Árat forintban tüntetik fel, de euróban is fizethető és fordítottan

Kérdés: Kiskereskedelemmel és javítással foglalkozó (kerékpárüzlet és -szerviz) vállalkozó a jövőben euró fizetési eszközt is szeretne elfogadni a vásárlóitól. Hogyan kezelendő az euró fizetőeszköz, ha az üzletben az árakat csak forintban tüntetik fel? Hogyan kezelendő az euró, ha az üzletben forintban és euróban is feltüntetik az árakat? Amennyiben a pénztárgép alkalmas euróösszeg bevételezésére, mindenképpen azt kell használni? Állíthat ki a pénztárgép használata helyett eurószámlát? Mely esetben kell a pénztárgépbe euróban beütni a vásárlás összegét, és mely esetben kell az euróban fizetett – forintra átszámított – összeget? Amennyiben nem a pénztárgépbe ütik be a vásárlás összegét, hanem eurószámlát állítanak ki, az euróösszeget a pénztárgépbe betehetik? Ha nem, elég egy pénzkazettában gyűjteni? (A könyvelésben egyértelműen külön vezetendő a forint- és az európénztár.) Az euróösszegből mely esetben kötelező forintban visszaadni, és mikor adhat vissza euróban? Mely esetben kell szerepelnie a pénztárgépnyugtán euróban és mikor forintban a fizetendő végösszegnek? A társaság számviteli politikája alapján MNB-árfolyamot alkalmaz. Az üzletben való fizetéskor eltérhet ettől az árfolyamtól, alkalmazhat magasabb/alacsonyabb árfolyamot? Amennyiben eltérhet az MNB-árfolyamtól, a könyvelésben az MNB árfolyammal számított összegeket szerepeltetjük? Amennyiben a pénztárgépbe forintban ütik be az összeget, melyet euróban fizetnek ki, egy esetleges ellenőrzésnél nem probléma, hogy nem forintban van a kasszában a pénz?
Részlet a válaszából: […] ...a fizetés, azt az európénztárba be kell ütni. Az euró forintra átszámított összege nem kerülhet a forintpénztárba beütésre.Számla kiállítása esetén is a fizetett euróösszeget az európénztárba könyvelni kell (természetesen a számlát is).Euróban történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 8.

Adott-kapott előleg elszámolása

Kérdés: Kérem, ismertessék az adott-kapott előlegek elszámolását, kitérve annak minden lépésére (a pénz átutalása, az előlegszámla kiállítása, számla az értékesítésről, az előleg beszámítása stb.), ha az előleg forintban van, illetve ha devizában. Kérem, ez utóbbi esetben az árfolyam használatára is térjenek ki!
Részlet a válaszából: […] A Ptk. előírásaiból következik, hogy a felek (az eladó és a vevő, a szolgáltatást nyújtó és a szolgáltatást igénybe vevő) a termékértékesítéshez, a szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódóan az adásvételi, a szállítási, a szolgáltatási stb. szerződésben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 31.

Gyógyászati segédeszközök támogatása

Kérdés: Ügyfelünk a tb-nek flopilemezen havonta elszámol a gyógyászati segédeszközök forgalmáról. Ennek alapján a tb kiállít egy összesítő bizonylatot (nettó összeg és áfa feltüntetésével). Ügyfelünk számlát nem állít ki a tb nevére, a könyvelés ezen bizonylat alapján rögzíti a bevételt. A tb által kiállított bizonylat elegendő-e a fenti esemény bizonylatolására? Be kell-e a tb-től kapott összeget állítani az áfa-bevallásba, mint kapott támogatást?
Részlet a válaszából: […] ...politikájában meghatározottmérlegkészítés időpontjáig nem állapítható meg, akkor a számlázott értékethelyesbítő számla kiállításával kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 30.

Devizás számlák áfája

Kérdés: Belföldi árubeszerzést is, az értékesítést is euróban számlázzuk, természetesen áfásan. A számviteli politika szerinti árfolyam a teljesítésnapi MNB-árfolyam. Az áfaalap és az áfa "forintosításához" is használható-e a teljesítésnapi MNB-árfolyam?
Részlet a válaszából: […] ...[Áfa-tv. 16. §-ának (11) bekezdése], valamint a folyamatos termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás esetében a bizonylat kiállításának napján; egyéb esetekben az adófizetési kötelezettség keletkezésének napján érvényes, az MNB által közzétett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 30.