Elengedett osztalék

Kérdés: Magyar kft. 100 százalékban magyar magánszemély tulajdonosai 2008. évre 100 M Ft osztalékot határoztak el. Az osztalék nem került kifizetésre, a könyvelésben a rövid lejáratú kötelezettségek között szerepel. 2010-ben a tulajdonosok (a veszteséges gazdálkodásra, a válságra, a rossz pénzügyi helyzetre tekintettel, a hitelfelvétel esélyei javítása céljából) kénytelenek elengedni az elhatározott osztalékkövetelésüket, nincs esély a kifizetésre. Az elengedés növeli az adózás előtti eredményt és a hitelfelvételi esélyeket. A magánszemélyek az elhatározott 100 M Ft osztalékot illetékmentesen engedhetik el? A ki nem vett osztaléknak nem kell először megfizetni az adóit, járulékait? Van-e az elengedésnek illeték vonzata?
Részlet a válaszából: […] ...nemkeletkezett, így őket adó és járulék nem terheli. [Az Szja-tv. 66. §-ának (3)bekezdése alapján az osztalék utáni adót a kifizetőnek a kifizetés időpontjábankell megállapítania, bevallania és megfizetnie, és nem az osztalék jóváhagyásaután!]Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 1.

Ügyvezető írásbeli nyilatkozata

Kérdés: A Gt. 131. §-ának (3) bekezdése alapján az ügyvezetőnek írásban nyilatkoznia kell a taggyűlésnek arról, hogy az osztalékfizetés nem veszélyezteti a társaság fizetőképességét. Ha a beszámoló elfogadásakor a cégnek rossz a likviditása, de a jövőben várhatóan lesz az osztalékfizetésre fedezete, akkor mit nyilatkozzon az ügyvezető? Elhatározható-e az osztalékfelvétel egyáltalán?
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv.-re hivatkozás nem szerencsés, mivel az osztalék utáni személyi jövedelemadót, egészségügyi hozzájárulást – jellemzően – a kifizetőnek az osztalék kifizetésekor kell megállapítania, levonnia és bevallania. Az osztalék utáni adó levonása, megfizetése tehát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 12.

Üzleti ajándék

Kérdés: Ha a nagyvevőinknek belépőjegyet vásárolunk valamilyen jelentős eseményre, ez személyes reprezentációnak minősül-e, ami után a 44 százalék szja-t és a 11 százalék eho-t kell fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...a juttatás.A nyújtott reprezentáció vagy 10 ezer forint egyedi értéket meg nem haladó üzleti ajándék éves értékéből nem kell a kifizetőnek az adót megfizetnie azon rész után, amely a reprezentáció esetében nem több, mint az adóévre elszámolt éves összes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 20.

Természetbeni juttatás és reprezentáció

Kérdés: Mi a különbség a reprezentáció és a természetbeni juttatás között? Mikor esik egy esemény a több adót, járulékot fizetendő kategóriába? Mi egy kis cég vagyunk, nálunk kávé-, cukor-, innivalóvásárlás történik alkalmanként, melyet 44+11 százalékkal növelten számoltunk el személyi jellegű költségként. A törvény módosulása után az árbevétel fél százalékát el nem érő mértékben nem számoltunk a 44+11 százalékkal.
Részlet a válaszából: […] ...a reprezentáció és az üzleti ajándék címén adott juttatás után akkor sem, ha azt biztosított (pl. alkalmazott) részére nyújtja a kifizető [Tbj-tv. 4. §-a k) pontjának 1. alpontja].Az Eho-tv. rendelkezése szerint: ha a reprezentáció, üzleti ajándék után nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Kis értékű ajándékok dokumentálása

Kérdés: Az évi három alkalommal adott 500 Ft/fő adómentes reprezentáció átadásáról kell-e név szerinti átvételt aláírattatni? Mit jelent a hitelt érdemlő dokumentálás?
Részlet a válaszából: […] ...van szó.A Szja-tv. adómentességet felsoroló 1. sz. melléklet 8.19 pontjának rendelkezései szerint mentes a személyi jövedelemadó alól a kifizető által a magánszemélynek kifizetőnként legfeljebb évi három alkalommal adott ajándék értékéből az 500 forintot meg nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 6.