13 cikk rendezése:
1. cikk / 13 Több évre szóló megbízási szerződés bérszámfejtése, könyvelése
Kérdés: Kifizető megbízási szerződést kötött 2 évre szólóan egy magánszeméllyel. A megállapodás szerint a kifizetés a szerződés lejáratakor egy összegben történik, ami 2022-ben van. A könyvelés és a bérszámfejtés 2022-ben szerzett tudomást a megbízási szerződés létezéséről. Szabályos-e a több évet érintő megbízási szerződés megkötése? A számfejtés 2022-ben, a kifizetéskor történik, kell-e az elhatárolás miatt társaságiadó-bevallást önellenőrizni vagy beszámolót javítani? Havi 60 órát meghaladó munkavégzés történt a megbízott részéről. A statisztikai létszámba bele kellett volna számítani az előző években is a megbízott személyét, vagy csak a kifizetéskor?
2. cikk / 13 Könyvvizsgálat járulékos költségei
Kérdés: A könyvvizsgáló céggel kötött megállapodásunk értelmében kötelesek vagyunk a könyvvizsgálati díjon felül megfizetni a kapcsolódó járulékos költségeket is – szállás, utazás, étkezés. A számlán ezeket "Járulékos költségek" megnevezéssel, a főtevékenység áfakulcsával számlázza felénk a könyvvizsgáló. Adóvizsgálat során az ellenőrök bekérették ezen költségek részletezését – korábban ezt a könyvvizsgáló nem mellékelte a számlához, mi sem kértük, ő egy Excel-táblázatban vezette – és az étkezésre jutó részt természetbeni juttatásnak minősítve adóhiányt szándékoznak megállapítani. Véleményünk szerint jelen esetben az étkezés elvesztette önálló tevékenység jellegét; mi nem étkezést rendeltünk meg és biztosítottunk a magánszemélyek számára. A szerződés tartalma a könyvvizsgálatról szólt, a járulékos költségeket is könyvvizsgálati díjként kezeltük és könyveltük. Cégünk sem munkáltatóként, sem kifizetőként nem áll kapcsolatban az étkezési szolgáltatást igénybe vevő magánszemélyekkel. Az Art. szerint ugyan kifizető az is, aki nem közvetlenül, hanem megbízottja útján nyújtja az adóköteles szolgáltatást, de ott megbízottként a postát és hitelintézetet nevesíti a törvény. Mi étkezési szolgáltatást nem rendeltünk meg, és nem "bíztuk meg" ennek megrendelésével a könyvvizsgálót sem. Szakmai véleményüket szeretnénk kérni a fenti ügyben: adóköteles természetbeni juttatást fizettünk, vagy könyvvizsgálati díjat?
3. cikk / 13 Lejárt utalványok visszautalt ellenértéke
Kérdés:
A 412/2012. (XII. 28.) Korm. rendelet a SZÉP kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól szóló 55/2011. (IV. 12.) Korm. rendelet 9. §-át úgy módosította, hogy a lejártnak minősülő elektronikus utalványok ellenértékét az intézménynek a lejárata évének június 30. napjáig a munkáltató részére vissza kell fizetnie. A rendelkezést a 2011-ben juttatott utalványokra is alkalmazni kell. Hogyan kell könyvelni a lejártnak minősülő utalványok visszautalt ellenértékét? A visszautalt összeggel csökkenthető-e a visszautalás évében a béren kívüli juttatások adóalapja?
4. cikk / 13 Önellenőrzés illetőségigazolás után
Kérdés: A Tao-tv. 2. § (4) bekezdésének b) pontja és 15. §-a alapján 2010-ben a külföldi szervezet a társasági adó alanya volt. Az adó alapja a részére fizetett, juttatott kamat, jogdíj, valamint szolgáltatási díj a Tao-tv. 15. §-ában meghatározottak szerint. A külföldi szervezet ilyen jövedelmei után a forrásadó mértéke 30%, amely adót a (magyar) kifizető köteles megállapítani, levonni és befizetni. A kifizetőt nem terheli a 30%-os adó levonásának, befizetésének kötelezettsége, ha egyezményes állambeli külföldi személy részére fizet (juttat) kamatot, jogdíjat, meghatározott szolgáltatási díjat. Annak igazolására, hogy a külföldi szervezet illetőséggel rendelkezik egy olyan államban, amellyel Magyarországnak van hatályos egyezménye – az Art. 4. számú mellékletének 7. pontja szerint –, a kifizetést (juttatást) megelőzően illetőségigazolást kell kérni. Amennyiben a külföldi személy a kifizetés (juttatás) időpontjában nem tudja igazolni illetőségét, akkor a kifizető a külföldi személy írásbeli nyilatkozatát is elfogadhatja. Az illetőségigazolást azonban legkésőbb a bevallás benyújtásáig be kell szerezni, ellenkező esetben a kifizető köteles megfizetni a nyilatkozat alapján le nem vont, meg nem fizetett adót. Ha a kifizető 2011. május 31-ig beszerezte a külföldi szervezet (német társaság) illetőségigazolását, de a társaságiadó-bevallást május 20-án elküldték, szükséges-e az 1029-es bevallást önellenőrizni, bevallani az adót, majd azt önellenőrzéssel visszakérni, és ha szükségesek az önellenőrzések, az adó pénzügyi rendezése elhagyható-e, elegendő-e az önellenőrzési pótlék pénzügyi rendezése?
5. cikk / 13 Külföldi szervezet, illetőségigazolás
Kérdés: Külföldi kapcsolt vállalkozásainknak kamatot fizettünk 2010-ben. Az országokkal van kettős adóztatást elkerülő egyezmény. Elő van-e írva, illetve szükséges-e illetőségigazolás beszerzése, hogy a 30%-os adót utólag ne kelljen megfizetni?
6. cikk / 13 Tagi kölcsön kamatának kifizetése
Kérdés: Egy bt. beltagja 1995 márciusában tagi kölcsönt nyújtott a bt.-nek. A kölcsön kamatainak visszafizetésére 2005-ben nyílt lehetőség. Milyen szabályok szerint fizethetők ki az elmaradt kamatok? Milyen szja-, társaságiadó- és eho-vonzata van a kamat kifizetésének?
7. cikk / 13 Munkáltatói lakástámogatás
Kérdés: Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 2.7. pontja szerinti lakáscélú felhasználásra vonatkozó munkáltatói kedvezménnyel kapcsolatban a következő kérdés merült fel: Hogyan kell a méltányolható lakásigényt értelmezni, ha egyedülálló személy kapja a támogatást és a testvére családjával (szülők és két felsőoktatásban résztvevő gyermek) közösen vásárol lakást? A támogatás a lakás átvétele előtt, de az adásvételi szerződés megkötése után átadható-e? Kinek történhet az átutalás, az eladónak vagy a munkavállalónak? A vissza nem térítendő támogatás a Tao-tv. értelmében a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek minősül-e?
8. cikk / 13 Német állampolgár osztaléka utáni szja
Kérdés: Ha egy kft.-nek két tagja van, és az egyik német állampolgár, akkor a felvett osztalék után a német állampolgárnak hány százalék szja-t kell fizetnie? A német állampolgárnak van a németországi adóhivataltól igazolása, hogy ott regisztrálva van mint német adóalany, és a német szabályok szerint adózik. A kettős adóztatást elkerülő egyezmény számomra nem világos, hogy mikor és hány százalék (5, 10 vagy 15%) adót kell fizetni.
9. cikk / 13 Külföldi magánszemély osztalékjövedelme utáni adó
Kérdés: A Számviteli Levelek 55. számában az 1136. kérdésre adott válaszhoz szeretnék észrevételt tenni. A válasz szerint az osztalékjövedelem utáni adót a 20 százalék és további 35 százalékos szabály szerint kell megállapítani, és ha az Art. 5. számú mellékletében leírt igazolásokkal rendelkezik, akkor a különbözetet az APEH-hel szemben kell érvényesíteni. Véleményem szerint az Szja-tv. 66. §-ának (9) bekezdése szerint a külföldi magánszemély részére fizetett osztalékjövedelem ("külföldi állam joga szerint osztaléknak minősülő jövedelem") után az osztalékadó egységesen 20 százalék. Ha a magánszemély nem hoz igazolást a külföldi adóhatóságtól, akkor nem számol el a különbözettel, ha van az Art. 5. számú melléklete szerinti igazolása, akkor később elszámol a különbözettel.
10. cikk / 13 Külföldi magánszemély osztalékjövedelme utáni adó
Kérdés: Kizárólag német illetőségű magánszemélyekből álló magyarországi kft. 2000. november-december hónapban az eredménytartalék terhére jegyzett tőkeemelést hajtott végre oly módon, hogy a tőkeemelésnek megfelelő összeget átutalta a tulajdonos magánszemélyek konvertibilis forintszámlájára, majd a magánszemélyek ezt visszautalták – tőkeemelés címen – a kft. számlájára. Az eredménytartalék az 1997-1998. évek eredményéből keletkezett. A kft. a jövedelemből osztalékadót, szja-előleget nem vont le, igazolást nem adott. A tagok tulajdoni részaránya 33-67 százalék. A 67 százalék tulajdoni részesedéssel rendelkező tag a társaság ügyvezetője, a másik tag nem vesz részt a kft. munkájában. A tagok illetőségigazolással rendelkeznek, viszont a kft. nem rendelkezik az egyezmény szerinti adómértékek alkalmazására jogosító adóhatósági engedéllyel. A magánszemélyek jövedelmet nem vallottak be, adót nem fizettek. Helyesen járt-e el a kft.? Milyen bevallási és befizetési kötelezettség terheli ebben az esetben a magánszemélyeket?
