Adómentes juttatás szűrővizsgálatra

Kérdés: Adhat a munkáltató a munkavállalónak adómentes juttatást szűrővizsgálatra? Milyen esetekben adható? Pl. hosszú várakozási idő van a társadalombiztosításnál, és a munkavállaló magánrendelői szolgáltatást vesz igénybe. Elszámolható adómentes juttatásként mind munkavállalói, mind munkáltatói részről?
Részlet a válaszából: […] ...szabály, ez esetben a juttatás egyes meghatározott juttatásként adóköteles. Egyes meghatározott juttatásnak minősül többek között a kifizető által törvény vagy törvény felhatalmazása alapján más jogszabály rendelkezése következtében a magánszemélynek ingyenesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 27.

Unit-linked biztosítás elszámolása

Kérdés: Egyik ügyfelemet meggyőzte egy alkusz, hogy kössön unit-linked biztosítást 2 dolgozójára. Kedvezményezett a cég lenne. Ezzel kapcsolatban szeretnék kérni egy kontírozási és adózási segédletet.
Részlet a válaszából: […] ...és a módosítás után fizetett díjak mind a magánszemély jövedelmének számítanak, és azokat munkajövedelemként le kell adózni, mind a kifizetőnek, mind a magánszemélynek (T 559 – K 368). Ekkor a felbruttósított biztosítási díj alapján a magánszemélyt 15...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 5.

Szakképzési hozzájárulás és a szociális hozzájárulási adó alapja

Kérdés: A szakképzési hozzájárulásról szóló törvény alapján egyértelmű, hogy a szakképzési hozzájárulás alapja a hozzájárulásra kötelezettet terhelő szociális hozzájárulási adó alapja. Nem egyértelmű azonban az, hogy mit tekint a törvény szociális hozzájárulási alapnak, illetve az mikor milyen tételekkel csökkenthető?
Részlet a válaszából: […] ...Szht. szerinti szociálishozzájárulásiadó-alap valóban nem egyezik meg az Eat. szerint a kifizető által fizetendő szociális hozzájárulási adó alapjával.Az adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszony a munkaviszony, a szövetkezeti tagsági viszony (kivételekkel)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 21.

Elszámolás a betéti társaságból kilépő taggal

Kérdés: A betéti társaság mindkét tagja kilépett a társaságból, amelyről 2006. május 29-én kelt taggyűlési határozattal döntöttek, így az üzletrészüket értékesítették. Az adásvételi szerződés szerint a tagi betéten felül a vételárat piaci értéken állapították meg, amely lényegesen magasabb, mint az elszámolás alapjául elfogadott beszámolóban kimutatott jegyzett tőkén felüli vagyon. A betéti társaság kilépő beltagja főfoglalkozású társas vállalkozó, a kilépő kültag kiegészítő tevékenységű, személyesen közreműködő társas vállalkozó. Személyes közreműködésük ellenértékeként havonta rendszeres díjazásban részesültek, a belépéskor szolgáltatott tagi betéten kívül a bt. részére apportot nem szolgáltattak. A bt. törzstőkéje a kilépő tagok belépése óta nem változott, saját vagyona azonban növekedett. A kilépő bel-, ill. kültaggal a betéti társaság külön-külön megállapodásban rögzített feltételek szerint számol el. A kilépő beltag, ill. kültag törzstőkéjének részesedési aránya 50-50 százalék, ilyen arányban részesednek a társaság vagyonából, illetve a megállapodás szerinti összegből. A társaság törzstőkéje 50 E Ft, a mérleg szerinti vagyon értéke (jegyzett tőkén felüli saját tőke összege a tulajdoni rész arányában): 35 000 E Ft, az üzletrész értékesítésének vételára (piaci értéken): 75 000 E Ft. A fentieken túl a kilépő tagokkal való elszámolás részét képezi még a 2006. évben a tagoknak kamatmentesen nyújtott kölcsön is. Kinek kell elszámolni a kilépő tagokkal? A fentiek szerint kifizetett összegek milyen jogcímen kerülnek elszámolásra a társaságnál? A kilépő tagoknak milyen jogcímen keletkezik jövedelme, azokat milyen adó-, járuléklevonási kötelezettség terheli? A kifizetőnek milyen jogcímen keletkezik fizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...is (a negatív előjelű eredménytartalékot, aszemélyi jellegű egyéb kifizetések miatti esetleges tárgyévi veszteséget,továbbá a kifizetőt terhelő adó- és járuléklevonási, bevallási és befizetésikötelezettséget).A tagoknak kamatmentesen nyújtott kölcsönt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 9.

Tagi kölcsön kamatának kifizetése

Kérdés: Egy bt. beltagja 1995 márciusában tagi kölcsönt nyújtott a bt.-nek. A kölcsön kamatainak visszafizetésére 2005-ben nyílt lehetőség. Milyen szabályok szerint fizethetők ki az elmaradt kamatok? Milyen szja-, társaságiadó- és eho-vonzata van a kamat kifizetésének?
Részlet a válaszából: […] ...meg, b) az a) pontban előírt feltétel teljesülése esetén is a bt.által a magánszemélytől felvett kölcsön után kifizetett kamat – a kifizetőnél(a bt.-nél) együttesen – legfeljebb évi 200 ezer forintot meg nem haladóösszegben számít kamatjövedelemnek.Ez azt jelenti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 16.

Értékpapír és étkezési utalvány juttatása

Kérdés: A vállalkozás munkavállalóinak természetbeni juttatásként banki értékpapírt (kötvény, befektetési jegy...), illetve étkezési utalványt kíván adni. Az értékpapír és étkezési utalvány természetbeni juttatás vagy a juttatás (értékpapír, étkezési utalvány) tartalmát tekintve jutalom, így a juttatott összeg annak adóvonzatát viseli?
Részlet a válaszából: […] ...más, tagsági jogot megtestesítő vagyoni részesedés.Ha a vállalkozás az értékpapírokat ingyenesen juttatja a munkavállalóinak, azaz kifizetőként ad értékpapír formájában vagyoni értéket, az ügyletre az Szja-tv. természetbeni juttatásokra vonatkozó 69. §-át...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.