Ökörsütéses rendezvény költségeinek elszámolása, adózása

Kérdés: Vállalkozásunk fennállásának 25. évfordulóján ökörsütést rendezett ügyfelei részére. Milyen költségnek minősül a szóban forgó ökörsütés? Hogyan kell elszámolnia a vállalkozásnak, ha a saját készleteiből is felhasznált bizonyos anyagokat a rendezvény lebonyolításához? Helyesen járt el a rendezvényt szervező cég, amikor 27%-os áfát számított fel a rendezvény lebonyolításáért? Visszaigényelheti-e vállalkozásunk az áfát?
Részlet a válaszából: […] ...pontja szerint személyi jellegű kifizetések azok a természetes személyek részére teljesített kifizetések, elszámolt összegek, amelyeket a kifizető a természetes személy részére jogszabályi előírás vagy saját elhatározás alapján teljesít, és nem tartoznak a bérköltség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 11.

Vevőtalálkozó költségeinek elszámolása

Kérdés: A nagykereskedő cég a vevő vállalkozásainak képviselőit vevőtalálkozóra hívja meg. A vevőtalálkozón a résztvevők részére ételt, italt szolgálnak fel, vendégművészek lépnek fel, szakmai előadásokat tartanak. A vevőtalálkozón nagyobb értékű eszközöket – tévé, okostelefon, műszaki cikkek, italcsomagok – adnak át sorsolás keretében. Hogyan kell ezeket elszámolni? Az áfa levonható? Milyen személyijövedelemadó-, illetve társaságiadó-vonzata van?
Részlet a válaszából: […] ...meghatározásánál figyelmen kívül kell hagyni az Szja-tv. előírásai szerint adómentes juttatásokat.Adómentes juttatásnak minősül a kifizető által üzleti forgalmának növelése érdekében valamely termék megismertetése céljából adott áruminta, ha megfelel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 12.

Visszavásárolt sportutalványok engedményezése

Kérdés: "A" cég 2011. 12. 15-én sportutalványt vásárolt "B" cégtől dolgozói részére, amelynek fizetési határideje december 23. "B" cég adásvételi szerződést kötött a dolgozókkal december 23-án, és 100%-os értéken visszavásárolta a sportutalványokat. "B" cég, "A" cég és a munkavállalók között engedményezési szerződés jött létre (mivel "A" cég tartozik az utalványok értékével "B" cégnek, "B" cég pedig az utalványok értékével a dolgozóknak). A szerződésben "B" cég arról rendelkezik, hogy "A" cég utalja át a saját munkavállalóinak a "B" cég felé fennálló tartozását. "B" cég azt a tájékoztatást adta "A" cégnek, hogy így adhat adómentes juttatást dolgozói részére, az csupán a kezelési költségébe kerül. Igaz ez? Ha nem, akkor "A" cégnek, illetve a dolgozóknak keletkezik-e adó- és járulékfizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.28. pontja alapján anem pénzben kapott juttatások közül adómentes az ingyenesen vagy kedvezményesena kifizető által ugyanazon magánszemélynek az adóévben legfeljebb 50 ezerforint értékben juttatott, sporteseményre szóló belépőjegy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 5.

Utólag adott engedmény vagy ajándék

Kérdés: Könyvelőirodánknál többen jelezték, hogy egy szakmai cikk jelent meg azzal kapcsolatban, miszerint a bónusz – forgalom alapján utólag adott engedmény – nyilvántartási és adózási szabályai megváltoztak. Információink szerint az engedmény értékének 1,19-szeresét terheli a 16 és 27 százalékos adó, valamint névre szóló nyilvántartást kell vezetni. Úgy gondoljuk, félreértés lehet e mögött, hiszen nem üzleti ajándékról, hanem forgalomtól függő ajándékról van szó. Változtak tehát a bónusz adózási és elszámolási szabályai?
Részlet a válaszából: […] ...A visszatérítés vagy kedvezmény módja bármilyenlehet, így árura vagy szolgáltatásra váltható bon, kupon, kártyapont vagyjóváírás is.Kifizetői adóteher mellett adható 2011-ben és 2012-ben is -csekély értékű ajándékként – legfeljebb évi három alkalommal a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 8.

Promóciós célra felhasznált termékek adózása, számvitele

Kérdés: A 3212. számú kérdésre adott válasz kerek összefoglaló a "Promóciós célra felhasznált termék..." témában. Lehetne ezt aktualizálni 2011-re?
Részlet a válaszából: […] ...meghatározott juttatások közé tartozó is.Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.14. pontja szerintadómentes nem pénzben kapott juttatás a kifizető által üzleti forgalmánaknövelése érdekében valamely termék megismertetése céljából adott árumintaazzal, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 2.

Külföldi kiküldetés

Kérdés: Kapcsolódva a 3767. számú kérdéshez, kérdezem: A külföldi kiküldetés 15 eurós napidíjának 30%-át adóként kell befizetni? Vagy ha teljes mértékben kifizetjük a 15 eurót, akkor a 30%-a után járulékot kell fizetnie a bt.-nek, mert a napidíj 30%-a jövedelemnek minősül? Pontosan csak 10,5 eurót lehet kifizetni? (Milyen jogszabály írja elő?) "A megszerzés napját megelőző hónap 15. napján érvényes devizaárfolyam" – írják. Melyik jogszabály rendelkezik erről?
Részlet a válaszából: […] ...amelyre a magánszemély a Magyar Köztársaság területénkívül (külföldön) tartózkodva szerzi a jövedelmét, vagy végzi a kifizető (akiküldője) tevékenységével összefüggő feladatát, és ennek érdekében utazikkülföldre. A külföldi kiküldetés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 6.

Ajándékként átadott eszközök

Kérdés: Gyógyszer-nagykereskedelemmel foglalkozó cégünk a következő eszközöket adja át ingyenesen promóciós céllal, ajándékként: könyv (kis értékű), hűtőszekrény, faxkészülék, orvosi segédeszközök (pl. vérnyomásmérő, digitális hőmérő) és egyszer használatos tesztek (adott gyógyszer hatékonyságának mérésére). Az ajándékozottak: hol intézmények, hol gazdasági társaságok, hol magánszemélyek. Hogyan történik ezek elszámolása és adózása 2006. szeptember 1-jét megelőzően és azt követően, milyen változás van 2007. január 1-jétől? Számviteli elszámolás
Részlet a válaszából: […] ...előírások. A kérdésben leírtakbólkövetkezik, hogy a megajándékozott magánszemélyek nem munkavállalók, így akérdező cégre mint kifizetőre vonatkozó Szja-tv.-beli előírásokat kellalkalmazni.Ezen bevezető után célszerű eszközönként megnézni, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 22.

Osztalék és kamat utáni adó

Kérdés: Betéti társaság beltagja német illetőségű magánszemély, kültagja német társaság. Eddig – bár nyereséges volt a társaság – osztalékfizetés nem történt. Helyesen jár-e el a társaság, ha a 2004. évi mérleg alapján történő osztalékfizetés esetén a társaság részére fizetett osztalékból adót nem állapít meg, a magánszemélynek fizetett osztalékból pedig 15 százalék adót von le? A külföldi szervezet által nyújtott tagi kölcsön után 2000. és 2004. években kamat került, illetve kerül elszámolásra. Helyesen értelmezzük-e a jogszabályt, amely szerint a 2000. évi kamat után 15 százalék adót kellett fizetni, a 2004. évi kamat után pedig nem kell megállapítani adót?
Részlet a válaszából: […] ...elkerülésére kötött egyezmény, így mértéke kisebblehetett 18 százaléknál, illetve több olyan egyezmény is van, amely szerint akifizető állama nem vonhat adót. Ilyen a magyar-német egyezmény is, így ha akülföldi szervezet is német illetőségű, akkor 2000-ben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 21.

Külföldi tanulmányút elszámolása

Kérdés: Milyen feltételei vannak a külföldi tanulmányút elszámolhatóságának, hogyan kell azt bizonylatolni?
Részlet a válaszából: […] ...az az eset, amikor a magánszemély a Magyar Köztársaság területén kívül (külföldön) tartózkodva szerzi a jövedelmét, vagy végzi a kifizető (a kiküldője) tevékenységével összefüggő feladatát, és ennek érdekében utazik külföldre (például tanulmányúton...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 4.

Kiküldetés és külszolgálat

Kérdés: Rendelet szabályozza-e a kiküldetés éves időtartamát? Értelmezés szerint van-e különbség a kiküldetés és külszolgálat között?
Részlet a válaszából: […] ...helyen történő munkavégzés. A külföldi kiküldetés a belföldi illetőségű magánszemélynek a jövedelme megszerzése érdekében, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében a Magyar Köztársaság területén kívüli (a továbbiakban:...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.
1
2