8 talált cikk a megrendelés , termékértékesítés , kiállítás kifejezésre

Kérdés: A fióktelep Magyarországon egy javítóműhelyt bérel, amelyben speciális járművek javításával foglalkozik. Rendelkezik néhány alkalmazottal, helyben ők végzik ezt a tevékenységet. Az egyes munkákban azonban gyakran közreműködnek a központ (anyavállalat) alkalmazottai is. Amennyiben anyag, alkatrész szükséges, akkor ezt a központ biztosítja. Biztosít továbbá eszközöket is a munkához (pl. személygépkocsikat a magyar munkavállalóknak). Jelenleg az anyavállalat és a magyar fióktelep között semmilyen elszámolás nincs. A számlákat a vevők felé a külföldi anyavállalat állítja ki. A megrendelők kivétel nélkül külföldi vállalkozások. A központ a fióktelep eredményét cost plus eljárással kívánja megállapítani, azaz a fióktelepnél elszámolt költségekből kíván kiindulni a fióktelepnél kimutatott árbevétel meghatározásakor. Azaz – értelmezésük szerint – a központ megrendelte ezeket a javításokat a magyar fiókteleptől, és értékesítette a megrendelő felé. Szabályos ez az eljárás? Amennyiben igen, hogyan kell eljárni, bizonylatolni? Vagy kötelezően a fióktelepnek kellene kiállítania a számlákat a megrendelők felé, és a központtal is el kell számolni költségoldalon? Melyik eljárás helyes? Esetleg mindkét eljárás alkalmazható? A két esetben hogyan kell kezelni (bizonylat- és áfaszempontból) a központ és a fióktelep közötti anyagmozgásokat és szolgáltatásokat?

Kérdés:

E-mailben, PDF-formátumban érkező számlát kinyomtatunk, 2013. 01. 01-jétől befogadható-e a számla, levonhatjuk-e az áfát? A PDF-számla pont úgy néz ki, mintha postán küldték volna, mivel a számla aláírása nem kötelező.

Kérdés: Kérjük szíves állásfoglalásukat az alábbi esetekre a 2008-ban hatályos Áfa-tv. 58. §-a (1) bekezdésének – a határozott idejű elszámolás – alkalmazásával kapcsolatosan! A fizetés esedékessége melyik esetben a teljesítési időpont az Áfa-tv. szerint? 1. Szerződés szerint rendszeresen, negyedévente egyszer kell elvégezni a gázérzékelők karbantartását, felülvizsgálatát. A negyedéven belül bármikor elvégezhető a felülvizsgálat, és a vizsgálatot követően a megrendelőtől kapott teljesítésigazolás alapján (amiben szerepel, hogy hol és hány darab gázérzékelőt ellenőriztek) állíthatja ki a vállalkozó a számláját akár már pl. januárban. 2. Ugyanennek a szerződésnek a keretében történik a gázérzékelők meghibásodás esetén történő javítása is. Ekkor egyedi megrendelést kap a vállalkozó, majd a javítás elvégzése után – teljesítésigazolás alapján – kiállíthatja számláját. 3. Amennyiben a 2. pontban említett egyedi hibaelhárításokat egy adott hónapra vonatkozóan a hó végével összevonva számlázza a vállalkozó. 4. Egy adott havi szemétszállításokat, melyeket rendszeresen látnak el, de egyedileg rendelnek meg, a vállalkozó hó végén összevontan, egy számlában számlázza. 5. Negyedéves átalánydíjas szerződés keretében végzett számítógép-karbantartásnál a felhasznált anyagot külön számlázhatja a vállalkozó (nem része az átalánydíjnak). Hogyan kell az anyageladást számlázni, amit általában az átalánydíjtól külön számlában számláz a vállalkozó, mivel az átalánydíjat akár már a negyedév elején is számlázhatja?

Kérdés: A pékség naponta szállítja a pékárut az üzletekbe. A számlázás heti rendszerességgel történik. A számlákat készpénzzel egyenlítik ki. A teljesítés tényét milyen dokumentumokkal, milyen részletezettségben kell alátámasztani készpénzes és átutalásos fizetés esetén?

Kérdés: Gépkocsi-márkakereskedés új autó megrendelésekor a vevőtől előleget vesz át, amelyről számlát helyettesítő okmányt állít ki a vevő nevére. Az autó átadásakor a vevő saját nevére megvásárolja az autót. A kereskedő a teljes eladási árról állítja ki a számlát, a számlán feltünteti negatív előjellel az előlegként befizetett összeget, a kettő különbözete még pénzügyileg rendezendő. Elegendő-e ez, vagy az előlegről külön negatív előjelű, helyesbítő számlát helyettesítő okmányt kell kiállítani? Az is lehet, hogy a vevő lízingkonstrukciót kíván igénybe venni. Ez esetben az értékesítésről a számla a lízingcég nevére kerül kiállításra. A vevő pedig ezzel egyidejűleg negatív előjelű, helyesbítő számlát helyettesítő okmányt kap a befizetett előlegről. Helyesen jár-e el a társaság?

Kérdés: Gépkocsi-márkakereskedés új autó megrendelésekor a vevőtől előleget vesz át, amelyről számlát helyettesítő okmányt állít ki a vevő nevére. Az autó átadásakor a vevő saját nevére megvásárolja az autót. A kereskedő a teljes eladási árról állítja ki a számlát, a számlán feltünteti negatív előjellel az előlegként befizetett összeget, a kettő különbözete még pénzügyileg rendezendő. Elegendő-e ez, vagy az előlegről külön negatív előjelű, helyesbítő számlát helyettesítő okmányt kell kiállítani? Az is lehet, hogy a vevő lízingkonstrukciót kíván igénybe venni. Ez esetben az értékesítésről a számla a lízingcég nevére kerül kiállításra. A vevő pedig ezzel egyidejűleg negatív előjelű, helyesbítő számlát helyettesítő okmányt kap a befizetett előlegről. Helyesen jár-e el a társaság?

Kérdés: Szállító partnerünk – a vele kötött szerződés szerint – bizonyos forgalmi nagyságrend eléréséhez (két évre előre) ún. bónuszt fizet. Az ilyen jellegű engedményt a pénzügyi rendezéskor kell bevételként elszámolni, vagy évekre az elhatárolható? Hogyan kell ezt számlázni? Helyes-e, ha azt áfa nélkül egyszerűen csak átutalja partnerünk a bankszámlára?

Kérdés: Kell-e áfát felszámítani egy külföldi székhelyű cégnek kiállított számlában, ha az a külföldi cég a Magyarországon értékesített gépeinek garanciális javítását egy belföldi cégre bízta, a garanciális javítás költségeit devizában megfizeti a szervizcégnek a számára kiállított számla alapján? Mivel a külföldi cég nem hajlandó az áfát megfizetni, a javítási költségeket terhelő áfát a gépeket üzemeltető cégekkel megfizettethetjük-e?