5 talált cikk a magánszemély , munkavállaló , tulajdonos , MÁK , kiküldetés kifejezésre

Kérdés: A vidéki önkormányzatnál dolgozó munkavállaló kiküldetési rendelvény alapján a férje tulajdonában lévő személygépkocsit használja hivatali munkavégzésre. 2010. évben az 1-6. hónapokban az önkormányzat maximum 500 km-t fizetett ki részére (az APEH-benzinárnak és az elszámolható amortizációnak megfelelően!) kiküldetési rendelvény alapján. (Erre az időszakra a dolgozó cégautóadót nem fizetett.) A 7-9. hónapokban már 1000-1500 km-t használta a dolgozó férje kocsiját hivatali munkavégzésre. A munkavállaló ezekre a hónapokra – a munkáltatójától kapott információk alapján – cégautóadót is bevallott és megfizetett. Kiküldetési rendelvénnyel a munkavállaló a férje tulajdonában lévő személygépkocsira kaphat-e költségtérítést? Igaz-e, hogy az önkormányzat a dolgozójának maximum havi 500 km hivatalos célú gépkocsihasználatot téríthet meg kiküldetési rendelvény alapján? Van-e havi (éves) km-elszámolási korlát? Kell-e a munkavállalónak cégautó­adót fizetnie?

Kérdés: A cégautóadó bevezetése kapcsán a munkáltatók sokszor bizonytalanok, mely esetben kell kiküldetési rendelvényt alkalmazni, és mely esetben kérjenek a rendszeresen telephelyen kívül végzett munka esetén a saját gépjárművel történő utazás költségeinek a megtérítéséhez útnyilvántartást. A két bizonylat adattartama lényegében azonos. Amikor a munkaszerződésben vállalt feladat folyamatos személygépjármű-használatot kíván, és a munkavállaló tulajdonában lévő gépkocsival oldják meg a konkrét feladatot a folyamatos munkavégzésből adódóan, annak feltétele, hogy egy adott időszakra útnyilvántartást vezetnek. A munkáltató a munkavállaló részére a gépkocsi hivatalos használatának költségtérítését utólag, útnyilvántartás alapján, az Szja-tv. vonatkozó előírásainak megfelelő összegben téríti meg. A munkavállalónak ebből nem származik jövedelme. Szabályszerűen mely esetekben kell kiküldetési rendelvényt és mely esetekben útnyilvántartást vezetni? Milyen logika alapján lesz az egyik személyi jellegű ráfordítás, a másik utazási költség? A költségtérítés után terheli-e a munkavállalót cégautóadó-fizetési kötelezettség? Amikor az útnyilvántartás alapján ugyanolyan mértékű költségtérítést kap, mintha kiküldetési rendelvényt alkalmaztak volna, a gépkocsi üzemeltetésével kapcsolatban felmerült költségeit sehol sem számolhatja el.

Kérdés: Társadalmi szervezet alkalmazottakat foglalkoztat. A szervezet tevékenysége tánc és oktatás. Az összes bevétel X százaléka adóköteles, ami az adófizetés határa alá tartozik. A szervezet mennyi reprezentációt számolhat el, és mi tartozik a reprezentációhoz ebben az esetben? Ugyanez a szervezet versenyeken díjakat oszt ki (pénz- és tárgyjutalmat). Ha csoport kapja a díjat, hogyan kell és mit fizetni? Mi lesz az szja alapja?

Kérdés: Fő tevékenységünk a növénytermesztés és állattenyésztés. Munkavállalóinknak és a tulajdonosoknak sajátgépkocsi-használatukért útnyilvántartás alapján költségtérítést fizetünk. Ez tartalmazza az APEH által közzétett üzemanyagáron számított értéket és a 3 Ft/km térítést. Az említett személyek munkakörébe tartozik a mezőgazdasági ágazat munkáinak felügyelete és irányítása, naponkénti bejárása, kijárás az állattenyésztési telepre. Elszámolhatjuk-e költségtérítésként a munkavállalónak, ha az egyik területről átmegy a másikra, ill. az állattenyésztési telepre saját gépjárművével, hiszen ez a mezőgazdaságban kivételes eseteket képez, feladatuk ellátása szükségessé teszi ezt? Munkahelytől eltérő helynek minősül-e az rt. bérelt földterületeire való kijárás (nem a munkáltató telephelye)?

Kérdés: A kft. egyik tagja (25 százalékban tulajdonos) a társaságnál munkaviszony keretében dolgozik. Hivatalos ügyeit saját gépkocsijával intézi. A kft. az ingatlan-nyilvántartás alapján sajátgépkocsi-használatra költségtérítést fizet. Ez esetben csak a 3 Ft/km fizethető mint munkába járási költség, vagy az üzemanyagot is téríteni lehet? A napközbeni garázsbérlet, parkolási díj elszámolható-e a kft.-nél költségként?