Kik maradnak önadózók 2016-tól?

Kérdés: Mely adózóknak kell személyijövedelem­adó-bevallást készíteniük 2016-tól adóhatósági közreműködés nélkül? Kik nem választhatják az egyszerűsödő módozatokat?
Részlet a válaszából: […] ...vagy értékhatár-átlépés, jogosulatlan választás miatt ekho-különadót kell fizetnie, illetve olyan jövedelmet szerzett, amely nem kifizetőtől származott. Nem tehető bevallás az adóhatóság közreműködésével, ha a magánszemély nem belföldi illetőségű,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 28.

Külföldi államból származó osztalék

Kérdés: A külföldi államból (Szlovákiából) származó osztaléknak minősülő jövedelem után a magyar magánszemélynek mikor, milyen összegű szja-fizetési kötelezettsége van? Ezen jövedelem után kell-e és mikor, és milyen mértékű egészségügyi hozzájárulást fizetnie?
Részlet a válaszából: […] ...kell fizetniemindaddig, amíg a törvényben előírt feltételek nem teljesülnek. Az osztalék utáni szja- és eho-fizetési kötelezettséget akifizetőnek kell megállapítania, levonnia, bevallania és befizetnie. Amennyibena magánszemély az osztalékot nem magyar adóalany...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 22.

Külföldi tulajdonos jövedelmének adóztatása

Kérdés: Magyarországon bejegyzett cég olasz tulajdonosa, ügyvezetője, saját jogú öregségi nyugdíjas Olaszországban, így végzi a tevékenységét a magyar vállalkozásában. Külföldi illetőségigazolással rendelkezik. A társaságtól származó elszámolt jövedelmének nagy része osztalék formájában került kifizetésre. Illetékesség szempontjából (külföldi illetőségigazolás alapján), valamint a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény értelmében (olasz állampolgár) a kifizetett osztalékából 10 százalék szja-t vontunk le. Az osztalék adóját helyesen állapítottuk-e meg? A nevezett személy szóbeli nyilatkozata alapján fél hónapot Magyarországon, fél hónapot Olaszországban tölt. Magyarországon is és Olaszországban is rendelkezik bejelentett lakcímmel. Az illetősége ebben az esetben miként kerül elbírálásra? Ugyanez a kiegészítő tevékenységet folytató nyugdíjas társas vállalkozó személyes közreműködése alapján tagi jövedelmet venne ki a cégből havi rendszerességgel. Ennek alapján a járandóságát a 2007-es jogszabályok alapján nyugdíjjárulék-levonás, 4 százalék egyéni természetbeni egészségbiztosítási járulék, valamint 16 százalék (áprilistól 9 százalék) egészségügyi szolgáltatási járulék terheli. Ugyanakkor megfizettettjük utána az ehót is. Helyes-e a tagi jövedelem utáni adózás, továbbá miután taj-kártyát kért és kapott, alkalmazható-e rá a külföldi illetőség?
Részlet a válaszából: […] ...szóló 2003. évi XCII. törvény (atovábbiakban: Art.) rendelkezései szerint milyen eljárási szabályok vonatkoznakrá és a jövedelem kifizetőjére.Az adóegyezmények személyi hatálya alá azok a magánszemélyektartoznak, akiknek az egyik vagy mindkét szerződő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 28.

Osztalék és kamat utáni adó

Kérdés: Betéti társaság beltagja német illetőségű magánszemély, kültagja német társaság. Eddig – bár nyereséges volt a társaság – osztalékfizetés nem történt. Helyesen jár-e el a társaság, ha a 2004. évi mérleg alapján történő osztalékfizetés esetén a társaság részére fizetett osztalékból adót nem állapít meg, a magánszemélynek fizetett osztalékból pedig 15 százalék adót von le? A külföldi szervezet által nyújtott tagi kölcsön után 2000. és 2004. években kamat került, illetve kerül elszámolásra. Helyesen értelmezzük-e a jogszabályt, amely szerint a 2000. évi kamat után 15 százalék adót kellett fizetni, a 2004. évi kamat után pedig nem kell megállapítani adót?
Részlet a válaszából: […] ...elkerülésére kötött egyezmény, így mértéke kisebblehetett 18 százaléknál, illetve több olyan egyezmény is van, amely szerint akifizető állama nem vonhat adót. Ilyen a magyar-német egyezmény is, így ha akülföldi szervezet is német illetőségű, akkor 2000-ben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 21.

Német állampolgár osztaléka utáni szja

Kérdés: Ha egy kft.-nek két tagja van, és az egyik német állampolgár, akkor a felvett osztalék után a német állampolgárnak hány százalék szja-t kell fizetnie? A német állampolgárnak van a németországi adóhivataltól igazolása, hogy ott regisztrálva van mint német adóalany, és a német szabályok szerint adózik. A kettős adóztatást elkerülő egyezmény számomra nem világos, hogy mikor és hány százalék (5, 10 vagy 15%) adót kell fizetni.
Részlet a válaszából: […] ...Ez azt jelenti, hogy a külföldi illetőségű osztalékban részesülő esetében a törvény szerinti adólevonási kötelezettség alá eső kifizetőtől származó osztalék után az adót a kifizető az általános, az osztalékadózásra vonatkozó szabályok szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 27.

Külföldi magánszemély osztalékjövedelme utáni adó

Kérdés: A Számviteli Levelek 55. számában az 1136. kérdésre adott válaszhoz szeretnék észrevételt tenni. A válasz szerint az osztalékjövedelem utáni adót a 20 százalék és további 35 százalékos szabály szerint kell megállapítani, és ha az Art. 5. számú mellékletében leírt igazolásokkal rendelkezik, akkor a különbözetet az APEH-hel szemben kell érvényesíteni. Véleményem szerint az Szja-tv. 66. §-ának (9) bekezdése szerint a külföldi magánszemély részére fizetett osztalékjövedelem ("külföldi állam joga szerint osztaléknak minősülő jövedelem") után az osztalékadó egységesen 20 százalék. Ha a magánszemély nem hoz igazolást a külföldi adóhatóságtól, akkor nem számol el a különbözettel, ha van az Art. 5. számú melléklete szerinti igazolása, akkor később elszámol a különbözettel.
Részlet a válaszából: […] ...adót akkor is be kell fizetni, ha ott 15 százaléknál több adót vontak le. Ha a külföldről származó osztalékot magyar illetőségű kifizetőtől veszi fel a magánszemély, akkor a kifizetőnek kell levonnia és befizetnie a kifizetőre vonatkozó általános szabályok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 2.

Osztalék utáni adókötelezettség

Kérdés: A bt. tagjai részére osztalékot akar fizetni. A fizetendő osztalékból a Tao-tv. 27. §-ának (1) bekezdése szerint 20 százalék mértékű osztalékadót kell levonni, vagy az Szja-tv. 66. §-ának (2) bekezdése szerint kell a személyi jövedelemadót megállapítani?
Részlet a válaszából: […] ...jövedelem osztaléknak minősül, amely után az adó mértéke 20 vagy 35 százalék az Szja-tv. 66. §-a alapján.Az osztalék adóját a kifizetőnek a kifizetés napján kell megállapítania és levonnia az osztalék megállapításának időpontjában érvényes adómérték...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. július 4.

Végelszámolás: felosztott vagyon utáni adókötelezettség

Kérdés: A gazdasági társaság végelszámolásának befejezésekor, ha van felosztható vagyona, mely vagyonelemek után kell adóznia, s miként (osztalékadó, jövedelemadó)?
Részlet a válaszából: […] ...is (Tao-tv. 16. §) – figyelembe véve meg kell állapítania a társaságiadó-fizetési kötelezettségét. A vagyon felosztásakor kifizetőként vannak kötelezettségei, éspedig nem magánszemély tag részére történő juttatás esetén osztalékadó levonása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. április 25.

Adófizetési napok

Kérdés: Melyek a társasági adó és az iparűzési adó megfizetésének időpontjai?
Részlet a válaszából: […] ...nem azonos a 20-ával, vagy legfeljebb véletlenül) ki kell egészítenie a várható adó összegére.A külföldi szervezet jövedelme után a kifizetőnek a társasági adót a kifizetést követő hó 12-éig kell befizetnie az adóhatósághoz.A társasági adó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 27.

Német állampolgárok munkavállalása: tb és szja

Kérdés: Német állampolgárok magyarországi munkavállalásának milyen tb- és szja-feltételei vannak?
Részlet a válaszából: […] ...a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények, másrészt milyen feladatai, kötelezettségei, felelőssége van a magyarországi kifizetőnek.A kérdésre adott válaszban szólunk arról, hogy a német magánszemély hazánkban megszerzett jövedelme mely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 6.
1
2