Visszáru vagy visszaszámlázás

Kérdés: Társaságunk egyik beszállítójával időszakonkénti elszámolásban állapodtunk meg. Az elszámolás 21 naponta történik. Több esetben előfordul visszáru a szállító felé. A szállítónk ebben az esetben a számla kiállításánál teljesítési időpontként a tényleges visszavétel napját írja a számlára. Akonkrét eset:
– eredeti számla kelte: 10. 14., teljesítés időpontja: 11. 04., fizetési határidő: 11. 04.
– módosító számla kelte: 10. 16., teljesítés időpontja: 10. 16., fizetési határidő: 11. 06.
Az áfabevallásban az eredeti számla a 11. havi bevallásba kerül, a korrekciós számla teljesítési határideje 10. hó. A korrekciós számla teljesítési határideje megelőzi az eredeti számla teljesítési idejét. Helyesen járok el, ha mindkét számlát a 11. havi áfabevallásban szerepeltetem?
Részlet a válaszából: […] A gyakorlatban visszáru alatt többféle konstrukciót szoktak érteni, a felek megállapodásától függően. Ilyen lehet, amikor a felek az eredeti szerződéses mennyiséget módosítják (csökkentik), vagyis az adó alapja (illetve a másik oldalon a levonható adó) utólag csökken. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 26.

Forgalomtól függő engedmények

Kérdés: A társaság forgalomtól függően különböző engedményeket nyújt vevőinek. Ezek lehetnek fix, arányos, progresszív engedmények, amelyekkel utólag, az év végén számolnak el. Számlázni kell ezeket az engedményeket? Hogyan kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...átengedése a vevő részére).Természetesen a szerződésben megállapodhatnak abban is, hogy az utólag adott engedményt helyesbítő számla kiállításával biztosítják a vevők részére, de akkor a tételesen (eredeti számlánként) kiállított helyesbítő számlának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 11.

Külföldre történő értékesítés helyesbítésekor az árfolyam

Kérdés: Cégünk üres patronokat, tonereket értékesít az EU-ba. Ezeket megtöltve lehet majd értékesíteni. A számla az értékesítéskor elkészül, az áruval együtt szállítják. Megérkezés után kiderül, hogy sok termék összetört, nem használható, de voltak olyanok is, amelyeket nem számláztak. Számlával egy tekintet alá eső okiratot készítettünk, amelyen "+" tételként szerepelnek a lemaradt áruk, "-" tételként az összetört, nem használható áruk. Helyesen jártunk el? Az eredeti számlázáskori árfolyamon könyvelünk, azzal a dátummal, amikor a vevő kézhez veszi a helyesbítő számlát. Ha csak az összetört, nem használható áru negatív értékét kell rendezni, rendezhető-e utólag adott árengedményként? Ha lehet, akkor a számlázott árengedményt a számla kiállításának napi árfolyamán szerepeltetem a könyvelésben? A számlázott árengedményt az áfabevallásban, az összesítő bevallásban jelenteni kell? A használhatatlan árukat nem szállítják vissza. Ezekről az árukról cégünk elkészítheti a selejtezési jegyzőkönyvet az EU-s vevő jelentése alapján?
Részlet a válaszából: […] ...érvényes devizaárfolyamot kell alkalmazni a forintra történt átszámításnál, függetlenül attól, hogy a számla mikor került kiállításra.A "+" és "-" tételekről – helyesen – számlával egy tekintet alá eső okiratot készítenek,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 19.

Követelés, kötelezettség kimutatása számla nélkül

Kérdés: Lehetséges-e úgy követelést vagy kötelezettséget kimutatni egy adott időpontban, hogy arról a bizonylat még nem vagy csak később áll rendelkezésre? Például januárban bocsátják ki a decemberi teljesítésű számlát.
Részlet a válaszából: […] ...elfogadta, akkor a teljesítésről a számlát a szerződés szerintiteljesítés időpontjával (időszakában) ki kell állítani. Ha a számla kiállításakésedelmesen történik, akkor is a szerződés szerinti teljesítés időpontjávalkell könyvelni. Ha egy decemberi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 21.

Nem könyvelt teljesítés

Kérdés: Társaságunk 2006-ban megrendelt egy harmadik céggel kötött szerződés alapján 3 db szervizpódium kivitelezését, és egy másik cégtől annak a szerelését, amelyből 1 db 2006-ban elkészült. A szállító helytelenül kiállított számláját visszaküldtük javításra. A szállító nem küldött helyesen kiállított számlát. Ehelyett 2007-ben peres eljárást kezdeményezett. A kötelezettséget számla hiánya, illetve a megindult peres eljárás miatt nem tudtuk elszámolni. A per 2009-ben részegyezséggel lezárult, kiállították a számlát 2006. évi teljesítéssel, 2009. évi kiállítással, amely számlát cégünk ki is egyenlített. Kérdéseink: Kell-e önellenőrzést végrehajtani? Szerintünk nem követtünk el olyan hibát, amely miatt az önellenőrzés indokolt lenne. Mi a helyes eljárás? Vissza kell-e fizetni az osztalékot, ha a hiba hatása miatt arra a saját tőke nem nyújt fedezetet? Áfa szempontjából elkésett számlaként 2009. évi bevallásunkban szerepeltethetjük? A kötelezettséget nem a bíróság állapította meg. Van ennek valamilyen hatása az áfa elszámolására?
Részlet a válaszából: […] A válasznál abból kell kiindulnunk, hogy a kérdező társaság2006-ban hibát követett el, mert az elkészült szervizpódiumot (feltételezzük,hogy az tárgyi eszköz) beruházásként nem könyvelte és nem aktiválta akivitelezés, illetve a szerelés elfogadott összegében. Az Szt. 47....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 29.

Forgalommal arányosan utólag adott engedmény

Kérdés: A forgalommal arányosan utólag adott engedmény elszámolásának új előírásait részletesen ismertetik a Számviteli Levelek 1. számában, a 8. kérdésre adott válaszban. Miként volt ez 2000. december 31-ig szabályozva? A 2000. évi forgalom után utólag adott engedményt (bónuszt) melyik időszakra kell elszámolni, ha a pénzügyi teljesítés 2001-ben volt?
Részlet a válaszából: […] ...által utólag adott engedménynél a vevő sem termékértékesítést, sem szolgáltatásnyújtást nem végzett, így nincs jogcím a számla kiállítására. Ha mégis kiállítják a számlát, akkor megsértik a bizonylati fegyelemre vonatkozó előírásokat, olyan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. február 8.