hosszú lejáratú kötelezettségek közé;
– -a még ki nem fizetett, nem számfejtett összegekre, a bizonytalan, de várható adókra, járulékokra céltartalékot képezünk: T 86 – K 42.
A másik alternatíva szerint nem vennénk figyelembe az összemérés elvét, és a számfejtéssel elszámoljuk a támogatás ütemezése szerint az esedékes támogatást és járulékait: T 55 – K 479. Így a könyvelés a jövőbeli biztos tartozásokat nem tartalmazná.
Magánszemélyek részére adott támogatások esetén: Ott az elszámolt összegeket személyi jellegű kifizetésként indokolt kimutatni, miközben a szerződött, fix összegű, adott időpontban esedékes nemteljesítéshez kötött jövőbeni kifizetésekre nem is tudnánk más módon fedezetet képezni, mint az Szt. 4. §-a (4) bekezdésének az alkalmazásával a következők szerint:
– -a kuratórium döntése alapján a teljes támogatási összeget felvesszük kötelezettségként: T 55 – K 479; pénzforgalommal elszámoljuk a támogatás ütemezése szerint a kötelezettség csökkenését: T 479 – K 384, 381;
– -év végén, az éven túli elszámolásokat átsoroljuk a hosszú lejáratú kötelezettségek közé;
– -a még ki nem fizetett, nem számfejtett összegekre, a bizonytalan, de várható adókra, járulékokra céltartalékot képezünk: T 86 – K 42.
A másik alternatíva szerint nem vennénk figyelembe az összemérés elvét, és a számfejtéssel elszámoljuk a támogatás ütemezése szerint az esedékes támogatást és járulékait: T 55 – K 479. Így a könyvelés a jövőbeli biztos tartozásokat nem tartalmazná.
5. cikk / 13 Időbeli elhatárolás (eva)
Kérdés: A negyedévenként fizetendő evaelőleg megállapításánál figyelembe kell-e venni azokat a tételeket, amelyeket az éves zárás esetén aktív időbeli elhatárolásként kellene feltüntetni a beszámolóban? Ha például a szolgáltatás elszámolása negyedévente, de az adott negyedévet követő hónapban történik, számításba kell-e venni a még ki nem számlázott tételeket? Az érintett társaság kettős könyvvitelt vezet.
6. cikk / 13 Színházjegy elszámolása
Kérdés: Színházunk az előadásaira jegyeket értékesít. A jegyek jelentős része már az előadásokat megelőzően eladásra kerül. A kiegyenlítés történhet készpénzzel, bankkártyával, illetve különféle utalványokkal. A befolyt összeget előlegként vagy kötelezettségként könyveljük? Milyen időpontban keletkezik az áfafizetési kötelezettség? Mi a teljesítés időpontja? A számvitel szerint mikor árbevétel? Mi a teendő, ha készpénzes számlát kell kiállítani, ami áfát is tartalmaz (például üdülési csekk elfogadásakor)? A színház kettős könyvvitelt vezet.
7. cikk / 13 Evaalanyiság megszűnése
Kérdés: Kettős könyvvitelt vezető evás kft. év végén olyan – a 25 millió forintos értékhatárt meghaladó – bevételt számláz ki, amely már a következő évre vonatkozik. Ezt az összeget elhatárolt bevételként könyveljük, de az értékhatár meghaladása miatt a számla kiállítása előtti nappal megszűnik a cég evaalanyisága?
8. cikk / 13 Természetben adott adomány
Kérdés: Kiemelten közhasznú alapítvány adományokat gyűjt. Sok cég nem pénzben, hanem természetben szeretne részükre adományozni (pl. építőanyag-kereskedő faanyagot adna, asztalos a munkaerejét, nyomdaipari cég kiadványt készítene térítésmentesen). A részükre adott termék és/vagy szolgáltatás piaci értékének megfelelő összegről adható-e igazolás, amely alapján az egyéb feltételek megléte esetén az adományozó adókedvezményt vehet igénybe? Hogyan kell ezen tételeket az alapítvány könyveiben szerepeltetni, hiszen pénzmozgás nem történik? Az alapítvány jogosult-e áfa levonására, visszaigénylésére?
9. cikk / 13 Működési, illetve felhalmozási célú kiadások
Kérdés: Pályázati kiírásokban, állami normatív támogatás felhasználásában találkozunk azzal a megkülönböztetéssel, hogy működési, fenntartási költségek, kiadások, illetve felhalmozási célú kiadások. Szeretnénk választ kapni arra, hogy mi rendelkezik e két fogalom megfelelő tartalmi elhatárolásáról, illetve mi az, ami meghatározza az egyik vagy a másik kategóriába való besorolást?
10. cikk / 13 OEP-től kapott támogatás elszámolása
Kérdés: Egészségügyi alapellátást folytató társas vállalkozás folyamatosan havonta – megközelítőleg azonos összegben – kapja az OEP-től a támogatást. Ezen összeget az OEP a társaság bankszámlájára utalja. Számlázni nem kell. Az átutalásból nem derül ki, hogy az melyik időszakra vonatkozik. Csak utólag, az OEP által megküldött kimutatásokból állapítható meg, bonyolult számítással. Az év végi elhatárolások könyvelésénél figyelemmel kell-e lenni e tényre? Vagy az utalt összeget folyamatos teljesítésként vehetjük figyelembe tárgyhavi bevételként?